Miért távolodik el az egyetem a valóságtól?

"A cél az, hogy kapj egy stabil, biztos alapot, amiről bármerre el tudsz indulni."

Nyilván. Én amiatt kaptam frászt, hogy 10 éves szakmai karrier után küldtek egy PTI-re, ahol az IT tárgyak gyerekjátéknak tűntek, a matekkal viszont nagyon megszenvedtem.

"(Lásd pl az MI is nagy divat lett manapság, az pedig elég erősen épít a matematikára.)"

Hát nem tudom, nekem az MI meglett elsőre ötösre, analízisből meg nagy nehezen kaptam hármast. Köze nincs a kettőnek egymáshoz.

"Volt nem is egy ismerősöm, aki röhögve megcsinálta a deriválásokat, de egy komplexebb, több osztályos program megírása problémásabb volt neki. Ki mire áll rá jobban."

Igen, nekem is voltak csoporttársak, akiknek még egy olyan feladat is gondot okozott, hogy Java-ban írjanak két, egymásból származtatott osztályt, egyedi konstruktorral... pedig a felét megcsinálta a Netbeans. De ha már PTI és nem PTM, akkor ne a matek legyen az erősebb!

"talán a középiskolai oktatás és az egyetemi matematikai közötti szakadék az, amit meg kell ugrani"

Ebben van valami. Középsuliban gyenge voltam szögfüggvényekből, azt gyakorlatilag újra kellett tanulnom, hogy a diszkrét matek meg az analízis sikerüljön.

"Mint már említettem az MI meg a kognitivitás a legújabb divat. Ez pedig már most is elkezdett a weboldalakba is belemenni. "

Ez lehet, viszont megint csak az átlag webfejlesztő mit csinál? Drupalban, Joomla-ban, Wordpress-ben, Prestashop-ban készít webshopokat, esetleg egyedi rendszereket valamelyik MVC keretrendszerben. Mivel mindhez millió kész plugin érhető el, aligha fog egyedi MI alapú keresőt fejleszteni, mert nem fizetnék meg (ismerem, hogy a megrendelők milyenek, mindent szinte ingyen akarnak). Az a pár százalék meg, akinek mégis kell, úgyis megtanulja magának.

Szerintem ennek az egyik legfőbb oka talán az, hogy egy rendes tananyagot (diák, jegyzetek, gyakorlatok, laborok, ZH-k, feladatsorok) elég fáradságos munka összerakni, és egy átlag egyetemi oktatónak bőven van dolga oktatáson kívül is (nem beszélve arról, hogy előfordulhat, hogy több tárgyat is tartania kell). Ilyenkor mérlegelni kell, hogy mennyire elavult a jelenlegi anyag és mennyire szolgálja a tudás felépítését. Jobb oktatók meg tudják azt csinálni, hogy a tananyag egy részét frissítik, de pl. egy Digitális technika tárgyon elég nehéz átváltani i8085-ös processzorról valami többmagos intel architektúrára.

Manapság azt veszem észre (a jobb oktatóknál), hogy a régi, viszonylag elavult tárgyat rendesen megtartják kötelezőben, és az extrább dolgokat pedig beleteszik egy választható tárgyba. Pl. Prog2-n lemegy a C++, és következő félévben meg elindít egy C++17 szabvált. Ezentúl vannak még önálló laborok, TDK/szakdolgozat témák, ahol szintén fel lehet szedni hasznos tudást, valamint lehet csatlakozni kollégiumi körökhöz is. Tulajdonképpen azt lehet, mondani, hogy aki értékes tudást szeretne felszedni, annak muszáj túllépnie a kötelező tárgyakon. Az, hogy van egy rakat "fölösleges" kötelező tárgy az már egy másik kérdés, és szerintem ez a jelenlegi oktatási rendszernek is a hibája, amit a legfelsőbb szinten félnek megváltoztatni.

"Az, hogy van egy rakat "fölösleges" kötelező tárgy az már egy másik kérdés, és szerintem ez a jelenlegi oktatási rendszernek is a hibája, amit a legfelsőbb szinten félnek megváltoztatni."

No igen. Ezt valahogy úgy kellene, hogy kötelezőben legyen C, meg C++ és az alap elmélet (algoritmusok, adatszerkezetek, paradigmák) a többi meg szabadon választhatóba. Aztán aki akar webfejlesztést tanul, aki akar Java-t, aki akar MI-t, aki akar az számítógépes grafikát, stb... csak legyen egy kötelező kreditszám, amit ezekből össze kell szedni. A frusztrációt is csökkentené, többen tudnának végezni és lehetne már eleve szakosodni.

Azt képzeld el, hogy a programtervező matematikus (a 80-as évek mérnökinfója) már akkor sem volt korszerű. Nem volt naprakész, és gyakorlatban hasznosítható akkor sem. (Szüleim azon végeztek, ők mesélték ezt.)

Szerintem egyébként nem eltávolodik, egyszerűen a valóság megelőzi az egyetemet. Az ipar rohamosan fejlődik, azt a fejődést pedig nem lehet akár még évek alatt sem átvinni egyetemi oktatási keretek közé. Kezdve akár ott, hogy a sok fejlődés közül mi az, amit érdemesnek tartanál arra, hogy tanítsák, és milyen alapon másokkal szemben. Az, amit évtizedekig használtak, és nagy mérföldkő, arról egyértelmű, hogy tanítani kell. Most ha az éppen már pont a fejlődés miatt, és mert olyan régi nem gyakorlatias már az részletkérdés. :D

Szóval nem igazán van arra mód, hogy tényleg újat, korszerűt, de mégis naprakész dolgokat tanítsanak, amik esetleg még a gyakorlatban is kiforrás alatt vannak. Úgyhogy szerintem igyekeznek megtanítani arra, ami biztos, és egy olyan szemléletmódot adni, amivel nyitott vagy, és képes vagy befogadni és megtanulni a szakterületed újdonságait.

"Úgyhogy szerintem igyekeznek megtanítani arra, ami biztos, és egy olyan szemléletmódot adni, amivel nyitott vagy, és képes vagy befogadni és megtanulni a szakterületed újdonságait."

Nos, ebben az analízis meg a valószínűségszámítás semmit nem segít...

"Nos, ebben az analízis meg a valószínűségszámítás semmit nem segít..."

Jajjajjjaj..

27:

Ebben mi az ami korszerűtlen?

Tematika

Rekurzió: Fibonacci (rekurzív és nem rekurzív), QuickSort (rekurzív és nem rekurzív)

OO programozás C# nyelven Osztályok, objektumok. Konstruktor, destruktor, this. Beágyazott osztályok. Egyszerű típuskonverziók Mezők, metódusok. Átdefiniálás (overloading) Névterek. Láthatóság. Felbontott típusok (partial types)

Öröklés Többszörös öröklés lehetőségei a különböző nyelvekben. Konstruktorok az öröklésben. Hívási, végrehajtási sorrend. Paraméterezett őskonstruktor hívása. Különböző konstansok és inicializálásuk Metódusok elrejtése. Az ősosztály azonos nevű metódusának hívása. Öröklés és értékadás. Explicit típuskonverzió. Az Object.GetType(). Az is, as operátorok..

Polimorfizmus Nem virtuális metódusok, elrejtés. Virtuális metódusok, felüldefiniálás. Futásidejű kötés, polimorfizmus. Virtuális Metódus Tábla. Konstruktorok, destruktorok feladata. Virtual, override, new, new virtual. Virtuális metódus elrejtése. A virtualitás újrakezdése. Statikus és virtuális metódusok. Lezárt metódus, lezárt osztály Delegált függvények

Absztrakt osztály és interfész. Absztrakt metódus. Absztrakt osztály Generikus osztályok Interfész. Metódusok implementációja. Láthatóság interfész esetén. Explicit implementált interfész. Absztrakt osztály vagy interfész .

Iterátorok. Kivételkezelés. Kivétel dobása, elkapása. Kezeletlen kivétel. Kivételek egymásba ágyazása. Az osztálykönyvtár és a kivételkezelés. Operátor overloading. Operátor. Átdefiniálható operátorok. Precedencia. Implicit, explicit konverzió.

Programozási paradigmák és technikák

Dinamikus memóriakezelés. Verem/sor. Statikus megvalósítás, dinamikus megvalósítás.

ZH Gráfok, Gráfalgoritmusok

Láncolt listák létrehozása Láncolt listák bejárása. Keresés, beszúrás, törlés, hulladékgyűjtés. Fejelt listák. Kétirányú listák

Fa adatszerkezetek. Fát reprezentáló adatstruktúrák. Adatmodell, eljárásmodell. Adatszerkezetek rendszerezése. Absztrakt társzerkezetek. Vektor, lista. Bináris fák. Megvalósításuk a memóriában. Bináris fák bejárása, keresés. Beszúrás, törlés. BST fák, AVL fák. Általánosított fák, piros-fekete fa, B-fa

Rendezések. A rendező algoritmusok bonyolultsága. Radix rendezés. Kupacrendezés (HeapSort). Kupacrendezés bonyolultsága. Útvonalak hosszúsága, a Huffman algoritmus.

A tábla, mint adatszerkezet. Hasítás. Hasító függvények. Az összeütközések feloldása. Hasítás és keresőfák. Hasítás alkalmazásai

"Azt képzeld el, hogy a programtervező matematikus (a 80-as évek mérnökinfója) már akkor sem volt korszerű. Nem volt naprakész, és gyakorlatban hasznosítható akkor sem. (Szüleim azon végeztek, ők mesélték ezt.)"

Hazudtak.