Seamonkey és KompoZer között nagy a különbség? Illetve jól értem, hogy 2022-től nem lehet KompoZer érettségin?

A Kompozer egy rakat fos, a Seamonkey kevésbé, amúgy az egy komplett programcsomag, nem csak HTML szerkesztő.

Sharepoint Designert nem használhattok?

"Seamonkey és KompoZer között nagy a különbség?"

A Seamonkey a Mozilla Application Suite nevű programcsomag 2005-ös, a Mozillától független, jelenleg is a "SeaMonkey Tanács" által fejlesztett továbbvitele, ami tartalmaz egy webböngészőt (Navigator), egy levelezőklienset (Mail) és egy grafikus webszerkesztőt (Composer), ami a Kompozerből származik, tehát hasonlít.

A Kompozer meg egy 2010-ig Fabien Cazenave által fejlesztett grafikus weblapszerkesztő szoftver.

"Illetve jól értem, hogy 2022-től nem lehet KompoZer érettségin?"

Az "Emelt szintű informatika érettségi vizsgatárgyhoz a 2021. év vizsgaidőszakaira érvényes szoftverek listája" az alábbit írja:

"Tervezett változások a 2022-es év vizsgaidőszakaira:várhatóan a JAVA SE –NetBeans és a KompoZer választási lehetősége megszűnik."

tehát ezt tervezik (ami - szakmában dolgozóként szerény véleményem szerint - nagyon is ildomos így már 2021-re: egy informatikai pályára készülő - aki emelt szintű informatikai érettségire készül, az feltehetőleg rendelkezik némi "informatikai vénával" - tanulja már meg a HTML/CSS-nyelvet!).

"Tudom, általában ppt van"

Nem ppt, hanem prezentációkészítés.

Amit készíthetsz - többek között - Libreoffice Impressben is, aminek az alap fájlformátuma .odp (de kezeli a M$ Office .ppt formátumát is).

"Vagy van más weblapszerkesztő is, ami lehet érettségin?"

Kódszerkesztők vannak még: Bluefish ( [link] ) - ez egy ingyenes, multiplatform, nyílt forrású, több nyelvet ismerő, 1997 óta közösség által fejlesztett szoftver; meg a Microsoft Visual Studio Code - ami bár ingyenes, multiplatform és nyílt forrású, de a Microsoftnak hála van benne kémkedő telemetria (a telemetria-mentes változata a VSCodium: [link] ).

"A Kompozer egy rakat fos, a Seamonkey kevésbé"

A grafikus (WYSIWYG) weblapszerkesztő programoknak szakmai szinten a 2000-es évek közepén már nem volt sok értelme. Feltételezem azért hagyták benne az érettségi rendszerében, mert a szövegszerkesztőkre épülve könnyen oktatható (meg gyanítom a "közoktatás nem szakképzés"-elv értelmében, nem merték beemelni a HTML/CSS nyelvet, mint különálló tananyagot).

"Sharepoint Designert nem használhattok?"

2020-ban az "Office SharePoint Designer 2007" benne volt a listában:

[link]

most már nincs (már nem fejlesztik).

A Kompozert 11 éve nem fejlesztik, azért maradt benne a közoktatásban, mert szerencsétlen magyar közoktatás 20 évvel le van maradva. Van egy halom ingyenes HTML editor, többek közt az általad is linkelt Bluefish, a BlueGriffon, a VS Code, ésatöbbi. Ezek mindegyike ezerszer jobb lenne, mint ez a nyomorult Kompozer, dehát a közoktatás, az közoktatás...

Az unokaöcsém is hamarosan érettségizik, most tanulják a webszerkeszkést, elég sokat HTML-ezek vele. A Kompozernek olyan hibái vannak, hogy ha pl. meg van nyitva két dokumentumok, és az egyikben kijelölöd a szöveget, módosítani akarsz valamit az eszköztáron, akkor néha inaktív a gomb. Akkor át kell kattintani a második dokumentumra, vissza, és utána már jó.

"mert szerencsétlen magyar közoktatás 20 évvel le van maradva"

A magyar közoktatás nincs különösebben lemaradva a többi országhoz képest, csak túlzottan a "köz" igényeire van "lebutítva" - mint általában bárhol a világban, itt is. Még egyszer: a közoktatás nem szakoktatás.

#5: Középszinten webszerkesztésből is ugyanaz a helyzet:

[link]

#6

Nem a többi országhoz képest (az kit érdekel?), hanem a piaci elvárásokhoz képest. Az ilyen WYSIWIG típusú szerkesztőket tizenéve se használta szinte senki, most pedig még annyira sem. A Kompozerre ez hatványozottan igaz.

"a közoktatás nem szakoktatás"

Akkor már csak az a kérdés, hogy mi a töknek szopatják a 16-17 éves gyerekeket programozással meg HTML-el, mikor 99%-uk soha az életben nem fogja használni semmire...

"Nem a többi országhoz képest (az kit érdekel?)"

Akkor a #3-as hozzászólásod "szerencsétlen magyar közoktatás 20 évvel le van maradva" tézisének "magyar" kitétele felesleges.

"mi a töknek szopatják a 16-17 éves gyerekeket programozással meg HTML-el

...

Az ilyen WYSIWIG típusú szerkesztőket tizenéve se használta szinte senki"

A webre való tartalomgyártás mára már egy alap tudás.

Felhasználói (közép) szinten nem feltétlenül a komplex, optimalizált oldalszerkezetek vagy a webalkalmazások kialakítása a cél, hanem a legalapabb formázások, elemek (képek, táblázatok, címsorok, listák, bekezdések) ismerete - amit egy tartalomkezelő rendszerben grafikusan (WYSIWYG) is előállít - és ennek egy, a szövegszerkesztéshez hasonló felületen való tanítása könnyen beilleszthető a tanmenetbe, egyszerűen megtanítható a nebulókkal.

Aki pedig "informatikai vénával" rendelkezve informatika-közeli pályára készül, az meg tanulja meg a HTML/CSS-nyelvet, mert elvárt készség.

Hasonló a helyzet a programozással: középszinten a problémamegoldás gyakorlása, az alapvető algoritmizálás megismerése a cél.

Emelt szinten, meg elvárás a felsőoktatási intézményektől, hogy egy informatikus- (vagy ahhoz közeli pályára készülő) hallgató tudjon alapszinten programozni, ne kelljen felesleges köröket róni.

Ezt a "szopatják a 16-17 éves gyerekeket" meg a "99%-uk soha az életben nem fogja használni"-mantrákat hagyjuk.

A 21. században vagyunk, egy erősen tudásalapú világban. Aki nem tanul, az lemarad (aztán meg lehet lesajnálni a "szerencsétlen magyar közoktatást").

"A webre való tartalomgyártás mára már egy alap tudás."

1. Dehogy alap, totál felesleges. A tanulók 95%-a soha a büdös életben nem fog webre tartalmat gyártani, max Facebookon meg Instán.

2. Jelen pillanatban, ahogy én látom, nem a HTML tagek szemantikáját tanítják nekik, hanem azt, hogy az adott WYSIWIG editorban melyik a bold és melyik az italic ikon. Az unokaöcsém meg is jegyezte, hogy ez gyakorlatilag szövegszerkesztés, és az ő szempontjából nézve teljesen igaza is van.

3. Ami suliban megtanítanak nekik, azt dolgozat után úgyis elfelejtik.

"A 21. században vagyunk, egy erősen tudásalapú világban. Aki nem tanul, az lemarad (aztán meg lehet lesajnálni a "szerencsétlen magyar közoktatást")."

Igen, az összes nemzetközi tesztben (PISA, stb.) csúszúnk hátra, miközben olyan országok ahol a tudásanyag kb. a fele a miénknek (Finnország, Észtország, Litvánia) erősen tör előre. Magyarországon az elavult poroszos oktatás nagyjából annyiból áll, hogy "megtanulod büdös kölök ha beledöglesz is", nem számít, hogy abszolút felesleges az adott tudásanyag, és a rá fordított idő nettó elcseszés.

"A 21. században vagyunk, egy erősen tudásalapú világban."

Éppen ezért kellene alaposan megválogatni, hogy milyen tudásanyag elsajátítására szánjuk a drága időt. A mai informatikaoktatás annyira eredményes, mint ha tésztát gyúrni és levelet söprögetni tanítanák a gyerekeket (és ez nem csak az informatikáról mondható el).