Https://www.tumblr.com/blog/ifyouneedtooo vélemény? Még csak most kezdtem.
> azert hogy kifejezzem magam es legyen valahova leirnom a gondolataimat
Akkor miért nem teszed ezt? Mert ami az oldaladon van szöveg, az mind egy-egy odavetett mondat, a legtöbbje tipikus közhely. Kiírod pl., hogy „Minden perc új esély arra hogy mindent megváltoztats…”. Ez címnek jó lehet, de az igazi önkifejezés az lenne, ha leírnád, hogy miért van ez a gondolat a fejedben, milyen helyzetben talált meg, te miben éled meg ezt. A valódi önkifejezés valami ilyesmi lenne (saját történet):
„Talán tudjátok, talán nem, de a helyzet az, hogy hosszú évekig dohányoztam. Az ember egy idő után szívesen leszokna, de ez – a hosszútávú előnyös következményei ellenére – rövidtávon problémás, zavaró, lemondással jár. Az ember mindig úgy van ezzel, hogy persze, majd leszokok, de majd inkább holnap, az az egy nap már úgysem számít. Sőt inkább majd ősszel, nem akarom a nyarat elrontani ezzel, stb… Sokáig én is így voltam ezzel, mígnem egy szép napon egyszerűen csak néztem a tévét. Nem is volt különösebben szó dohányzásról, egészségről, vagy bármi hasonlóról, de hirtelen beugrott az a gondolat, hogy mindig csak elodáztam a dolgot, hogy majd holnap, hát miért ne lehetne az a holnap éppen itt és most. Fogtam, összeszigszallagotam azt a doboz cigit, ami az asztalon volt, és bedobtam a fiók legmélyére. Nem mondom azt, hogy könnyű volt, de nem volt lehetetlen. „Minden perc új esély arra hogy mindent megváltoztats…” Az ember mindig ezt mondja, de valahogy soha nem gondolja komolyan, vagy legalábbis mikor a tettekben kellene megnyilvánulnia ennek a gondolatnak, akkor az rendre elmarad. Pont ettől válik közhellyé, hogy mindenki mondja, mindenki tudja elméletben, mégsincs súlya a kijelentésnek, nem változtat valójában senkiben semmit. Ott és akkor, mikor ez a hirtelen ötlet jött, hogy kivételesen alkalmazom is ezt az elvet, az egész új értelmet nyert, hogy ezek nem csak üres szavak, hanem tettekre lefordítható elv van mögötte, lehet gyakorlat is. Az ember elgondolkodik ilyenkor azon, hogy hány és hány alkalom mellett megy el úgy, hogy valójában tényleg változtathatna ha nem is mindenen, de egy-egy dolgán.”
No. Ez önkifejezés, aki ezt olvassa, megtudhat valamit rólam, hogy mi történt velem, milyen gondolatok, érzések vettek ebben az esetben körül, így egy kicsit meg lehet ismerni az életem egy apró szeletét. Sok ilyenből össze tud állni egy olyan kép, ami nagyvonalakban valóban azonos velem, amivel lehet azonosulni, ami élő kép a másikban, amit meg lehet szólítani.
> de èn csak azt szerettem volna tudni hogy igazábol milyen szemèlyisègnek tartotok
Az a gond, hogy az oldaladból nem derül ki. Kb. minden második tizenéves lány honlapszerű valamilyén pont ezek a tartalmak vannak fent. Néhány közhelyes kép, esetleg egy-egy mondat alatta, vagy csak külön, de mindenesetre ezek sem saját gondolatok, nem saját megfogalmazások, és nincs kapcsolat az író és a mondandó között. Hogy úgymondjam, ebből maximum az derül ki, hogy te is olyan vagy, mint a legtöbb tizenéves lány. Persze a legtöbb tizenéves lány olyan, mint a legtöbb tizenéves lány, hogy én is éljek valami triviális közhellyel. Persze a baráti kör, a környezet jól ismer téged, tudja, hogy mitől van ha nem is pótolhatatlan, de egyedi, mi az erősséged, mi az, amiben mások hasznára lehetsz. Nem tudatosan, inkább csak tudat alatt. Meg gondolom te is érzed magadban, hogy más vagy, mint a többi ember. (Amúgy minden ember ezt gondolja magáról, és bár tizenévesen ez egy nagyon erős érzés, önmagában nem különböztet meg másoktól, „mindenki másképp egyforma”.) Ahhoz, hogy a külvilágnak is meg tudd ezt fogalmazni, mutatni, ahhoz először neked kell rájönnöd, hogy miben vagy jó, miben van tehetséges, mi az erősséged. Utána ebbe kell sok energiát fektetni, hogy érvényesülni is tudjon a tehetség, hogy legyen mellette megfelelő szintű tudás, képzettség, gyakorlat.
De nehogy azt hidd, hogy ez könnyű. Én tizenévesen nem tudtam megfogalmazni ezt magamban teljesen tudatosan, így nem is tudtam jól kifejezni ezt, bár nem is volt ilyen vágyam, hiszen azért tudat alatt tudtam, hogy jó úton vagyok. Igazán tudatosan csak kb. 20-25 éves koromra vált a dolog, akkor kezdtem valóban koncentrálni is arra, hogy mit csinálok, milyen irányban haladok, és csak ezután tudtam jól megmutatni idegenek előtt is azt, hogy ki vagyok, mit miért csinálok, és miért jó ez nekem, vagy másoknak, hogy mitől vagyok olyan ember, aki mások érdeklődésére is számot tarthat. Nem mindenkiére, de néhány emberére igen.
> mert ha hiszitek hanem az olyanoktol mint ti,lesznek a gyerekek depisek mert elveszitek azt a maradek onbizalmukat is
Az önbizalom akkor jó, ha valódi tartalom van mögötte. A korunk egyik problémája, hogy sokszor abszolút tehetségtelen, tudás nélküli emberek csinálnak hatalmas önbizalommal nettó hülyeséget. Oké, kell biztatás is, szó se róla, de ez egy bizonyos szintig mehet csak. Egy ötéves gyereket persze az ember megdicsér, hogy sikerült egy pont-pont-vesszőcske jellegű pálcikaember lerajzolnia. De egy tízévestől ez már kevés, ha akkor is hátba veregetném, hogy „ügyes vagy kisfiam, nagyon szép lett”, akkor ő meg lenne győződve arról, hogy amit csinál az jó, értékes, ő ügyes és tehetséges. Persze amikor olyanok ítélik meg, akik objektíven teszik ezt, akkor jön az óriási pofára esés, a teljes összeomlás. Nézd meg, ott vannak az un. tehetségkutató műsorok, mint a Megasztár, az X-Faktor, a Csillag születik és hasonlók. Néha olyanok kerülnek oda, hogy az ember elszörnyülködik, hogy ezekben nincs semmiféle önkritika? Nem mondta meg senki nekik, hogy „Figyi! Értékelem a lelkesedésedet, de ez gáz, ezen még sokat kellene gyúrni, hogy másoknak is megmutasd”? Miért nem mondták meg neki? Mert nem akarták megbántani őket, nem akarták elvenni az önbizalmukat? Az mennyivel jobb, hogy az illetőn emiatt a fél ország röhög, az illető meg nem érti, hogy mi a gond, hiszen eddig mindenki azt reflektálta vissza, hogy „ügyes vagy”.
> a válasz helyett pedig kaptam egy rakás beszólást
Beszólást, vagy kritikát? Én úgy érzem, hogy inkább ez utóbbit. Az ugye mégsem lehet, hogy mindenki hülye, csak te vagy helikopter. De amúgy a honlapod alapján neked ennek tetszeni kellene, hiszen te magad írtad le: „Sosem leszek kedves,csak őszinte…”: [link] . Ebből az ember arra következtet, hogy te ezt komolyan így is gondolod, szerinted ez egy jó viszonyulás, egy követendő példa, ergo ebből következően bizonyára előnyös lenne, ha mindenki magáévá tenné ezt a gondolatot, és ez alapján döntene, választaná meg a tetteit, szavait…
mièrt fikázzátok???? nem az enyèm a honlap!!! nekem csak tetszik,es kiváncsi voltam hogy az ilyen bunkó emberek mit mondanak rá...de ugy látszik senki nem tud normálisan válaszolni ITT..mert máshol tök kedvesen adnak tanácsot ès kedvesen is beszèlnek pl.:joo lesz csak mèg egy kicsit javitgass rajta :)
èn azt gondoltam ezen az oldalon segítőkész emberek vannak,de tèvedtem...
> mièrt fikázzátok???
Nem fikázzuk. Az objektív véleményünket kérted, én megpróbáltam leírni. Igen, kritikus vagyok. A fikázás az lenne, ha azt írnám, hogy „sz@ar az egész”. Én ehelyett megpróbáltam objektíven, lehetőleg nem ellenséges, inkább segítő hangnemben leírni, hogy:
- Mit gondolok róla.
- Miért gondolom róla azt, amit, érvekkel alátámasztva. Nem vagyok tévedhetetlen, lehet velem vitázni, de ha én leírtam az érveimet, akkor azzal érvekkel érdemes csak szembenállni.
- Azt is leírtam, hogy mivel lehetne jobbá tenni. Lásd: ha önkifejezésnek szánod – elnézést szánja – valaki az oldalt, akkor hogyan tudná ezt jobban csinálni.
Pont azért fektettem bele időt, és energiát, hogy jól kifejtsem a kritikámat, hogy ne tűnjön fikázásnak, hogy lehessen követni a gondolataimat, hogy lehessen belőle valamiféle tanulságot levonni. Ha a blog írója ezt nem akarja megtenni, az onnan már az ő felelőssége, én megtettem azt, amit lehet.
> nem az enyèm a honlap
Fura, pedig néha pont ugyanúgy használod az éketeket, akarom mondani az èkezeteket. Ez azért nem általános, relatíve ritkán használják így az ékezeteket, még azok is, akik mobilról írnak, hiszen a legtöbb mobilon van normális é betű is, vagy sokkal jellemzőbb az ékezetek abszolút elhagyása. Nem mellesleg te magad írtad: „èn nem divatbol csinaltam...azert hogy kifejezzem magam es legyen valahova leirnom a gondolataimat”. Most meg nem vállalod fel? Jó, ez mondjuk valahol érthető, az ember fél elismerni, ha valamit rosszul csinál, pedig amúgy nincs ám abban semmi gond. Minden ilyen tanulság hozzávezet, hogy jobb legyél, hiszen tudod, hogy hogyan ne csináld. Persze a másik oldalról meg ez egy jól jel, hiszen ez azért rámutat arra, hogy mégiscsak elfogadod valamennyire a kritika jogosságát, már nem megvédeni akarod az oldalad, inkább elhatárolódni tőle.
> máshol tök kedvesen adnak tanácsot ès kedvesen is beszèlnek
Kik? Ebben a kategóriában – Számítástechnika / Weblapkészítés – általában olyan emberek válaszolnak, akik valamilyen szinten járatosak ebben a témában, mivel alapvetően nem ilyen jellegű kérdésekre van ez a kategória, hanem technikai kérdésekre – pl. hogyan lehet egy szöveget jobbra pozicionálni egy HTML dokumentumban –, így tényleg olyanok vannak itt, akik nem egy honlapot készítetek már, valamennyire rutinosak, van összehasonlítási alapjuk, el tudják dönteni, hogy mi minőségi és mi nem az. Ha egy másik tumblr blogírót kérdezel meg, az lehet, hogy elismerően fog nyilatkozni a munkádról, mert maga sem tud jobbat, sőt nem is látott jobbat soha. Szóval vélemény és vélemény között is van különbség. Inkább tedd félre az érzelmeidet, és próbáld mérlegelni, hogy úgy objektíven, egy külső szemlélő vajon miért írja azt, amit, függetlenedve egy kicsit attól, hogy éppenséggel a te oldaladról van szó. Mert lehet, hogy neked egy „Mért nem tudom elmondani anélkül hogy ne fájjon?” kérdésnek van tartalma, pontosan tudod mit tükröz, de egy idegen számára semmitmondó, az azonnali kérdés erre az, hogy „Mégis mi a fenét? Ha le akarod írni, miért nem írod le, ha nem akarod leírni, akkor miért írtad egyáltalán ezt ki?”.
> joo lesz csak mèg egy kicsit javitgass rajta
Egyrészt ami jó, azt felesleges taglalni, ugyanis azzal nincs dolgod. Gondolom azért tetted fel a kérdést, hogy rámutassunk, mitől lehet jó, és nem azért, hogy azt taglaljuk, hogy mennyire jól olvasható a fekete alapon a fehér betű. Mert ez jó benne, még bizonyára számtalan erényét fel lehetne sorolni az oldalnak, csak éppen senkit nem vinne előbbre. Nem mellesleg ez nem is a blogíró érdeme, ezt valószínű már készen kapta, csak ki kellett választani a többé-kevésbé esztétikus megjelenítések közül azt, ami éppen neki a legjobban tetszik. Vagy méltathatnám, hogy milyen jó, hogy nincs háttérzene az oldalon, mint oly sok honlap, blog esetén. De ez maximum arra jó, hogy fényezd önmagad, gondolom nem ezért tetted fel a kérdést. Vagy igen?
Meg úgy általában azt kérdezted, hogy… Hm… Tulajdonképpen nem is kérdeztél semmit amúgy, csak beírtál egy linket, meg annyit, hogy most kezdted… Mindenesetre feltételeztük, hogy a véleményünkre vagy kíváncsi. Egy oldal legfontosabb része maga a tartalom, aminek okán az oldal létrejött. Persze fontos a dizájn is, ha valaki azt kérdezi, hogy „hogy tetszik az oldalam kinézete”, akkor inkább azt fogjuk értékelni. (Amúgy azzal nincs baj. Nem egy mestermű, de a célnak tökéletesen megfelel, és úgy általában a színvilág összhangban van azzal a kis tartalommal, ami benne van.) De itt az egész oldalról van szó, aminek fő megítélési szempontja maga a tartalom, és az bizony mint írtuk fenn erősen problémás a jelen formában. Nem a részleteiben, hanem az alapjaiban nem jó.
De én nem azt mondom, hogy hagyd abba. Azt mondom, hogy ne így csináld. Ha erősebben akarnék fogalmazni, akkor azt mondom, így ne csináld. Nem azt mondtam, hogy egyáltalán ne csináld, hanem azt, hogy csináld máshogy. Kísérletezz, változtass, ha önkifejezésnek szántad, akkor próbáld újra átolvasni a tanácsomat, és kicsivel jobban erre feküdni rá, hogy egy kívülálló is értse, hogy egy-egy mondat mögött ki van, milyen érzések, élethelyzetek vannak. Lehet erre nem is feltétlenül a tumblr legjobb telep, ez is mérlegelendő. Ez némileg több időbe, több gépelésbe kerülnek, azt a kérdést neked kell eldönteni, hogy szánsz-e rá több időt, figyelmet, vagy annyira azért nem lényeges a dolog, jól ez így is. Csak akkor meg el kell fogadnod, hogy akkor erről nekünk meg az a véleményünk ami, amit megpróbáltam fentebb érvekkel, objektív módon is alátámasztani. Persze az is lehet, hogy két év múlva rájössz, hogy nem ez a te műfajod, és inkább fektetsz több energiát mondjuk a kerékpározásba, a gyöngyszövésbe, a kvantummechanikába, vagy mondjuk a táncba, mert az a te igazi erősséged, de akkor már ezt nem nagyon fogod bánni. Az is lehet, hogy azt mondod, hogy akkor nem önkifejezésről szól az oldalad, csak összegyűjtesz pár idézetet, képet, csak úgy unaloműzésként. De akkor meg te is így fogsz hozzá viszonyulni, te magad is tudod, hogy persze néhány embernek ez úgy tetszhet is, de alapvetően mégis csak egy könnyed unaloműzés az egész, nem túl nagy mélységgel, akkor te sem fogod annyira komolyan venni az egészet. Mindenesetre próbálgasd magad, de ha már kikéred mások véleményét, azért szánj időt arra, hogy megértsd, megrágd azt, próbáld elfogadni, megérteni mások véleményét.
Na akkor tisztázzunk valamit.
>együtt használjuk:
Ja, ezért van ott 5 kép vagy bejegyzés vagy mit ne mondjak, hamisítvány. Együtt nagyon produktívak vagytok, mondhatom.
>nem az enyém:
Egy egyenes ember elismeri a hibáját. Ha te ettől lelkileg összetörnél, hát még okés. De, hogy megpróbálod másra terelni a saját hibáid- ezt hívják...nem, ezt nem hívják, ennek az embernek a nevére csak köpnek egyet.
>durva vélemény
Jaj, bocs. Mit is kellett volna írnunk? Jaaa, azt, hogy "JÓÓÓÓÓ, ÍGY TOVÁBB!"-nem. Ne így. Ha azt akarod hallani, hogy jujj de jó, írd meg magadnak e-mailben, öleld át magad, és mondd ki őszintén: egy skizofrén állat vagyok! Ha pedig tényleg kívülállók igazi véleményét hallanád, akkor jó helyen vagy. Ez segítség lett volna, meg szerettük volna változtatni a hozzáállásod, de nem sikerült, ez már nem rajtunk múlik: tetszelegj hát magadnak meg az osztálytársaidnak ezzel, bizonyára megértik, hogy képeket összeollózni egyszerűbb volt, mint az önkifejezés.
vicces vagy.
ennyire normális, és kifejtett kritikát ritkán látni.
hát, hogy fel is fogd, nőnöd kell még pár évet (jó esetben)
de a többi komment is teljesen korrekt, 10 percnyi munkáról mégis milyen véleményt vártál?
Főleg, hogy az a 10 perc is csak a keresés volt, meg néhány ctrl+c ctrl+v?
A tumblrödből nem, de a válaszaidból annál inkább kiderül a személyiséged.
Nem igazán értem, miért lennék bunkó, vagy durva, sőt fogyatékos. Én nem személyeskedtem, nem írtam véleményt a kérdezőről, csak és kizárólag a blogról, vagy blogírói szerepköréről. A magam részéről sokkal inkább durvának tartom, ha valaki lefogyatékosozik, lebunkóz egy számára ismeretlen embert, pusztán csak azért, mert nem egyezik a véleménye az övével, és mivel meg lett szólítva, ki lett kérve a véleménye, ezért bátorkodott az kifejteni. Persze ez részletkérdés, nem is érdemes erről különösebben vitázni, mert sok teteje nincs. Csak úgy szerettem volna erre rávilágítani, hátha feltűnik… Bár gyanítom, hogy nem, sőt valószínűnek tartom, hogy szerinted ezt is bunkóság volt leírni.
Egészen pontosan melyek azok a mondataim, amely szerinted ilyen, amivel nem értesz egyet, ami szerinted hibás vélemény?
Oké, más véleményével vitázni lehet, hogy nehéz, vagy megérteni miről beszél egyáltalán a másik. Lehet rosszul fogtam meg a problémát. (Mondjuk azt sem értem, hogy ha valóban ketten vagytok, bár ez esetben nem értem miért nem lehet két GYK fiókot használni, vagy legalább odaírni, hogy éppen ki ír, akár csak álnév szinten. Jó, persze ez részletkérdés, gyorsan lapozzunk is.) Szóval ha valóban ketten vagytok, akkor igazán leírhatnátok – a tetszik szó és szinonimáinak használata nélkül –, hogy szerintetek miért jó ez a tumblr oldal tartalmi szempontból, hogy úgy szerintetek egy abszolút idegen, aki nem ismeri a blog szerkesztőjét, az vajon milyen képet kap róla? Lehet én siklottam át valami felett, amiért meg kellene változtatnom a véleményemet.
Vagy az is lehet, hogy azért nem fogadjátok el a véleményem, mert nem támasztottam ellenpéldát, nem hoztam fel példaként olyan tumblr oldalakat, amelyek jók, vagy szinte már jók, pár apró hibával. Hát akkor keresek párat csak úgy véletlenszerűen. Egyikbe sem olvasok bele túlságosan, csak úgy felszínesen próbálom értékelni őket.
1. [link]
Rövid, érthető bejegyzések, amelyek a blog írójáról szólnak. Kicsit egysíkú, de hát az adott élethelyzet tényleg arról szól, hogy egy téma kering a levegőben. Lehetne mit finomítani rajta, tördelni a bekezdéseket, vannak tipográfiai hibák, sőt én még a káromkodásokat is mellőzném, de ez már tényleg szubjektív vélemény. De úgy objektíven nézve valamit meg lehet ismerni a blog írójáról, a gondolatairól, érzéseiről, akár annyira, hogy érdekeljen, hogy mi lesz a következő bejegyzés, hogy alakul a sorsa.
2. [link]
Tessék, egy klasszikus amatőr blog. A dizájnon lehetne finomítani, de olvasható így is. Nem egy mestermű, de saját képek is vannak, saját gondolatok, persze vannak beidézett dolgok is, de annak oka van, kiegészül véleménnyel, aktualitással, stb…
3. [link]
Ezt kicsit félve idézem be, mert ez már elég profi blognak tűnik. Témája van, rengeteg saját kép, de néha kilép a témából, és magáról is ír.
+1. [link]
Szintén klasszikus blog. Leírja a saját gondolatait, néha betesz egy képet is, önmagában azzal nincs gond, még az idézéssel sem, amíg nem a mások által megalkotott tartalom teszi ki a blog nagyobbik felét.
Ezek mind objektívan nézve elfogadható oldalak, mindegyiken lehet persze finomítani, van amin többet, van amin kevesebbet, de úgy összességében elfogadhatóak. Mondom, ez objektív vélemény. A szubjektív véleményem az, hogy igazából egyik sem az én éreklődési köröm, valószínű nem olvasnám őket, sőt van, ami kimondottan nem tetszik a témája, a stílusa miatt, de ez az én egyéni szoc. problémám. De objektíven nézve mégis jók. Nem profik, de jók.
> ugyhogy mostmár nemkèrek több kommentet mert nem vagyok rájuk kiváncsi
Nos, akkor maximum nem olvasod el. De mivel egy olyan oldalon – értsd: a gyakorikerdesek.hu-n – tetted fel a kérdést, ahol nem te vagy a „főnök”, és amely oldalnak pontosan az a deklarált célja, hogy ha valakinek van egy kérdése, akkor az arra adott válaszok másoknak is hasznosak vagy tanulságosak lehetnek, ezért az, hogy mi hangzik el, az nem kizárólag a kérdező és a válaszolók magánügye. Ilyen módon a beszélgetés akkor záródik le, ha minden ember elmondta a kérdéshez kapcsolódó véleményét. Ennek ellenére azért tartottam magam a kérésedhez, a beidézett blogról egy árva véleménymorzsát sem írtam ebben a válaszban, csak némi mellékszállal foglalkoztam, visszakérdeztem, illetve teljesen más blogokról írtam pár sort.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!