A PYTHON a jelenkor BASIC-je?

@23 "Az eredeti kérdés szempontjából ez az érdekesebb nem az, hogy a múlt évezredben milyen DOS volt vagy nem volt."

De annak aki a múlt évezred DOS-os világában ragadt, annak minden félelmetes és ijesztő. Olyan feladatokat kell olyan gyorsan megoldani, amiről a DOS-os időkben nem is hallott, nem csoda, hogy nem érti őket.

Bocs, sajthiba : "kenderbe verni", jav. : kenterbe verni.

@13:04

Ez mondjuk igaz, ahol "megállt" az idő.

Ugyanakkor figyelmre méltó Mérő László (aki több más mellett matematikus) nyilatkozta amit láttam riportot vele már több hónappal ezelőtt, hogy ezek az algortimusok amiket ma használnak (nem mai részletességgel, de lényegében) ismertek voltak a 70-es években is. Az akkori hardver gyenge volt hozzá. Pl. nem túl jó úgy egy sakkprogram ellen játszani, ha egy hónapig kell várni mire lép egyet. Ha viszont a hardver tízmilliószor gyorsabb lenne akkor egy hónap helyett másodpercenként lépne négyet is ha nem kéne rám várnia, ez viszont már gyorsabb mint én, bőven túl gyors is. Vagyis matematikailag megközelítve nincs új a nap alatt, a számítástechnika fejlődésének köszönhetően nincs semmi meglepő és érthetetlen annak számára aki tisztában van matematikai a vonatkozásban. Állítása szerint ő már akkor gondolkodott azon mi lenne, ha több milliószor nagyobb memóriakapacitás és számítási sebesség állna rendelkezésre.

A másik amit én teszek hozzá, hogy az ember van a gépért vagy a gép van az emberért? A futási idő csak egy a sok dolog közül, hogy mire optimalizálunk, persze fontos lehet ez is, de nem mindig mindenek felett. Lehet a forráskód írásának idejére, hosszára is optimalizálni, lehet memóriahasználatra optimalizálni stb. Aki tanult bonyolultságelméletet, algoritmusok és adatszerkezeteket meg efféléket és akinek gyakorlata is van ebben, az átlátja hogy a rendelkezésre álló, idő, pénz, számítógép teljesítmény stb. függvényében merre érdemes elindulni, a futási időt dominánsan mi határozza meg stb.

"Állítása szerint ő már akkor gondolkodott azon mi lenne, ha több milliószor nagyobb memóriakapacitás és számítási sebesség állna rendelkezésre."

Oh, bakker. Mindenki ezen gondolkozott akkor. Akkor ez nagyon forró téma volt, nem véletlenül ekkor jöttek elő az algoritmusokkal, de ahogy ő is írta, a hardware korlátolt. De számomra, mindez ez abszolút semmi jelentősséggel nem bír.

Ezek a módszerek semmit sem érnek önmagukban. A felhasználás a kulcs: mit tudsz csinálni vele, mire jó, milyen célt szolgál? Mi haszna van bárkinek belőle? Ahogy te is írod: "az ember van a gépért vagy a gép van az emberért?" abban az absztrakt értelemben is, hogy semmilyen kódot nem írunk a kód miatt. Minden kódnak valamiféle hasznosságot kell szolgálnia, különben csak masztrubáció. A kérdező egy ízig-vérig maszturbátor, aki arra élvez el, hogy hány ms alatt fut le egy olyan loop, ami lőtéri kivert kutyát nem érdekel. De persze, minden Python fejlesztő a hülye. Hogyne.

"De számomra, mindez ez abszolút semmi jelentősséggel nem bír."

Pedig van jelentősége, ha akkor nem gondolkodtak volna rajta akkor most nem tartanánk itt. Egy része ami akkor elméleti informatika volt mára alkalmazott informatika. Ahogy ma kutatjuk az MI-t, a kvantuminformatikát, ami ma csak elmélet 50 év múlva az életünket fogja befolyásolni.

MI tekintetében az egyik legismertebb ha nem a legismertebb a ChatGPT.

Az összefonódott fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenség sérülésének megállapításáért, valamint a kvantuminformatika területén végzett úttörő kutatásokért, a kvantumfizikai véletlen szerepének pontosításában végzett döntő fontosságú kísérleti bizonyítást 3 fizikus 2022-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Ennek is jelentős informatikai vonatkozása lesz, már most előre sejtik Mérő László félék, nem csak sejtik hanem folyamatosan dolgozzák ki az elméleti hátterét amivel idővel gyakorlat lesz.

Persze vannak olyan részei is az elméleti informatikának ami mindig is elméleti érdekesség marad.

@34 "Pedig van jelentősége, ha akkor nem gondolkodtak volna rajta akkor most nem tartanánk itt."

OK, ez annyira releváns, minthogy Leibniz az ezerhatszázas években kitalálta, hogy bináris rendszerben milyen jól lehetne problémákat megoldani. Tudománytörténeti jelentősége van, más nem nagyon. Számítástechnika történeti szempontból el lehet azon rugózni, hogy mi volt a helyzet a DOS-al, az Alley Cattel meg a Lotus 1-2-3-al, de teljesen irreleváns a Python mai helyzetének megértésében.

@16:53

Nem arról beszéltem, hogy python szempontjából. Hanem arról hogy (számodra) "számomra, mindez ez abszolút semmi jelentősséggel nem bír". Ugyanúgy rá fog csodálkozni és nem fogja érteni hogy mi van aki nem követi a technika fejlődését. Akinek furcsa hogy tud egy python kód gyorsabban lefutni mint egy c++ és nem jön rá magától hogy mi ez az "anomália" miért úgy skálázódik a futási idő. Annak igen nehéz dolga lesz megérteni kvamtumszámítógépes algoritmus esetében, ahol teljesen máshogy skálázódik a futási idő mint klasszikusan. Én nem zárkózom el ennek megértése felől sem és nincs kizárva, hogy akkora mint öreg szaki továbbra is fogom űzni a programozói szakmát.

Számomra örömmel tölt el csupán a tudás elsajátítása is. Engem a jelen és a jövő technikája jobban inspirál mint a múlté.

14:50, 16:53

Az ember feje megfájdul a hülyeségeidtől. A python, mint interpretált nyelv életképességét elsősorban a bizalmatlanság és nem feltétlenül az alkalmasság biztosítja. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a python sehova ne lenne jó. Két dolog nem létezik az univerzumban. A túl szép nő és a túl gyors számítógép. De minek a gyors gép, ha akadnak, akik szinte tüntetőleg úgy állnak a dologhoz, ahogy te is? Nevetséges, hogy azt kárhoztatod, aki, veled ellentétben, a gép optimális kihasználására törekszik.

Fűteni fűtőberendezéssel kell, nem a számítógéppel.

@37 "Nevetséges, hogy azt kárhoztatod, aki, veled ellentétben, a gép optimális kihasználására törekszik."

Azt csinálsz és gondolsz amit akarsz. A kutya ugat, a karaván meg halad. Úgy látszik nélküled.