Megeszi őket reggelire?

"és pláne nem fog kódolni benne, mert egy compiler mindig hatékonyabb kódot fog generálni nála."

:)

" A legtöbb programozó jelenleg nem is tudna alacsonyabb szintű nyelvekkel bánni, mert pointereket egyetemen használt utoljára és fogalma sincs, hogyan kell a memoryval bánni."

:)

13, te nagyon zold vagy. Pointerek leteznek magas szintu nyelvekben is.

Az meg tenyleg vicces volna, ha a compiler hatekonyabb kodot generalna annal, aki a compilert irja.

Az LLM a mesterseges intelligencia egyik megvalositasa.

12, nem kicsit mas az USA hadserege es megint mas a vedelmi miniszterium.

Passz kérdező, de ami számomra elgondolkodtató ezzel kapcsolatban, hogy a minap egy videót láttam arról, hogy a szupergazdag emberek pl az elon musk is az elmúlt években olyan luxusingatlanokat vásárolnak sorra amelyekhez 8-10 szintes luxus szállodához hasonlító atombunker is van több száz méter mélyen .

Továbbá a "The Event" néven emlegetett jelenség és a témával kapcsolatos könyvek filmek terjedése.

#15

"nem kicsit mas az USA hadserege es megint mas a vedelmi miniszterium."

Ha nem értesz hozzá, akkor legalább hülyeséget ne beszélj.

Egyrészt, elég egyértelműen csak egy példát hoztam a sok közül, hogy kikkel van kapcsolatunk. A DARPA-t is mondhattam volna.

Másrészt, az US Army egyenesen a DoD-nek (Deparment of Defense) report-ol, szóval elég közel van egymáshoz a két szervezet.

> 1. A startup lehet 20 éves cég is. A startup, nem induló, hanem fejlődő, innovátor szemléletű vállalkozást jelent.

A startup egy eléggé gumifogalom. Nincs igazi definíciója. De – ahogy a nevében is benne van – egy cégnek, vállalkozásnak az első életszakaszát jelenti. Egy 20 éves céget – főleg ha annak vannak már régebbi termékei – pont annyira logikus startupnak nevezni – akár önmaga által, akár mások által –, mint egy 50 éves nőt fiatalnak. Nyilván egy 70 éves szemében lehet az, de ha úgy általában egy 50 éves nő fiatal, akkor milyen fogalmat kellene használni egy 20 évesre? Ha egy cég fejlődik, az nem startup, hanem egy fejlődő cég. Ha egy cég innovátor szemléletű, akkor az egy innovatív cég. Startupnak meg azt (kellene) nevezni, ami tényleg elstartolóban van.

> 2. A chatgpt nem áll hadilábon a páros szám fogalmával

A 3.5-ös még adott kontextusban hadilábon állt vele. Egy beszélgetésem a ChatGPT-vel: [link]

> csak a chatgpt pont nem kódírásra specializált intelligencia.

Nyilván nem. Bár sokan használják arra is. Viszont egy kódírása specializált MI legtöbbször egy fejlesztőeszközbe van beépítve, és nem úgy működik, hogy „írjál nekem számológépet”, hanem úgy, hogy a már meglévő kód írása közben a kontextusból megpróbálja kitalálni, hogy mit akarnál begépelni. Mondjuk elkezded begépelni, hogy:

function get_mini

akkor kiegészíti a függvény nevét (mondjuk get_minimum), a paramétereit, és még ír is egy ciklust, ami kikeresi a legkisebb elemet mondjuk egy tömbből. Egy programozó kezében használható lehet, adott esetben ő felül tudja bírálni az ajánlást, amire aztán egy MI egy másik ajánlást tud generálni, de egy laikus ezzel semmire nem megy, mert ha nem programozó, fogalma sem lesz, hogy mit is lát a képernyőn, nem lesz ebből számológép programja.

Meg olyan is van, hogy mondjuk egy Laravelben egy MI legenerál egy komplett funkcionalitást, modellel, kontrollerrel, nézettel, adatbázis struktúrával, de ez is addig működik, amíg valami általánost és szokványost csinálsz, nincs speciális igényed, szempontod. Az MI kvázi itt is csak a repetatív részét tudja kiváltani a programozó munkájának.

> 3. A jövőbelátással, jóslással kapcsolatban nem a szenzációhajhászásból élő firkászokat kell meghallgatni, hanem a valóságot megfigyelni.

A valóságból a jelent lehet maximum megfigyelni. A jövőről csak trendek feltételezésével lehet bármit is jósolni. De rendszerint a trendek a legritkább esetben folyatódnak úgy, ahogy elképzeltük.

> Te lehet, hogy olyan hülyeségeket vársz, mint a repülő autók, meg a vízben oldódó fogkefe, de a jövő nem, hogy itt van, hanem már el is húzott melletted.

A válaszom ezen része akkor ezek szerint nem ment át. Nem én várom ezt a jövőtől, hanem a 70-es, 80-as években a sci-fi íróktól, a dokumentumfilm rendezőkön át a mérnökökig kvázi mindenki valami hasonlót képzelt el és nem 2040-re, hanem 2000-re. 2000-ben meg teljesen más jövő jött el, mint ahogy azt a 70-es, 80-as években elképzelték.

Ugyanígy az MI nyilván át fogja alakítani a jövőnket, de fogadni mernék rá, hogy teljesen máshogy, mint ahogy azt mi most elképzeljük. (Mint ahogy a múltban, meg a jelenben is teljesen más szerepet tölt be az MI az életünkben, mint ahogy régebben az MI-ket elképzelték/elképzeltük.)

Eleve mindennek van valamiféle kifutási ideje. Attól, hogy megszületett az első tömeggyártásra szánt elektromos autó, attól nem tűntek el pikk-pakk a robbanómotoros autók. Nem fog mindenki rohanni új autót venni. Meg a megfelelő infrastruktúrát is biztosítani kellene hozzá (töltőállomások, elektromos hálózat stb…). Nota bene mind a mai napig gyártanak benzin/dízel autókat és aki ma megveszi, az – ha törvény nem tiltja be őket – azzal fog menni lehet, hogy 20 év múlva is. Attól, hogy valami tömegek számára elérhetővé válik, attól nem tűnik el pár éven belül az, aminek a leváltására született. A rádió nem tüntette el a hangversenyeket, a kazetta nem tüntette el a lemezjátszót, a CD a kazettát, az iPod a CD-t, a mozi a színházat. Meg nem tüntette el a bankkártya a készpénzt, a csomag automata a futárokat, az email a postai levelezést, a mobiltelefon a vezetékest. Idővel persze minden kikopik, ma már nyilván nem tudsz a boltban gramofont venni, meg floppyt vagy videókazettát sem, de ehhez úgy is évtizedek kellettek, hogy ezek gyakorlatilag csak hordozók, az általuk tartalmazott valódi termék átmásolható egyik hordozóról a másikra.

Szóval ha valaki bármilyen újonnan megjelent vagy közismertebbé vált technikára azt mondja, hogy „maximum 10 éve van hátra” bárminek, amit le tudna váltani, az igen nagy valószínűséggel erősen túlzásokba esik. Erre írtam, hogy a rövid- és középtávú jövőben történő változásokat erősen túlbecsüljük. A hosszútávúakat meg alulbecsüljük, mert nem látjuk jönni azt, ami még a kanyarban sincs. A 70-es években pl. nagyon nem látták jönni az internetet, ami viszont erősen megváltoztatta azt, hogy mi milyen irányban fejlődik tovább.

#9 > Nem kell ehhez tíz év. Már most léteznek olyan AI megvalósítások, amelyeket beszélt nyelvi környezetből lehet instruálni (maga a chatgpt is ilyen, kicsiben) és azok a kapott utasításoknak, elvárásoknak megfelelően teszik a dolgukat. Létrehozzák az elkivánt rendszer keretét, vizuálisan bemutatják, demózzák a program lehetőségeit. Utána ezt, mint rendszertervet lehet módosítani vagy jóváhagyni és ennek megfelelően készül el maga a programtermék.

Csakhogy nem kezdünk mindig mindent az elejéről. Vegyünk egy konkrét példát. Itt van a gyakorikerdesek.hu oldal. Megírta aki megírta, tegyük fel, hogy a fejlesztők vagy elmentek, vagy kirúgja őket a tulaj, mondván ezentúl MI-vel fog fejleszteni. Oké…

A tulajdonosnak az az ötlete támad, hogy tök jó lenne, ha a válaszok nem lineárisan követnék egymást, hanem – hasonlóan a közösségi és más oldalhoz – egy válasz alatt jelennének meg alválaszok. Ne is bonyolítsuk túl, legyen ez csak egy kétszintes hierarchia, válaszokkal és alválaszokkal.

Itt nem egy új rendszert kell tervezni, hanem van előzmény, kontextus, egy meglévő, működő rendszer. Egy szoftverfejlesztő kapásból megnézné, hogy az adatbázisban hogyan is vannak jelenleg tárolva a válaszok, milyen adatbázis mezők vannak, ezt hogyan kellene átalakítani úgy, hogy legyen egy válasz esetén mondjuk egy „szülő” mező. Az MI nem fog ilyenekre rákérdezni. A tulajdonosnak meg lövése sincs arról, hogy amit már megalkottak, az a motorháztető alatt hogy néz ki, mert hiszen abból indulunk ki, hogy ő laikus. Így aztán mindegy is, a tulajdonos ilyen szempontok alapján nem fog instruálni, de még ha az MI rá is kérdezne dolgokra, nem fog tudni rá válaszolni.

Itt maximum azt lehet elképzelni, hogy van egy kódbázis, ami az MI által elérhető, akár kód szintjén, akár instrukciók szintjén. Ja, csak ha az alap rendszert nem egy MI készítette, akkor a instrukciók nincsenek meg, a kód meg kérdéses, hogy jól értelmezhető-e. Ha a kódrészlet egy adatbázisban egy mezo1 értékének egy másik tábla k1 és k2 mezőjének a szorzatát írja be, arról a programozója sem fogja megmondani egy fél év múlva, hogy ez mi, mit csinál és miért. Egy ember által írt kódban lehetnek már kitörölt funkciókhoz kapcsolódó kódrészletek. Lehetnek olyan kódok, amik egy később elvetett fejlesztési ötlet részei voltak. Nem derül ki ez feltétlenül, mert hibát nem okoznak, csak esetleg felesleges tevékenységet végeznek. Egy MI aligha fogja tudni ezt értelmezni, mert a kitörölt vagy meg sem valósított funkcionalitás nélkül ezek a kódrészletek ténylegesen értelmetlenek és értelmezhetetlenek. Arról nem is beszélve, hogy a kódban lehetnek akár koncepcionális hibák is, amik lehet megint nem teszik működésképtelenné a rendszert, csak speciális esetben. MI legyen a talpán, aki jól érti azt, amit rosszul írtak meg.

De térjünk vissza a GYK-s fejlesztési ötlethez. Egy fejlesztő rögtön felvet egy csomó kérdést. Az alválaszok időrendi sorrendben jelenjenek meg? Vagy néhány másik oldalhoz hasonlóan azok már fordított időrendben? Ha egy választ töröl egy moderátor, akkor mi történjen az alválaszokkal? Azok is eltűnnek? Ha igen, akkor az azokra adott értékelés beleszámít-e a toplistába vagy sem? Vagy ilyenkor az alválasz jelenjen meg egy „törölt válasz” tartalmú válasz alatt? És mi van, ha valaki éppen most ír alválaszt, de az alválasz írása közben törli a moderátor a szülő választ? Ilyenkor engedje beküldeni az alválaszt és jelenjen meg egy „törölt válasz” alatt? Vagy jelezzen vissza, hogy a választ, amire reflektált, időközben törölték? Vagy ilyenkor sima válasz legyen belőle? Ha törölt válasz helyét kell megjeleníteni, akkor az hogyan kavar be a válaszok megjelenítéséért felelős részbe? Amúgy a törölt válaszból mi jelenjen meg? Az időpontja? Az észszerű lenne. A válaszíró neve is (ha van)? Jó kérdés. A válasz értékelése is? Megint jó kérdés. Ezekre nincs objektíven nézve jó válasz, erről ízlés alapján lehet dönteni. De ehhez vagy instruálni kell, és akkor ilyen mélységig kell végiggondolni, hogy mit kérünk az MI-től, ami egy laikustól sem várható el, de még egy átlag fejlesztő sem feltétlenül jó benne. Vagy az MI-nek szabatosan, a laikus számára is érthetően kellene tudni célirányosan visszakérdezni. Hát nem sok olyan MI-t láttam eddig, ami egy kérdésre válasz helyett egy a kérdésben levő szempontra konkrétan kérdezett volna vissza.

Nem leprogramozni nehéz ezt. Az ha nem is ujjgyakorlat, de azért egy különösebb fejvakarást nem okozó dolog már. Az igazi nehézség az, hogy egzakt, mindenféle különböző szempont és helyzet alapján is jól meghatározott módon fogalmazzuk meg, hogy mégis mit is akarunk pontosan. De ehhez meg részletesen kell ismerni a működést. Azzal szemben is van némi fenntartásaim, hogy lehet úgy prompt mérnököket képezni, hogy ne rendelkeznének azzal az ismerettel, amivel maguk is le tudnák programozni az adott funkciót, hogy a programozás, mint szükséges tudás, ismeret, teljesen kizárható lenne a szoftveriparból még jövőbeli MI-k esetén is.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

De közelítsük meg más oldalról a témát. Azt mondod, hogy már most léteznek olyan MI-k, amikkel lehet érdemi eredményt elérni. Akkor határozzunk meg egy feladatot. Egyszerű lesz, de kellően szokatlan ahhoz, hogy ne lehessen simán lemásolni egy másik szoftvert. A feladat:

A program vizsgálja meg a vágólapra másolt szöveget, keressen meg benne minden egyenlőségjellel kezdődő(!) kiértékelhető matematikai kifejezést, és helyettesítse be a kifejezés értékével. (Ha nem egyenlőségjellel kezdődik, akkor ne helyettesítse.) Pl. ha a vágólap tartalma az, hogy:

„A Föld átlagos átmérője =12742/2 km, a forgásideje =24*60*60 másodperc. Amúgy 2+2 az =2+2.”

akkor tegye a vágólapra helyette azt, hogy:

„A Föld átlagos átmérője 6371 km, a forgásideje 86400 másodperc. Amúgy meg 2+2 az 4.”

Az egyszerűség kedvéért szorítkozzunk pusztán a négy alapműveletre (összeadás, kivonás, szorzás, osztás), és kizárólag tizedestört alakú számokra (-5; 3.14).

Nekem nem számít a programnyelv. Sőt még az operációs rendszer sem, lehet az Windows, Linux, macOS. Nem kell felhasználói felület sem, lehet egy egyszer lefutó parancssoros program is.

Akkor most mond meg, hogy melyik az a ma is létező AI, vagy melyek azok az AI-k és egyéb eszközök, amiket egy gépre feltelepítve, vagy a böngészőben megnyitva le tudok elé ültetni egy intelligens, három diplomás, informatikai eszközöket amúgy használó, de programozni nem tudó (informatikát, vagy azon belül programozást legfeljebb csak középiskolában, egyetemi alapképzésben 10 éve tanult) embert, aki ezen eszközök segítségével nekem előállít egy exe/elf/app futtatható állományt, ami a fenti működésre képes.

Nem egy nagy feladat ez, nem egy vállalatirányítási rendszer, nem egy levelezőprogram, nem is egy speciális webshop, meg nem is egy GTA V.

Vagy ha nem tudod megmondani, hogy egy laikus milyen eszközökkel alkalmas ezen program legyártására, akkor nem igaz, hogy már ma is vannak olyan AI-k, amik képesek erre, az maximum valami elméleti lehetőség pusztán, nem a jelen valósága.

Tegnap jött velem szembe: [link]

"Nem szomorú nosztalgia ez, inkább nyomasztónak mondanám. És tanácstalan vagyok, hogy mit mondjak azoknak a diákoknak, akiknek eddig azt lehetett tanácsolni, hogy menjenek el programozónak. Persze az informatikus karrier sokkal többről szól, mint a programozásról, mindenesetre nehéz elképzelni, hogy hogyan fog a szakma öt év alatt változni."