Mit tegyek azért, hogy ne okozzon gondot később normális állást találni programozóként?

Mostanában sokat aggódom ezen. Egyetemista vagyok, nappalin egy évet jártam mérnökinfóra, párhuzamosan egy másik (mester) szakkal, aztán elcsúsztam és csak a mestert vittem normálisan munka mellett, nem bírtam a terhelést alapszakon, nappalin. Annak a szaknak nem sok köze van a programozáshoz, legfeljebb a módszertan érinti, inkább kutatással kapcsolatos dolgokat és statisztikát tanulunk. Azóta elkezdtem dolgozni, eleinte irodai asszisztensként, most pedig rendszergazdaként, de nem tudom, hogyan tovább. Vannak bennem erős félelmek, hogy sosem fogok tudni kitörni ebből a szerepből és sosem leszek fejlesztő. Jövőre újra elkezdem a mérnökinfót, csak estin, mert tudom, hogy képes vagyok rá, csak nem vagyok abban a helyzetben, hogy ne dolgozzak már és nappalin továbbra is buknék emiatt. Nyilván az esti miatt a diákmunka kizárva...

A fő félelmem az, hogy nem tudok majd elhelyezkedni a szakmában. Pythonban és C#-ban tudok valamennyire programozni, vannak kisebb, működő projektjeim és próbálok áttérni a javára, mert arra talán nagyobb a kereslet a piacon. Erre nagyjából 1 évem van, utána szeretnék megpróbálkozni, de félek, hogy meg fogok ragadni ebben a szerepben még hosszú évekre vagy örökre. Eddig ugyanis minden szakmai jelentkezésem kudarcba fulladt: találtak egy tapasztaltabbat, jobbat, a szakmai körig el sem jutottam, nem akarnak kínlódni a friss munkaerővel, amit meg is értek. Vagy talán 24 évesen már öreg vagyok és a korábbi végzettségem riasztó, nem tudom. Őszintén szólva már annak is örülök, hogy egy kicsit informatika közeli poziba bejutottam diákként, relatíve jó bérrel, de maga a terület és a fizetés sem egy életcél. Nem szeretem ezt csinálni, jobban érdekel a programozás, mint a hardver. Igyekszem gyakorolni, amikor tudok, de nem tudom, mennyi az elég, nem tudom, mit kell tennem azért, hogy ne utasítsanak el. Azt sem tudom, mit kellene tudnom.

Szóval a kérdésem erre irányul: mit kellene tennem ahhoz, hogy kapjak egy esélyt a szakmán belül is? Onnantól már minden haladna fölfelé, de mindenhova tapasztalatot várnak és elindulni úgy érzem, piszoknehéz. Nektek hogy sikerült?