A nőket miért a külvilág véleménye érdekli jobban, mint a saját barátjuké, férjüké?

Olvastam itt olyan lányról, aki nem engedi, hogy a barátja a puncijához érjen, mikor elfelejti teljesen csupaszra borotválni. A srác hiába mondja, hogy őt nem zavarja...

Olvastam ilyet is:

"Ismerek egy írót, aki rendszeresen megkéri fiatal feleségét, hogy hagyja már vgére rendesen kinőni a hónaljszőrét, mert őt az izgatja, a világképéhez hozzátartozik a szőrös női hónalj, de sajnos fiatal feleségét beterelték a kötelező hónaljborotválkozás országúti sávjába...

Igen, már a férje kívánsága se számít, annyira erős a világ nyomasztása rajta"

Olyan barátnőm is volt, aki a punciszőrével nem volt hajlandó semmit csinálni, mert azt csak én látom. De a hónalját mivel mindenki látja, az mindig csupasz volt.

Én látszólag ellentétes dolgokat írok, de egy gondolat van mögöttük:

Miért hagyják ennyire a hölgyek, hogy a női magazinok diktáljanak nekik? Miért nem a saját független döntésük szerint ápolják magukat? És az után következhet a párjuké, és majd csak aztán a külvilágé.