Ajánlanátok könyvet a memória működéséről?
A memória /PC-s környezetben/ egy bájt kapacitású tárolóegységek valamekkora halmaza. Ez a halmaz ma már általában milliárdos elemszámú.
Egy kByte memória 1024 darab egy bájtos elemből áll.
Ezekre az elemekre /tárolóegységekre/, akár egy tömb elemeire, sorszámmal lehet hivatkozni. Ez a sorszám tulajdonképpen a memóriarekesz cime. Egy rekeszben egy bájt értékét lehet tárolni. Ez az egy bájt egy 0-tól 255-ig terjedő egész szám lehet. Ennél nagyobb nem.
mem[0] = a memória első rekeszének tartalma
mem[1] = a memória második rekeszének tartalma és igy tovább.
Adódik a kérdés, hogy mi van a 255-nél nagyobb számokkal? Azok hogyan tárolódnak?
Ha egy bájtnál nagyobb értéket, mondjuk WORD-ot szeretne vki a memóriában tárolni, akkor az értéket fel kell bontani úgy, hogy elférjen kétszer egy bájton, mivel 255-nél nagyobb érték egy rekeszben nem fér el.
Ez a felbontás úgy történik, hogy az értéket elosztjuk 256-tal, majd ennek az eredménynek az osztási maradéka kerül az egyik memória-rekeszbe.
Ezután az értéket ujra elosztjuk 256-tal és az eredmény egészrészét vesszük. Ez kerül a másik rekeszbe.
Mondjuk a 287 az a szám, amit el szeretnénk tárolni a memóriában. Ez nagyobb mint 256 tehát:
287 MOD 256 = 31
287 DIV 256 = 1
A memória tartalma igy fog kinézni:
mem[0] = 31
mem[1] = 1
Az originális érték (287) visszaállitása pedig ennek a folyamatnak a forditottja:
mem[1] * 256 = 256,
256 + mem[0] = 287.
Persze vannak olyan rendszerek (BIG ENDIAN), ahol a tárolás forditva történik, tehát a mem[0]-ba az kerül, ami itt a mem[1]-be és viszont, vagy még érdekesebben (MID ENDIAN).
Minek ehhez könyv?
4# A BMEn kéne oktatnod. :D
5 perc alatt lezavarnád a féléves anyagot.
5: Nem akarlak megbántani, de nem igazán kéne neked itt véleményezni más irásait.
Pesze ha ki akarsz "javitani", akkor csak tessék. Kiváncsian várom. :)
Köszönöm a válaszokat, egy kicsit részletesebben gondoltam a működésére,
olyan tananyagra a memóriával kapcsolatban ami rőszletesebben foglalkozik a memória elektronikájával, irnak benne pl. a kondenzátárok és félvezető párosokról, wordline/bitlineokról, erősitőkről bennük, multiplexerekről és ilyen dolgokról
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!