Programozói munka során lehet interneten keresni, amit nem tudunk?

Százmilliós nagyságrendű per a Synergon ellen

Úgy másolta le egy partnere által fejlesztett szoftver forráskódját a Synergon, hogy arról a fejlesztőt nem értesítette

--

Kínai bíróság december 10-én helyt adott a Qualcomm keresetének és megtiltotta a jelzett típusú iPhone-ok további behozatalát az országba.

Az Apple azzal válaszolt, hogy nem hardware, hanem szoftver-kérdésről van szó és módosítják a Kínában forgalmazott mobilok szoftverét úgy, hogy az immár ne érintse a Qualcomm szabadalmi jogait.

Még szép.

Ezért is kritizálják sokan az oktatás és vizsgáztatás jelenlegi formáit, mert az iskolában - tisztelet a kevés kivételnek - az a cél, hogy minél több lexikális anyagot benyalj, a versenszférában meg az, hogy a kiindulási pontból eljuss a célig minél hamarabb. Hogy ehhez te mindent saját emlékezetből bányászol elő, netán a jegyzeteidet bogarászod, vagy az interneten publikált kódokból mazsolázol, az jobb esetben senkit nem érdekel. Nem mondom, hogy nincsenek olyan helyek, ahol ez tilos lenne, de azok általában hamar ki is hullanak.

Nyilván az sem preferált hozzáállás, hogy magadtól semmit nem csinálsz, mindent netről ollózol össze, és talán még nagy vonalakban sem tudod elmondani, hogy melyik kódrész mit csinál (bár találkoztam már ilyen "fejlesztővel"), de a másik végletbe sem kell beleesni.

Ami pedig a legalitást illeti: a szoftvereket védi a szerzői jog. Az ötleteket, technikákat, algoritmusokat csak bizonyos esetben. Teljes szofrverrészeket nem emelhetsz át egy jogvédett szellemi termékből, de azt, hogy adott függvényt, feladatot, algoritmust mások hogy szokták megoldani, azt nyugodt szívvel felhasználhatod. Főleg, hogy ha kicsit képzettebb a programozó, akkor azt az algoritmust úgyis hozzáigazítja a szoftveréhez, nem csak simán "Schmittpálozza".

Amerikán kívül meg nincsenek szoftverszabadalmak. Ott játható út az, hogy a Microsoft még a dupla kattintást is levédje, meg minden olyan baromságot, amire ép elméjű fejlesztő még csak nem is gondol - csak azért, hogy aztán később ezzel másokat zsarolni tudjon -, de Európában kicsit másképp működnek a dolgok. :)

#12: Itt komplett (zárt) forráskódról, nem pedig egy szabadon elérhető, pár soros algoritmusrészletről van szó.

Ráadásul szabadalomvédett forráskódról.

"Ráadásul szabadalomvédett forráskódról."

Sajnos irgalmatlanul keveset tudsz te erről az egészről, én meg nem érzem tisztemnek, hogy téged a nulláról kiképezzelek ebben a témakörben.

Annyit azért elmondok, hogy magyarországon nincs nagyon olyan, hogy szabadalomvédett szoftver (Ez USA jellegzetesség).

Olyan van, hogy a szoftver, mint szellemi termék, automatikus védettséget élvez, minőségétől függetlenül és nem kell szabadalmaztatni.

Magyarországon azt a szoftvert sem használhatod fel jövedelemszerzési célzattal, amit más esetleg megengedne neked, általános licensz formájában. Ezt csak akkor teheted meg, ha te magadnak beszerzel egy névre, vagy cégnévre szóló, okirati formába foglalt licenszet a szerzőtől.

A cégek százai perlik egymást súlyos pénzekre, egészen apró kódrészek felhasználása miatt, ugyanis pl. a firmware-ek esetében már 10-20 sor kód is lehet egy komoly, értékes produktum. Nem ritkán bizony az is, hiszen azt a 10-20 sor kódot megelőzte mondjuk egy évnyi kutatás, és felemésztette mondjuk három jó képességű matematikus idejét.

Lásd: RIM, blackberry, titkosító algoritmus.

Te tényleg ennyire retard vagy?

A synergon egy magyar cég.

"A cégek százai perlik egymást súlyos pénzekre"

És a többi cégek százairól is, ha kérhetném.