Egy programozó mennyire ért gép hardverèhez?

A villamosmérnök

- villamosmérnöki szakmai ismeretek [villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, irányítástechnika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika), laboratórium.

- Képes alapvető hardver és szoftver ismereteit felhasználva számítógépek kezelésére és programozására.

A mérnökinformatikus

A képzés célja mérnökinformatikusok képzése, akik képesek műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatainak ellátására.

- Ismeri az informatikai szakterületének műveléséhez szükséges természettudományi elveket és módszereket (matematika, fizika, egyéb természettudományok).

- Ismeri az informatikai rendszerek hardver és szoftver elemeinek működését, megvalósításuk technológiáját, működtetéséből származó feladatok megoldásának mikéntjét, valamint informatikai és egyéb műszaki rendszerek összekapcsolásának lehetőségeit.

- Birtokában van a mért jelek feldolgozásával, rendszerek és hálózatok modellezésével, szimulációjával és szabályozásával kapcsolatos alapismereteknek és mérnöki szemléletnek.

- Ismeri a főbb programozási paradigmákat, programnyelveket, fejlesztési eszközöket. Tudása kiterjed az információs rendszerek modellezésére, adatbázis alapú rendszerek kialakítására, számítógépes hálózatok felépítésére, működésére és implementációjára, felhasználói interfészek és grafikus alkalmazások megvalósítására, intelligens rendszerek jellemzőire, a mobil alkalmazásfejlesztés sajátosságaira, a korszerű, általános célú operációs rendszerek menedzselésére, és az IT biztonság szempontjaira.

- Ismeri a fontos szoftverfejlesztési módszertanokat, informatikai tervek és dokumentációk jelölésrendszerét.

- Képes alkalmazást fejleszteni, kliens-szerver és WEB, mobil rendszereket programozni, multiplatform rendszereket kialakítani.

- Képes vállalati információs rendszereket fejlesztésére és korábbi fejlesztések implementációjára.

- Tanulmányai során szerzett ismeretanyagát felhasználva képes beágyazott rendszereket specifikálni és megvalósítani.

---

A te mondataidat két dolog jellemzi. Az egyik, hogy tévedsz, a másik, hogy hazudsz. Teszel egy állítást, majd erre az általad felállított vélelemre úgy hivatkozol, mintha a birkaságod valamiféle egyetemes alapigazság része lenne. itt van, ezt írod:

"És pont a Pascal az ami ellentmond neked. Mert a Pascalt pont úgy találták ki, hogy a programozónak ne kelljen ismernie a hardvert. Szóval már saját magadnak is ellentmondasz, mert fel sem fogod, hogy ezek a dolgok összefüggenek."

Csak a te buta fejedben függenek ossze.

A pascalban már igen rég óta van inline assembly, lehet pascalban operációs rendszert is írni HW-t programozni. László József sem véletlenül írta meg a "VGA kártyák programozása pascal és assembly nyelven" című művét.

Másik baromságod::

"hogy egy script nyelvet dobjon ossze, valami speciális célra," És ehhez minek a hardver ismeret?

Annak bazmeg, hogy a scripteket egy virtuális gép le is kell, hogy futtassa. ÉS ez a gép jellemzően egy verem alapú virtuális gép, de ha komolyabb, akkor még jobban ráközelít a valódi gép szerkezetére, mint pl a Lua VM-je, ami manapság már regiszteres. Régebben ez is stack alapú volt.

Nyolc bitesekkel kapcsolatban meg annyit, hogy a mai napig nyolc bites processzorokból van a legtöbb. A nagyon népszerű Arduino unokban is nyolc bites processzor van. És hát, a trendet végképp nem te diktálod, pláne nem a hazugságaiddal.

A programozónak szüksége van HW ismeretekre, mert ha nincsenek neki, akkor nem programozó, és ezt a munkája értéke is tükrozni fogja.

Azt, hogy mi kell, nem te határozod meg, hanem az egyetem, már pedig ott a torzsanyag része a HW ismeret, ha a fejedre állsz akkor is.

Ha meg mondjuk nálam dolgozna egy fejlesztő, de még annyi HW ismerete sem lenne, hogy egy aszinkron soros kapcsolat felépítése esetén tudja, hogy mit jelent a 9600,8,N,1 akkor kirugnám, még pedig a negyedik emeletről, az ablakon keresztül, lehetőleg székkel együtt, hogy máshol legalább egy darabig több kárt ne okozzon.

Itt döltem el székestül. virtuális géphez hardver ismeret. Gratulálok. Te felfogod, hogy mit írsz? A verem az egy adatszerkezet, és nincs köze a hardverhez. Ez egy adatszerkezet. És nem én állítom hanem az ELTE programozó képzés tananyagában: [link] Könyörgöm ha már hülyeséget beszélsz legalább ne ekkorát téged kéne székestül kirúgni az ablakon.

Mi köze a verem adatszerkezetnek a hardverhez és hol a LUA a korábbi listákban? Te tényleg kötözni való bolond vagy. És még mindig nem vagy képes felfogni, hogy a világ nem 8 bites, lehet, hogy beágyazott rendszereknél használják de az egy picike szelete az informatika világának. És igen felfogtuk, hogy a beágyazott rendszerekhez kell hardver ismeret. De te meg fogd fel, hogy beágyazott 8 bites rendszereken kívül is van élet.

Én nem emlékszem arra, hogy a szabványos Pascal nyelvnek nyelvi eleme lenne az inline assembly, hogy bizonyos Pascal fordítók mert nem voltak képesek teljesen implementálni azt amire szükség lenne az nem a nyelv képességeit bizonyítják, hanem pont az ellenkezőjét. Elég gáz ha egy ilyen magas szintű nyelvben kell inline assembly (nem a C-re gondolok aminek az a célja, hogy alacsony szinten programozzon az ember benne, az megint más, tudom ezt a példát fogod hozni, de ne csavard ki amit az ember ír).

Brutálisan ostoba vagy. És mond meg, hogy hány web frontend fejlesztőnek van szükség, hogy tudja, hogy mit jelent a 9600,8,N,1 ? Eláruljam pontosan sehánynak. Egynek sincs rá szüksége. A tudatlanságod és a szűklátókörűséged eddig terjed. Ugyanis te csak a 8bites beágyazott rendszereket voltál képes felfogni, meg a soros vonalat is csak 9600,8,N,1-ig. Vedd már észre magad, hogy el vagy tévedve de nem kicsit, hanem nagyon.

Ismét a #29. vagyok, és megint csak írnom kell...

Nem tudom, hogyan szólítsalak, "Lepontozott Felhasználó", de te mind a magyar nyelven írott szöveg értelmezésével, mind a matematikai logikával hadilábon állsz! Megpróbálom ismét, hátha egy épeszűbb pillanatodban olvasod, és talán egyszer megérted ezt.

Az eredeti kérdés úgy értelmezendő, hogy általában ha veszünk egy programozót, mire számítunk, mennyire fog érteni a hardverhez? És többen írtuk, hogy annyira nem igazán. Erre képes vagy példákat hozni arra, amikor viszont van rá szükség, és amely esetekben az adott fejlesztésben részt vevő programozók valószínűleg értenek is hozzá, de mint ezt már írtam, és most megismétlem: soha egyikőnk sem állította, hogy ne létezne programozó, aki jól ért a hardverhez! (Magam is ismerek olyanokat.) Csakhogy ez nem általános, a többsége nem ért!

Ezen mi az úristent nem értesz?!

Amikre ezen felül te sértődötten és magadat nagyszerűen minősítő stílusban reflektálgatsz itt, az egy teljesen más kérdéskör! Pont.

"Ezen mi az úristent nem értesz?!"

Te vagy az, aki nem ért valamit.

Az, hogy a kérdező mit értett azon, hogy "mennyire ért", nem tudhatjuk, se te sem én.

Egy általános választ lehet adni erre, abból a megkozelítésből, hogy a programokat fejlesztő emberek a tanulmányaik során kapnak-e ilyen irányú képzést és ha igen, az mennyire mélyre ható.

Hogy a képzés során ezt az ismeretanyagot ki sajátítja el és milyen színvonalon, az más kérdés, ahogy más kérdés az is, hogy kiből mi lesz a tanulmányai befejezését kovetően.

Az tény, hogy a szoftver a hardver kiegészítése. A szoftver együtt dolgozik a hardverrel. Egy szoftver minőségét az kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolja, hogy annak alkotói mennyire ismerték azt a hardvert, amin a produktumuk fut.

Ezt, ennek fontosságát lehet súlyozni, bagatellizálni, húzni, nyúzni, de letagadni nem nagyon.

Akiből autószerelő lesz, az is azt tanulja meg előszor, hogy miből áll egy autó.

Ezzel analóg módon a programozói képzésnek is része a HW ismeret, mert akkor később, már tudat alatt is hasznosul az a tudás, ami onnan merítkezik, hogy ALU, memória, stack, flip-flop, sorrendi hálózat, léptető regiszter, állapotgép, stb.

Rémlik már valami?

Amikor szoftvert fejleszt valaki, akkor hardvert egészít ki, ha úgy tetszik, épít meg, virtuálisan.

Látod, az előtted szóló veréb kinevezi a stack-et adatszerkezetnek, holott, csak a stack tartalma az adatszerkezet, a stack maga egy tároló és egy ezen a tárolón operáló vezérlőmű, hardveresen megvalósítva és aki egy stacket implementál, az ebből a hardveres megvalósításból merít éppen.

Koszonom a figyelmet. Jó reggelt kivánok.

"Látod, az előtted szóló veréb kinevezi a stack-et adatszerkezetnek, holott, csak a stack tartalma az adatszerkezet, a stack maga egy tároló és egy ezen a tárolón operáló vezérlőmű, hardveresen megvalósítva és aki egy stacket implementál, az ebből a hardveres megvalósításból merít éppen."

Te vagy elképszetően sötét, a verem egy adatszerkezet, ezt az összes de tényleg az összes létező tankönyv így tanítja. Lehet, hogy amikor te ezt tanultad kimaradtál belőle, de ez egy adatszerkezet. Nem én neveztem ki a vermet adatszerkezetnek, hanem ez egy adatszerkezet. Az, hogy ennek van hardveres implementációja az egy teljesen más dolog (igazán kényelmi dolog, és a fordított lengyel eljárásokkal jött a 0 címes utasításokkal, illetve az 1 címes gépeknél hasznos). De van nem egy olyan rendszer ahol nincs egyáltalán verem megvalósítva, és működő számítógépet tudtak úgy építeni. Ebből látszik, hogy nem értesz a harderhez csak ugatsz róla, mert ha értenél hozzá tudnád, hogy stack nélkül is van élet, és léteznek stack nélküli processzorok is. Tehát megint csak hülyeséget beszélsz és magadat égeted le olyannal amiben nincs igazad. Jó ez már nagyon off topic csak ez a fajta sötétség fáj de nagyon.

Megint azt csinálod veréb, amit korábban. Teszel egy állítást és azt nekem tulajdonítod.

A stack előbb hardveresen létezett, azátn ma már, létezik szoftveresen is.

DE,

mondom DE, a stack pointer az bizony a CPU része és a memória csak a tároló részt biztosítja -ezt is csak néha és rugalmassága okán-, de kell a stackhez hardver is, mert biztosítani kell az adatutat, azt is, hogy mi torténjen túl vagy alulcsorduláskor, stb.

Látom azért benned az őszinte érdeklődést. Ezt respektálom. Érettségizz le, és onnantól számodra is megnyílik az út a menyország felé.

Már megint gorbítesz, kobüki.

Nem állítottam sehol, hogy csak és kizárólag olyan CPU-k léteznének, amelyekben stack van.

A stack úgy alakult ki, hogy a korai, legelso programok altalaban számításokat végeztek, ennél tobbet nemigen.

Ezek meg úgy futottak le, hogy az első utasítás után jott a második és így tovább a legutolsóig.

Csak, hogy, az operátorok rájőttek, hogy jó lenne ennek a szekvenciának egyik másik szakaszát egyszer, tobbszor megismételni.

Ekkor került felszínre annak igénye, hogy adott ponton a program végrehajtását eltérítik, majd később visszavezetik az eltérés pontjára.

Na, ehhez jott jól a stack, mert így ugrálhattak a címek kozott, szabadon, mint a majmok, mégis mindig ugyanoda térhettek vissza.

A stack szoftveresen csak nagyon sokkal később lett létrehozva, akkor, amikor már volt efféle nyalánkságokra IS elég memória a gépekben.

Az x86-ban a stack egy logikai struktúra, ami a hardverben foglal helyet. A pop, push, popa, popad, stb. utasítások mogott egy kihuzalozott, hardverből épített, ügyes, szépséges logika húzódik meg, a memória ehhez a struktúrához mindossze a tárterületet biztosítja, semmi egyebet. By the way: Utóbbi egyébként szintén hardver.

Oh tempora, oh mores ..