Megeszi őket reggelire?
Unokatestvérem az USA-ban él. Statisztikus és programfejlesztő a szilikon völgyben, egy startupnál. Vele tartom a kapcsolatot évek óta és ő azt mondta, hogy a nem publikus mesterséges intelligencia fejlesztések már olyan szinten vannak, hogy még a legjobb programozókat is megeszik reggelire. Az az irány, hogy a hagyományos programnyelvek teljesen el fognak tűnni és a programokat gépi kódban fogják a mesterséges intelligenciák kifejleszteni. A mai programozóknak meg maximum tíz évük van hátra és mehetnek ahová akarnak, isten hírével.
Még olyan státusz sem lesz, hogy prompt mérnökség, mert a mesterséges intelligencia ezt a feladatot is felvállalja.
Ez megdöbbentő nem? Ki mit szól ehhez a jövőképhez?
"egy startupnál"
Még ha valami kutatóintézetet, hadsereget, titkos szolgálatot, CIA-t vagy valami egyebet írsz a mesédben esetleg elgondolkoznék 5 másodpercig, hogy 10 év múlva lehet nagyobb mértékben ki lesz automatizálva a programozás de így...
A jó hírem az, hogy neked teljesen felesleges aggódni, mert a mesterséges intelligencia fejlődésétől függetlenül te sosem leszel programozó.
> Unokatestvérem az USA-ban él. Statisztikus és programfejlesztő a szilikon völgyben, egy startupnál.
Tehát egy indulófélben levő cégnél.
> a nem publikus mesterséges intelligencia fejlesztések már olyan szinten vannak, hogy
Ha egy indulófélben lévő cégnél van, hogy és miért fér hozzá nem publikus fejlesztésekhez?
> Az az irány, hogy a hagyományos programnyelvek teljesen el fognak tűnni és a programokat gépi kódban fogják a mesterséges intelligenciák kifejleszteni.
Nonszensz. Melyik processzor gépi kódjában? A gépi kód az adott processzorhoz tartozik. A programnyelvek részben pont amiatt is jöttek létre, hogy ugyanazt a programot le lehetett fordítani különböző processzorokra (plusz különböző operációs rendszerekre). Ha te most ugyanazt a szoftvert akarod – némi testreszabással – futtatni egy PC-n egy Intel processzoron, egy mobiltelefon ARM processzorán, akkor két különböző kódot generálsz? Minek?
> A mai programozóknak meg maximum tíz évük van hátra és mehetnek ahová akarnak, isten hírével.
Egyrészt amíg egy ChatGPT azzal is hadilábon áll, hogy értelmezze a páros szám fogalmát, én annyira nem aggódok. Másrészt egy MI-nek van költsége is. Az addig oké, hogy a OpenAI mögött vannak szponzorok, finanszírozók, akik állják – még egy ideig – ennek a költségét, ezért boldog-boldogtalan játszhadozhat vele, az egy dolog. Ennek itt és most még van haszna. De nagyüzemben igencsak drága az MI működtetése. Ez egy kicsit olyan, mint az ipar jelenleg. Lehet, hogy van olyan munkafolyamat, amit 50 éve is lehetett volna automatizálni, csak körülményes vagy drága lett volna, így továbbra is emberek végzik az adott munkafolyamatot.
> Még olyan státusz sem lesz, hogy prompt mérnökség, mert a mesterséges intelligencia ezt a feladatot is felvállalja.
Hát én azt azért megnézném. Mert pl. egy számlázó program esetén sem maga a programozás az, ami nehéz. Mondjuk hogy egy számlázóba lehessen különböző pénznemekben is számlázni. A nehéz mindannak utánajárni, hogy a múlt hónapban kijött új rendeletet hogyan kell értelmezni és ennek alapján hogyan is kellene működnie az árfolyam átváltásnak. De mindezt szabatosan, egzakt módon kell megfogalmazni a programozó számára.
Sokszor a legfőbb gond egy szoftver fejlesztésénél nem szakmai jellegű, hanem annak a kipréselése a megrendelőtől, hogy tulajdonképpen mi a meggymagos túrót is akar igazából.
Egy programozó valószínű ismerni fogja a szoftver fejlesztésének a menetét, hogy mi hogyan működik, mi mire való, miért úgy van megoldva, ahogy. Ismer egy olyan kontextust, amitől nem lehet függetleníteni azt, amit éppen fejleszteni akarunk.
Egy szoftverfejlesztő gondolkodásával könnyen ráérezhet arra, hogy az a három dolog, amit meg kellene oldani, visszavezethető némi absztrakcióval egy el nem hangzott kérésre, így lesznek új ötletei, alternatívái. Az MI meg legyártja a három funkciót három különböző szemléletben, redundánsan, amihez bottal nem fog nyúlni a jövőben senki sem. Az MI sem, mert nem tudod neki megadni az előtörténetet. Meg ha nincsenek programozók, de még prompt mérnökök sem, akkor mégis hogy kell elképzelni, hogy egy szoftvert tovább fog fejleszteni az MI?
Eddig is jöttek olyan kérdések, hogy mit szólunk ahhoz, hogy nincs szükség programozókra, mert pl. a ChatGPT és társaik már ma is hibátlan kódot írnak. Oké. Te laikus vagy. Hogy tudod megállapítani, megvizsgálni, hogy egy kód hibátlan-e vagy hibás, és pontosítani kell a feladatot? Mit csinálsz a kapott kóddal? Oké, hogy generálsz egy osztályt X nyelven, de hova kell azt a kódot bemásolni, hogy egy *működő* webalkalmazás legyen belőle az általad megválasztott domainen? Laikusként ha képes vagy egy épkézláb, *működő* szoftvert csinálni MI-vel, akkor megemelem a kalapom. Teljesen mindegy nekem, hogy mit csinál az a szoftver és milyen platformon, csak érd el, hogy legyen egy működő szoftvered, webalkalmazásod, bármid.
Az MI remek eszköz lehet arra, hogy a két agysejtes programozókat kiváltsa. Esetleg remek eszköz arra, hogy időt spóroljon meg azzal, hogy felvázolja azt, amit amúgy is megírtál volna, de így most már kevesebbet kell gépelned. Esetleg remek eszköz arra, hogy számodra kevésbé ismert terepen inspirálódj, ötleteljen neked egy kicsit. De ezekhez is kell a hozzáértés, és ezekkel is kvázi csak a téglákat lehet csak szögletesíteni, egy katedrálist megálmodni, megtervezni… Ahhoz nem tíz év kell, hanem minimum néhány generáció.
Amúgy ilyen MI szerű fellángolás volt régebben is. Csak akkor még jobb híján a statisztikus programokat is annak nevezték. Hogy milyen jó lesz, hogy lesznek szakértői rendszerek, egy betegnek csak be kell lapátolni az adatait, vizsgálati eredményeit, aztán majd a kompjúter kiköpi, hogy mi a baja és milyen gyógymód kell. Akkor is azt mondták, hogy a háziorvosoknak, szakorvosoknak maximum tíz évük van hátra. Aztán kiderült, hogy ez azért nem ennyire egyszerű, és nem hogy alternatívának maradtak meg a háziorvosok és szakorvosok, de csak azok vannak, mert ezek a szakértői rendszerek is zsákutcába futottak. Ami meg valamennyire használható volt, az maximum beépült az orvosok eszköztárába.
Vagy az önvezető autók körül is volt egy nagyobb hype – úgy 2005 körül – , akkor is voltak, akik azt mondták, hogy 10, maximum 15 év van hátra, és a hagyományos autóknak végük. Ma meg ott tartunk, hogy még a kötött pályán közlekedő vonatok sem önvezetők. (Na jó, a 4-es metró már igen.) És nem hogy a járműpark önvezetőre cseréléséhez nincsenek meg az – anyagi és más természetű – feltételek , de itt Magyarországon, 2024-ben az is nehézséget okoz, hogy a vasutat a 10–20 évvel ezelőtti színvonalon tartsák.
Az ember hajlamos a fejlődést rövid és középtávon erősen felülbecsülni – nézd meg, milyen jövőt jósoltak a 70-es, 80-as éves sci-fijei az ezredfordulóra, volt ott repülő autó, meg holdbázis, meg mi nem még –, a hosszútávú fejlődést meg alulbecsülni (pl. hol volt ezekben a sci-fikben internet…).
~ ~ ~
> Ki mit szól ehhez a jövőképhez?
Nos a fentiek tükrében azt, hogy középtávon – 10–20 év – ez egy hagymázas jövőkép, ami egy laikus fejéből pattant ki. Hogy most a te fejedből és kanyarítottál hozzá egy képzeletbeli unokatestvért, vagy tényleg van egy unokatestvéred, aki többet mond, mint amennyire ért hozzá, azt nem tudom, de ez már nem is igazán számít.
Süsü, te aztán ontod magadból a dilettantizmust.
1. A startup lehet 20 éves cég is. A startup, nem induló, hanem fejlődő, innovátor szemléletű vállalkozást jelent.
2. A chatgpt nem áll hadilábon a páros szám fogalmával, csak a chatgpt pont nem kódírásra specializált intelligencia. A chatgpt egy általános beszélgető robot, amely ebbéli feladatának remekül meg is felel.
3. A jövőbelátással, jóslással kapcsolatban nem a szenzációhajhászásból élő firkászokat kell meghallgatni, hanem a valóságot megfigyelni. Nem egészen száz évvel ezelőtt a rákóczi út közepén még mezítlábas gyermekek mászkáltak és a lovakat, lóvontatású járműveket is csak az ezerkilencszázhetvenes évek második felében tiltották ki a fővárosból. Ráadásul, ezt is csak két lépésben merték megtenni. Először a belváros lett tilos, majd az egész főváros területe.
Te lehet, hogy olyan hülyeségeket vársz, mint a repülő autók, meg a vízben oldódó fogkefe, de a jövő nem, hogy itt van, hanem már el is húzott melletted. A számítógéped ezerszer erősebb mint amit te húsz éve reméltél, ráadásul még olcsóbb is mint korábban volt valaha. A kohászat, a nanotechnológia, az űrkutatás, összességében az ipar, olyan méretes lépéseket tett, hogy az ember csak les, már ha van hozzá szeme.
Nem túl régen még a sarkított képcsöves, meg a flat screen TV-re gerjedt a jónép, ma már az otthonában mozizhat bármely átlag polgár, relatíve aprópénzért. Aki ma meg akarna ajándékozni bárkit egy flat screen SONY TV-vel azt jó eséllyel úgy megvernék, hogy két hétig nem bírna menni sem.
Az meg, hogy a vasutat lelakta a politikum, nem fejlődés hiány, vagy elmaradottság, hanem pénz kérdése. Pontosítok, az ellopott pénz kérdése.
A szakértői rendszerek remekül megvannak, köszönik szépen. Nagyon is jól funkcionálnak. Amúgy meg, a számítástechnika korának eddigi legeredményesebb és legjövedelmezőbb ágazatáról tettél légbőlkapott, nevetséges állításokat.
A kérdező irányába meg itt a véleményem:
Nem kell ehhez tíz év. Már most léteznek olyan AI megvalósítások, amelyeket beszélt nyelvi környezetből lehet instruálni (maga a chatgpt is ilyen, kicsiben) és azok a kapott utasításoknak, elvárásoknak megfelelően teszik a dolgukat. Létrehozzák az elkivánt rendszer keretét, vizuálisan bemutatják, demózzák a program lehetőségeit. Utána ezt, mint rendszertervet lehet módosítani vagy jóváhagyni és ennek megfelelően készül el maga a programtermék.
Az meg teljesen természetes, hogy a ma még belső használatú rendszerek nem kapnak túl nagy publicitást. Egyik fejlesztői csoport sem akar a maga által kovácsolt kard áldozatává válni. Ma még megy a verseny és a tét hatalmas. Talán minden korábbinál nagyobb. Ugyanakkor, az ilyen dolgok nem egy emberesek. Nyilvánvaló, hogy akiktől idő előtt elköszöntek, azoknak csak egy része képes tartani a pofikáját, a másik rész meg kikotyog ezt azt, vagy szándékosan szivárogtat. Mit tegyünk, ha ilyen az emberi természet? Lásd: a Rosenberg házaspár esete, a McCarthy éra és hasonlók.
Nem lehetetlen a dolog. A magasabb szintű programozási nyelveket az emberek számára hozták létre, mert az embereknek túl nehéz a gépikod. De az MI valoszinűleg gondnélkül megbirkozik vele, és 100-szor hatékonyabb kodot ír gépikodban, mint egy ember javaban, vagy c-ben.
És később még durvább is lehet a dolog. A proceszorokban mikrokód fut, ami egy belső hardveres programozási nyelv, amivel a processzor létrehozza a gépikodu utasításokat. Ez a kód a proceszor belső működését irányítja, a regisztereket, adatsint, memoriabuszt kapcsolgatja, konfigurálja az ALU-t. Kb 3 - 20 mikroutasítás hoz létre egy gépikodú utasítást. Jelenleg a programozók nem férhetnek hozzá a mikroutasítás szinten a processzorhoz. De ha a gyártok felszabadítják ezt a lehetőséget, akkor megtörténhet, hogy az MI mikrokód szinten fog programozni, ami kilátástalaná teszi, hogy emberek kövessék, megértsék a kodot.
Hihető. :DDDD
Én az egyik top IT multinál dolgozom. Nekünk is vannak deal-jeink az amerikai sereggel és a fentebb leírtak nem igazak. Egyáltalán nem tart ott az MI, ahol a kérdező képzeletbeli haverja állítja.
Halkan szeretném megjegyezni, hogy már manapság is rengeteg minden absztraktálva van a programozók elől, pl egy átlagos fejlesztő soha nem fog assemblyben turkálni és pláne nem fog kódolni benne, mert egy compiler mindig hatékonyabb kódot fog generálni nála. A legtöbb programozó jelenleg nem is tudna alacsonyabb szintű nyelvekkel bánni, mert pointereket egyetemen használt utoljára és fogalma sincs, hogyan kell a memoryval bánni. Ha valakinek ezt elmondod 30 éve, akkor azt gondolná, hogy a programozás egy alap tudása lesz minden embernek, mert hogy mennyire egyszerű lesz.
Sokkal egyszerűbb most programozni, mint a történelem során valaha és nézd meg mennyi programozó van és milyen jól elvannak (tudom most a junioroknak nehezebb, de a legjövedelmezőbb területre ne vegyenek már fel minden jött mentete…). Nem hiába van ez így, mert nekik a szakmájuk nem az, hogy 8 órán át non stop kódoljanak… Ezért is baj a programozó megnevezés, ezek az emberek szoftver fejlesztők vagy software engineer szerinten a legjobb megnevezés.
Teljesen elképzelhető, hogy egy csomó kódot egy LLM generál (igen, nincs olyan, hogy AI, ez egy buzz world, ha szövegekről van szó, akkor Large Language Modellekről beszélünk, csak a marketingeseknek meg a főnökségnek mondjuk, hogy AI…), de ettől még kell egy személy, aki az architektúrával kapcsolatos döntéseket hozza és megtudja oldani a felmerülő problémákat. Ami alapból nehéz, de egy generált kódot kijavítani, pláne ha valami optimalizációs probléma van…
Ha ez sem győzött volna meg, akkor gondolj a matematikusokra. Manapság nem hogy feltuningolt számológépek vannak, hanem külön nyelvek és libraryk csak a matematikának készítve, és konkrétan bármit is kiszámol neked. Csak hát itt jön a gond, hogy ugye matematikus munkája nem a számolás… El kell jutni egyáltalán egy korrekt képletig és ha valami nagy multinál dolgozol, ott is be kell bizonyítanid matematika segítségével, hogy amit kitaláltál az igen is működik és mehet a gyártás milliós nagyságrendben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!