Hogy zajlik a programozó egy napja?

Kissé naív kérdés :)

A munkahelyi megbecsültség legjobb - sőt, talán az egyetlen reális - mérőszáma ugyanis a fizetés. El is mondom, miért.

A munkáltató és a munkavállaló között ugyanis van egy alapvető érdekellentét: a céged a lehető legkevesebb fizetésért akar dolgoztatni, te viszont a lehető legtöbbet akarod kapni a munkádért.

Ez nem haveri viszony, a megélhetésedért dolgozol, vállveregetésből meg szép szavakból nem lehet kenyeret venni.

Na most, nyilvánvaló, hogy ha nem sokat ér a cégednek a munkád, vagy csak épphogy a kötelező minimumot teljesíted, akkor nem sokra tartanak majd, és nem lesznek hajlandóak annyit fizetni, amennyit elvársz. Akár még ki is rúghatnak, bár ez ritka, de mindenesetre semmiképpen sem fognak a fizetéseden emelni, ha éppen bértárgyalásra kerül a sor.

Ellenben ha jó vagy, ha kiemelkedően végzed a munkád, akkor a cég hajlandó lesz megadni neked azt a fizetést, amit elvársz(persze reális elvárásokról beszélünk), vagy legalábbis ahhoz közeli összeget, mert nem akarnak elveszíteni, pont azért, mert sok pénzt hozol a konyhára, és mert többet veszítenének azzal, ha elmennél a cégtől, és felvennének a helyedre valakit, akinek kevesebbet kell fizetni, viszont jóval kevesebb hasznot termel.

Ez persze közel sem minden szakmára igaz ebben az országban, mert sok munkáltató kihasználja, hogy a munkavállaló úgysem tudna máshol elhelyezkedni, de manapság a programozóra pont igen.

A programozónak van egy régi rendszere, amit üzemeltetnie kell, a menet közben kibukó hibákat javítania kell.

Közben tárgyal az új feladatáról. Ez úgy néz ki, hogy van egy hülye főnöke, aki mellett nem juthat szóhoz.

Természetesen közben meg tanulnia "a jövő programozási nyelveit". Sikerült megvetetnie a kazettás mentő egységet a gépéhez, de nem jut pénz elég kazettára.

A munkahelyén meg kell várnia, amíg a kollégái hazatakarodnak, és végre csönd lesz, nem ő a két lábon járó súgója a kollégájának, aki nem ismeri a szubrutin fogalmát, hanem az ismétlődő feladatot kódjának a sorait 10-szer bemásolja a spagetti programjába. "Miért nem veszi fel a MACSKA nevű változó magától az adattábla MACSKA nevű mezőjének az értékét?"

A mai számítógépek arra csábítják a szerencsétlent, hogy két vesszőhiba után fordítsa újra a programot.

Nem találja a hibát. Amikor végre lezárja a gépét, és felül a buszra, akkor rájön a hibára. Heuréka! Szép álmokat!

Azt a lépést kihagyták az előttem válaszolók, amikor a megrendelő a határidő lejárta előtt 4 hónappal közli a legújabb követelményeit. A négy hónapból kettő nyár, amikor véletlenül sem lehet egyszerre szabadságra menni a csoport tagjainak 3 hétre. Ügyeletet kell tartani. Más moduljához tilos nyúlni, de az óra ketyeg.

Az is a siker kulcsa, amikor a belső emberek akadályozzák a külső vállalkozó munkáját azzal, hogy fontos információkat visszatartanak a megoldandó feladatról.

Elég bonyolult lenne leírni milyen egy programozó napi rutinja, egy részük van hogy otthonról dolgozik, így a melóba bejárásról nincs szó. Saját pédám. Átmegyek egy másik szobába és a reggeli rutinok után mehet a fejvesztés.Meló közben vagy egy film, vagy egy zene, hogy ne legyen annyira unalmas. A legtöbb munkahelynél az a baj, hogy sokan csak muszájból csinálják azt amit csinálnak, egy programozó viszont munkábalépése előtt is hobbiból ütötte a billentyűzetet. Aki azt csinálja munkaidejében ami a hobbija, sokkal szívesebben teszi. A problémák ott kezdődnek, hogy sokszor elég nehéz elkülöníteni a munkát és a magánéletet, ehhez sok időnek kell eltelnie mire sikerül normális emberként élni az életet. Családokat szakít szét, emberi kapcsolatokat hátráltathat a programozói életmód. Nem tudják az átlagemberek pontosan mit is csinál egy programozó, csak a végeredményt látják az idő 1% ban, a többiben meg csak azt látják hogy ott ülsz a gép előtt.

Aki egy csoport tagjaként melózik egész más életmódot hozhat.