Normális, ha túl fiatalnak érzem magam a "szépséghez"?

Tudom, ez most egy kicsit furcsa :) De megmagyarázom. Szóval, hamarosan 14 éves leszek. Nagyon utálom a "cicababa" stílust, az osztály lányai pedig többnyire ilyenekből állnak (festett haj, cukcsi körmök meg minden szupcsi dologcsi), nekem ettől hánynom kell. De azért az ápolatlanságot sem szeretem. Nagyon tartok attól, hogy túlzásba viszem a "szépítkezést". Minden reggel alapozót kell használnom, mert eléggé problémás bőröm van (kozmetikushoz járok rendszeresen, de ettől függetlenül még nem tökéletes), és sokszor ki is húzom a szemem, persze csak szolidan, de akkoris... nagyon tartok attól, hogy tönkre fog menni a bőröm az alapozótól, attól is félek, hogy egy idő után annyira meg szokom a szemkifestést, hogy már le sem tudom tenni a szemhéjpúdert. Úgy érzem, hogy kellene még pár évet várnom, de egyszerűen nem tudok. :S Mondjuk, a hajvasalásról már leszoktam, mert meguntam, hogy minden reggel ezzel kell töltenem perceket, aztán pár óra múlva úgyis ugyanolyan hullámos, mint amikor nincs kivasalva.

Ráadásul tudom, hogy még rengeteget fogok változni, mert most egyébként nem tartom magam túl szépnek, kislányos arcom van, ami érthető. De nem akarok túlzásba esni "idősítés" téren (festékek stb.). :S

Más is érzett már így? Ilyenkor mi a "helyes" út?

Előre is köszi :)