Programozásban mennyire számít a gyors gépelés?

"De amúgy konkrétan vizsgálták azt is, hogy a programozók fizetése, a pozíciója, a produktivitása, a munkájuk minősége mennyiben függ a gépelési sebességtől, és az jött ki, hogy nincs számottevő korreláció ezek között."

Ezt ki vizsgálta?

"A programozás folyamatának jelentős részében az ember nem gépel, hanem gondolkodik, elemez."

Te hobbi programozó vagy. A munkahelyeken viszont profik dolgoznak, ott nem úgy megy, ahogy írod. De a hobbisták zöménél sem úgy megy.

> Ezt ki vizsgálta?

Huhh… Jót kérdezel. Jónéhány éve olvastam erről egy cikket, de meg nem mondom melyik oldalon, de mintha a prog.hu rémlene. Ha jól rémlik egy amerikai egyetem kutatásának eredményeképpen jött ki ez a konklúzió. De most forrást nem tudok adni, nyilván lehet az is, hogy nem minden részletére emlékszem pontosan, nyilván fenntartásokkal kezelendő a dolog.

> Te hobbi programozó vagy.

„Hobbiként” 18 éve dolgozom programozóként. Igaz egy kis cégnél, de van kollégám, aki más munkahelyen nagyobb projektekben is részt vett, nyilván ott nagyobb a nyomás, de ettől még fenntartom, hogy nem a konkrét gépelés viszi el a programozással töltött munka jelentős részét. Nem láttam még olyan programozót, aki öt percnél hosszabb ideig a billentyűzet eleresztése nélkül írt volna kódot.

Lehet, hogy valaki egy komplexebb, de egy soros reguláris kifejezés megalkotásával, debuggolásával, tesztelésével akár egy órát is eltölt. Néha egy zárójel hiány megtalálása is hosszú perceket igényel. Ott nem igazán a gépelési sebesség számít. Vagy egy bonyolultabb 15 soros SQL lekérdezés összeállítása, optimalizálása is eltarthat egy ideig, ott sem a gépelési sebesség számít, mert ha csak le kellene másolni, meglenne fél perc alatt.

Nyilván nem mindegy, hogy az ember milyen nyelven programozik, az mennyire tömör nyelv, vagy mennyire „szószátyár”, az sem mindegy, hogy a fejlesztői környezet milyen kényelmi eszközöket – kódkiegészítés, shortcutok – ad, de ha valaki !átlagosan! napi 1000 sornál több kódot ír – és itt most tekintsünk el attól, hogy ugyanazt a kódot meg lehet írni egy és tíz sorban is –, azt nem programozónak, hanem androidnak vagy robotnak nevezném inkább. Pedig az percenként két sort jelent, ami gépelési sebesség szempontjából nem túl gyors.

"Vegyük mondjuk a jQuery forrását. Az src mappa kb. 230 000 karakter. Ezt több ember – a készítő listában van vagy 300 név – több évig fejlesztette. Ha csak tíz valóban folyamatosan aktív fejlesztővel számolunk"

Egy repóhoz nem csak hozzáadnak, hanem el is vesznek belőle, vagy még gyakoribb, hogy átírnak részeket, akár többször is.

""De amúgy konkrétan vizsgálták azt is, hogy a programozók fizetése, a pozíciója, a produktivitása, a munkájuk minősége mennyiben függ a gépelési sebességtől,"

Egy programozó fizetése az USA-ban lehet adott földrajzi területen akár 3-szorosa is mint amit másutt kapna, ugyanazért a munkáért. Ezt nem lehet objektíven vizsgálni, ahogy a produktivitás és a munka minőségének megitélése is szubjektív dolog. Na most, ezeket megpúpozni olyan hülyeséggel, hogy a vizsgált alanyok melyike milyen gyorsan gépel.. Hát, vannak kétségeim..

A programozókkal szemben alapelvárás, hogy képesek legyenek vakon gépelni.

Akik ezt nem hozzák, azokat én biztos, hogy nem alkalmaznám, de nem is láttam még olyat, akit alkalmaztak volna.

Gépelni meg lehet tanulni úgy is, hogy vki sokat veri a keyboardot. Aki maga mögött tud pár százezer sort, az nyilván megtanult, legalább gépelni, aki meg nem, az nyilván nem tanult meg.

Sem gépelni, sem programozni.

> Egy repóhoz nem csak hozzáadnak, hanem el is vesznek belőle, vagy még gyakoribb, hogy átírnak részeket, akár többször is.

Nyilván ezért dobtam hozzá egy átlagos harmincas szorzót a végén, ami fedezi a átírt, majd újra és újra átírt, majd kidobott sorokat is. Bizonyára van olyan sora is a kódnak, amihez egyszer sem nyúltak hozzá, van olyan, amit soha nem is gépeltek be, mert copy-paste + átírás során keletkeztek, meg lehet olyan is, amit hatvanszor is átírtak.

> Egy programozó fizetése az USA-ban lehet adott földrajzi területen akár 3-szorosa is mint amit másutt kapna, ugyanazért a munkáért.

Nyilván, egy programozó fizetése többtényezős dolog, amit megfelelő vizsgálati módszerrel ki lehet küszöbölni. Lehet az egyik cégnél x és 10x dollár között van a programozók fizetése, a másiknál meg 20x és 200x dollár között, az elég nagy eltérés, de hogy mondjuk cégen belül a fizetés és a gépelési sebesség nem korrelál egymással, azt meg lehet így is állapítani.

> A programozókkal szemben alapelvárás, hogy képesek legyenek vakon gépelni.

Nem tudom, de ha mi kerestünk programozót, a lőtéri kutyát nem érdekelte, hogy hogyan gépel: vakon vagy sem; tíz ujjal vagy az orrával, vagy egérrel a karaktertáblát használva. A lényeg, hogy egy adott feladatott adott minőségben, adott elvárások mentén (mondjuk önállóan, vagy éppen csapatmunkában), adott idő alatt meg tudjon oldani. Ha ez megvan, mit számít bármi más? Pont annyira lényegtelen, minthogy valaki magyar vagy angol, querty vagy dvorak billentyűzetkiosztással programozik. Csinálja úgy, ahogy neki kényelmes, a lényeg, hogy az adott munka az adott elvárásokkal elkészüljön.

> Aki maga mögött tud pár százezer sort, az nyilván megtanult, legalább gépelni, aki meg nem, az nyilván nem tanult meg.

Ez kétségtelen. De pl. bár 30 éve ülök billentyűzetek előtt – még Commodore +4-en kezdtem –, soha nem tanultam meg a tízujjas gépelést. Igen, mind a tíz ujjamat használom a gépelésnél, nem figyelek rá tudatosan, nem nézem a billentyűzet, de a gépelésem nem szabályos tízujjas gépelés, gyakran csúszkál a billentyűzeten jobbra-balra a kezem. Ennek ellenére azért egy 55 wpm sebességet simán hozok – ha jobb formában vagyok, akkor többet is –, ami jobb, mint az emberek 3/4-e esetén. Persze bizonyára lehetne ez jobb is, csak soha nem éreztem korlátozó tényezőnek a gépelési sebességemet.