Érdemes még Programtervező infóra (BSc) menni?

Kérdés: "Milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia, mint kód generátor, a programozói munkahelyek darabszámára?"

Válasz: "A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése és alkalmazása a kódgenerálás terén valóban nagy hatással lehet a programozói munkahelyek darabszámára. A kódgenerátor MI rendszerek képesek automatikusan generálni kódot, amely megkönnyíti és gyorsítja is a fejlesztési folyamatot. Ezek az MI-alapú eszközök lehetnek olyan egyszerűek, amelyek kis részeket generálnak, adott sablon alapján, vagy akár bonyolultabbak, amelyek komplett alkalmazásokat is létre tudnak hozni. Mindezt a hagyományos, humán alapú kódolási eljárás időigényének akár néhány század, ezred, vagy tízezred részében.

Hatása a munkahelyekre az alábbi módon jelentkezhet:

Nagyobb hatékonyság, feladatok automatizálása: A kódgeneráló MI rendszerek segítségével a rutinszerű, ismétlődő feladatokat automatizálni lehet. Ezáltal a fejlesztők kevesebb időt töltenek a manuális kódírással, így amit korábban nyolc órában végeztek, annak sokszorosát lesznek képesek elvégezni ugyanennyi idő alatt. Ez azt jelenti, hogy nagyságrenddel kevesebb személyt fognak foglalkoztatni ilyen munkakörökben.

Az MI fejlődése a humán fejlesztők számát nyilvánvalóan csökkenteni fogja, de új munkaköröket is teremthet a kódgenerálás, az MI algoritmusok fejlesztése, az eszközök üzemeltetése és az MI alkalmazások karbantartása terén.

Az MI-alapú kódgenerátorok az embernél összehasonlíthatatlanul gyorsabban állítanak elő kódot, ezáltal drasztikusan csökkentik a fejlesztési ciklus idejét. Ez a vállalatok számára jelentős költségmegtakarítást és, lényegében behozhatatlan versenyelőnyt jelenthet azokkal a versenytársaikkal szemben, akik nagyobb részben humán erőforrások segítségével állítják elő a termékeiket."

A másik MI is hasonlóan látja:

"A kódgenerátor algoritmusok képesek generálni és módosítani kódot olyan módon, hogy az az emberi beavatkozást csökkentse vagy teljesen elhagyja. Ez lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy hatékonyabban dolgozzanak és a programokat gyorsabban fejlesszék. Ennek eredményeként a fejlesztők képesek lehetnek több projekten dolgozni, mint korábban, amely potenciálisan kevesebb programozói munkahelyet eredményezhet a szükségletekhez képest.

A kódgenerátorok különösen hasznosak lehetnek specifikus feladatok automatizálásában, például boilerplate-kódgenerálás, adatbázis-műveletek, teszt kódok stb. A rutinszerű és ismétlődő feladatok automatizálásával csökken a fejlesztők manuális munkája, ami lehetővé teszi, hogy kevesebb emberrel végeztessék el ezeket a feladatokat. Ez pedig nyilván a munkahelyek számának jelentős mértékű csökkenésével fog járni."

Nem.

Már abszolút mindenki ITban dolgozik és az AI nem veszi el a munkánkat, de leegyszerűsíti. Tehát kevesebb programozó kell majd ugyan annyi pozícióhoz. Meg most is több ezresével lépnek évente a pályára az új fejlesztők.

Pl.:

-egyetemek:mérnökinfó, proginfó, gazdinfó, üzemmérnök meg persze sok villamosmérnök is programozik, max hardver közelebb vagy egyéb IT pozícióban dolgozik.

Csak a BME VIK-en idén 1,5k ember jelentkezett. Ha lehet hinni a dékánnak, ezeknek az emberek 70%-a el is végzi a képzést (persze sokan csúsznak) és gondolj bele hány egyetemen van infós képzés.

-bootcamp

-cégek saját képzései

-random másik szakirányokról átvándorlók

-otthon tanultak és sokan még külföldön is IT-s szakot végeznek és utána haza jönnek.

-egyéb felnőttképzések (régen programozó okj, de most is van valami ilyesmi)

Annyi ember lép be, hogy a jövőben már szerintem abszolút nem lesz hiány.

Konkrétan jobban jársz ha elmész villanyszerelőnek és magánvállalkozásban hazaviszed a havi 2 milliót. Mi most felújítunk és mindegyik villanyszerelő fél évre le van foglalva és amikor a 500 ezeres áthuzalozásról beszélünk fele, amit max 3 nap alatt egyedül megcsinálja, akkor is fogja a fejét, hogy nem biztos, hogy be tudja vállalni.

" Tehát kevesebb programozó kell majd ugyan annyi pozícióhoz."

Mi van?

14# Ha például van 100 task, amit megold 10 programozó, akkor ha megnő a programozók produktivitása csak 20%-al az a mostani és a jövőben kijövő AI eszközökkel, akkor ugyan azt a 100 taskot már kb 8 programozó is megtudja oldani.

=> Kevesebb programozó kell.

Közben ezerrel tolják be az ITba az embereket még most is, de már állami szinten is a bprof képzéssel (ez ugye az IT hiány kezelésére volt lépés). Hiába van most "hiány" (ami amúgy jelenleg nincs, mert most kb eddig a legrosszabb a mukapiac) 5-10 év mulva már nem biztos hogy lesz.

Ja meg amúgy több cég is jelenleg szervezi ki a fejlesztést itthonról.

Pl.: Ericsson

Sok cég meg európából is. Nem rég vettem észre, hogy az Everbridge-nek kb minden javás pozícióját indiába szervezték ki.

17, igazad van!

A porszívó feltalálása óta a por is egyre több és több!

""A programozási trendek azt sugallják, hogy a szoftverfejlesztés egy radikális változáson fog átesni a jövőben: a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és a természetes nyelvi feldolgozás, valamint a kódgenerálási technológiák olyan mértékben fognak fejlődni, hogy 2040-re a kódok többségét már nem emberek, hanem a gépek saját maguk írni", írják egy új tanulmányukban egy amerikai kormányzati kutatólaboratórium munkatársai.

Szerintük a jövőben még az eddiginél is heterogénebbé váló környezetekre az emberi fejlesztők már nem lesznek képesek megfelelő kódokat gyártani, és ezért lesz szükség a gépi intelligenciák bevetésére, amik hatékonyan birkózhatnak majd meg ezekkel a feladatokkal is.

Ugyanakkor a kutatók szerint a szoftverfejlesztők sem fognak teljesen kihalni, még ha jóval kisebb mennyiségben is lesz szükség rájuk a mostaninál. Meglátásuk szerint ugyanis továbbra is szükség lesz rájuk - de már csak mint a kódokat író gépek és mesterséges intelligenciák "hadait" irányító és koordináló vezetőre."

2017

A lehető legrosszabb emberektől kérdezed ezt: a programozóktól.

Mintha a buszvezetőktől vagy taxisoktól vagy könyvelőktől kérdeznéd, hogy valaha elveszik-e a munkájukat az önvezető járművek.

Nyilván nagy arccal elkezdik majd megmagyarázni, hogy miért nem.

Pedig a válasz amúgy nyilvánvaló minden épeszű ember számára, aki kicsit is képes gondolkodni: persze, hogy elveszik.

Nem mindenkiét, nyilván, de a 90-95%-ét igen.

Csak hát az ember ilyen: szeret sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítani magának, a képességeinek, a munkájának, a szakmájának, mint amilyen valójában, nyilván fázik a gondolatától, hogy teljesen felesleges lesz, amit csinál, ezért nagyon szépen meg tudja magyarázni, hogy miért is nem fogja pont az ő munkáját elvenni az AI.

Pedig de, el fogja. És nem 80 meg 100 év múlva, hanem legfeljebb 15, de esélyesen hamarabb.

Még akkor is, ha az AI nem ér fel addigra a legtehetségesebb programozók szintjére.

Miért?

Mert olcsóbb.

Ahogy rengeteg munkát kiszerveztek már a szoftverfejlesztői szakmában a fejlődő országokba, annak ellenére is, hogy egyébként rosszabb minőségű munkát végeznek.

Miért? Mert olcsóbb.

Nem kell ahhoz szuperfejlett AGI, hogy a fejlesztési feladatok nagy részét odaadják neki, ha közelítőleg annyit tud, mint egy gyenge-közepes képességű fejlesztő, akkor már kiváltja az emberi munkaerő-szükséglet 70-80%-át.

Persze ez is olyan dolog, hogy minden egyes programozó azt hiszi magáról, hogy ez nem ő lesz, mert a Hofi-vicc mintájára ezt a tudást is igazságosan osztották el, mint az észt, minden programozó azt hiszi magáról, hogy neki jutott a legtöbb :D

Dehát ez nyilvánvalóan nem így van.

A többségünk bizony megy a levesbe, jóval hamarabb, mint gondolnánk.

Szerintetek 10-15 éve melyik újságíró gondolta volna, hogy egy AI miatt fogják leépíteni? :D

És most itt tartunk.

Albert Allen Bartlett mondta egyszer, hogy az emberi agy legnagyobb hiányossága, hogy nem érti igazán az exponencialitást. Még ha matematikailag tudja is, hogy mit jelent, az emberek nagy többsége az egész egyszerűen nem fogja fel a valódi súlyát exponenciális folyamatoknak, ezért rendszeresen ösztönösen alábecsüli azt.