Miért távolodik el az egyetem a valóságtól?

"Sajnálatos, hogy vannak olyanok, akik ezt nem látják be, akik felül akarnák bírálni komoly szakmai múltú, magas tudományos fokozattal bíró szakemberek döntéseit, munkagyakorlatát."

Igen ám, de az informatika olyan gyorsan változik, hogy aki nem képzi magát tovább, akármilyen jó szakember, pár év után elavult lesz a tudása. Épp ezért folyamatosan frissíteni kellene a tananyagot és követelményeket is.

Nem kérdés, hogy pl a C programozás alapjait, vagy az algoritmus tervezés elméletét tudni kell, de manapság, a könnyen és gyorsan elérhető információ korában sokkal inkább a gyakorlati oldalara kellene helyezni a hangsúlyt, semmint az információhalmazok memorizálására.

"Igen ám, de az informatika olyan gyorsan változik, hogy aki nem képzi magát tovább, akármilyen jó szakember, pár év után elavult lesz a tudása. Épp ezért folyamatosan frissíteni kellene a tananyagot és követelményeket is."

Ez nem igaz.

Az informatika egyáltalán nem változik gyorsan. A felsőfokú oktatás anyagait pedig rendszeresen bővítik, rostálják.

A programozás elmélete tartalmazza a legmondernebb dolgokat, a matematikai oldal meg sokaknak még így is megfekszi a gyomrát.

Azokat a "technológiákat" amiket ti követeltek, minden hallgató megismerheti önerőből. Arra viszont semmi szükség, hogy olyasmiért írják felül az egyetemi jegyzeteket három-négyhavonta, félévente, amik mennek a levesbe rövidesen (pl. firewire), vagy perifériális jelentőségűek (pl. ipv6).

Egyébként, az egyetemeken, főiskolákon éppen azért vannak jegyzetek, hogy a rapid változtatásra lehetőség legyen, bár ennek jelentősége a digitalizáció korszakában háttérbe szorult.

Ennek egyszerű oka van. A magyar oktatási rendszerünk azon alapul, hogy hatalmas mennyiségű lexikális tudást magoltassunk be a diákokkal, hogy azt fél éven belül elfelejtsék. Egy ilyen keretbe mégis hogy fér be az informatika és a matematika, amik jó helyzetfelismerést, rendszerben gondolkodást, kreativitást és önálló problémamegoldást feltételez?

Nézd meg akármelyiket a kettő közül.

Matematikából a diákokkal bemagoltatunk egy lépéssorozatot, bemagoltatjuk vele, hogy ezt ebben a helyzetben így tudod használni, számon kérjük egy ugyanilyen helyzeten az algoritmust és ötös.

Informatikával hogy állunk?

Általános- és középiskolában megutáltatjuk a diákkal az egész szakmát, hogy mindenféle idióta Word, Excel, PowerPoint és Access feladatokat oldatunk meg velük. Aztán jobb helyeken képbe kerül a programozás. Szerencsétlen diák nem csoda, hogy megijed tőle, hiszen elő kellene vennie a problémamegoldó képességét és az önálló problémamegoldást. De hoppá, olyan nincs neki, hiszen lényegében pendrive-okká neveltük a gyereket. Egy pendrive pedig adat tárolására és visszaadására képes, nem pedig feladatok megoldására. Ha egyetemre mész, ott is ugyanez van.

"A programozás elmélete tartalmazza a legmondernebb dolgokat, a matematikai oldal meg sokaknak még így is megfekszi a gyomrát."

Persze, hogy megfekszi a gyomrát, mert

1. az IT tárgyak nehézsége bakfitty a matekhoz képest. C-ből elég az alapokat tudni egy ötöshöz, ehhez képest az integrálásnál csak pislog az ember, mint hal a szatyorban

2. Programozáshoz millió érthető, gyakorlati útmutató létezik, míg matekból alig találni normális anyagot, mindenhol a nyers, száraz elmélet, a matematikai voodoo, ami nagyon nehezen érthető. Alig vannak olyan anyagok, ahol gyakorlati példákon keresztül lépésről-lépésre lenne leírva, hogy meg is lehessen érteni.

3. Az átlagos IT-s GYAKORLATI ember, nem elméleti, éppen ezért nehezen fogja fel a száraz matek elméletet

4. IT világban a C szintaktikára nagyon gyakran van szükség, ellenben az integrálásra, deriválásra csak igen ritkán. Aki nem foglalkozik jelfeldolgozással, hanem mondjuk átlagos irodai vagy web alkalmazásokat fejleszt az konkrétan SOHA nem fogja használni ezket. És ez a végzettek jó 80%-a!

Tehát: sokkal kevesebb fölösleges matek kellene és sokkal több friss IT tudás.

"Az átlagos IT-s GYAKORLATI ember, nem elméleti, éppen ezért nehezen fogja fel a száraz matek elméletet"

Erre a mondatra akarnék gyorsan reflektálni:

Az átlagos IT-snek nem kell egyetemre menni.

Az egyetem célja nem az, hogy megtanítson téged Node.js-ben vagy React-al fancy dolgokat csinálni. (Erre ott vannak a különböző fizetős képzések.)

A cél az, hogy kapj egy stabil, biztos alapot, amiről bármerre el tudsz indulni.

Sok a matek? Igen, valóban. Viszont ott is a feladatok megoldása azért fejleszti a logikus gondolkodást és soha nem tudod, hogy mikor lesz hasznos.

(Lásd pl az MI is nagy divat lett manapság, az pedig elég erősen épít a matematikára.)

Naprakész és friss, gyakorlati tudást kb lehetetlen lenne oktatni. Kezdjük ott, hogy MIT oktassanak? Java-t? C++? Javascriptet/Nodejs-t? Majd kövessenek le minden egyes változást a tananyagban? (Azaz akár pár évente módosítsák egy komplett félév anyagát?)

Ez nem igazán kivitelezhető, ellenben a ciklus ugyan úgy ciklus, az alapok ugyan azok. Ha azokat érti és tudja az ember, akkor onnantól már csak az adott nyelv szintaxisát kell megismernie.

Ezek pedig hatványozottan igazak az ELTE-re, ha már szóba került, az ugyan is programtervező informatikus képzés, nem mérnök informatikus. (Na meg korábban programtervező matematikus volt...)

Kapsz baromi sok elméleti tudást, amit könnyen át tudsz ültetni utána a gyakorlatba, olyan területen és nyelven, amilyenen te akarsz.

Na jó, végig megyek a többi ponton is, vagyis egyes, lényegi részein, ha már lett lista:

"1. az IT tárgyak nehézsége bakfitty a matekhoz képest...."

Ez egyén függő. Volt nem is egy ismerősöm, aki röhögve megcsinálta a deriválásokat, de egy komplexebb, több osztályos program megírása problémásabb volt neki. Ki mire áll rá jobban.

"2. ... matekból alig találni normális anyagot, mindenhol a nyers, száraz elmélet, a matematikai voodoo ..."

Valóban, ha kapásból a diff. egyenletekbe vágsz vele, azt nem valószínű, hogy érteni fogod. :)

Fokozatosan és gyakorlással lehet csak megtanulni ezeket. Én világ életemben rossz voltam matekból, de az analízis vizsgákon a 2-est csak összeszedtem és a végére egyre jobban értettem, hogy mi miért van úgy, ahogy.

(Ezen a ponton amúgy talán a középiskolai oktatás és az egyetemi matematikai közötti szakadék az, amit meg kell ugrani.)

"4. ... átlagos irodai vagy web alkalmazásokat fejleszt... "

Mint már említettem az MI meg a kognitivitás a legújabb divat. Ez pedig már most is elkezdett a weboldalakba is belemenni. Egy okosabb kereső, vagy 1-1 "okosabb" funkció már akár manapság is elvárás. (Ráadásul webes alkalmazásoknál pláne nem tudhatod, hogy mivel találkozol össze. A [link] is "csak egy webalkalmazás". :) )

# 17/18 Időpont ma 00:15

"Az informatika egyáltalán nem változik gyorsan. A felsőfokú oktatás anyagait pedig rendszeresen bővítik, rostálják.

A programozás elmélete tartalmazza a legmondernebb dolgokat, a matematikai oldal meg sokaknak még így is megfekszi a gyomrát."

Túrót... Az ELTE képzése szubminimálisan változott az elmúlt 50 évben.

# 17/18 Időpont ma 00:15

"Ezek pedig hatványozottan igazak az ELTE-re, ha már szóba került, az ugyan is programtervező informatikus képzés, nem mérnök informatikus. (Na meg korábban programtervező matematikus volt...)"

Pontosabban azt hiszi magáról az ELTE, hogy hatványozottan igaz rá.

"Kapsz baromi sok elméleti tudást, amit könnyen át tudsz ültetni utána a gyakorlatba, olyan területen és nyelven, amilyenen te akarsz."

Hol? Az ELTE-n? Ja, elméleti matekot azt kapsz, de hogy programozást nem, az tuti.

A Fóthi féle bevprog(progmód) inkább egzotikus mint hasznos, annak a HZ általi ORSIhányását meg inkább pláne hagyjuk.

# 19/19 Időpont ma 08:14

Természetesen ott van a Fekete féle algoritmusok, de az meg specifikusabb tudás, mint általános elméleti.