Mi történik mikor két változót egyenlővé teszek C-ben?

F#sznak kell ennyit cukrozni a taknyot?!

C++-ban, ha egy lokális változónak nem adsz kézdőértéket, akkor memóriaszemét lesz az értéke.

Innnentől kezdve minden vele végzett számolás "undefined".

„Nekem ez a kód ha hiszintek ha nem linux alatt gcc compilerrel tökéletesen lefut, igen azok ellenére, hogy a c-nek nem adtam értéket.”

Ha hiszed, ha nem, nálam is így tett (lásd fentebb), csak éppen az nem derül ki, hogy ugyanott és ugyanazzal lefordítva a sokat emlegetett i = c; értékadás hogyan változtatja meg c értékét, mert szerintem sehogy. Írd be azt a részt is, és futtasd le.

***

„a probléma ott kezdődig ha a c váltózót nem csak kiíratni akarom hanem vizsgálni az értékét vagy kiolvasni változóba. Miért kap a fejéhez hogy akkor mégis szükség volna a kezdőértékre (int c=0;)?”

Nem fér a fejembe, hogy miből vontad le ezt a következtetést. Ahol a hiba látható (nálam Windows alatt), ott édesmindegy, hogy kezdesz-e valamit c-vel, mert már a sima kiíratásnál is mutatja a „helytelen” értéket. Amikor nem jön elő, akkor megint csak közömbös, mert átmásolva sem történik vele semmi.

***

Az mindenesetre legyen egyértelmű: Ha linuxban esetleg tényleg 0 kezdőértéket ad neki a fordító, az legföljebb érdekesség, a C nyelv szabványában nincs benne, tehát mindenképpen tilos inicializálatlanul lógva hagyni.

Amúgy pedig (#15-re visszautalva) javaslom, hogy c értékét közvetlenül a létrehozás után is, még a beolvasás előtt írasd ki. Ne is írj hozzá másik programot, hanem ebbe szúrjál be egy sort:

int main()

{

int m;

int n, c;

printf("%d\n", c);

//stb.

Biztos vagyok benne, hogy amikor a beolvasás után a várt értéket kapod (pl. linuxos gcc), akkor ez az előzetes kiírás 0 lesz, egyébként pedig más -- értelemszerűen a „hibás” értéknek a beírt szám előtti számjegyeinek megfelelő.

Azt is megteheted, hogy előtte meghívsz egy másik függvényt pár lokális változóval, nem nullával inicializálva, amik szemetet hagynak a stack-ben, és utána hívsz egy inicializálatlan lokális változójú másik függvényt. Elvileg fel fogja rántani a korábban ott hagyott értékeket. (Nem próbáltam ki.)

#include <stdio.h>

#include <stdlib.h>

int f1() {

int a=1;

int b=2;

int c=3;

printf("a:%d b:%d c:%d\n",a,b,c);

}

int f() {

int x;

printf("x: %d\n",x);

}

int main()

{

f1();

f2();

return 0;

}

elírás:

int f() {

helyett:

int f2() {