Miben másabb a FreeBDS a linuxnál?

Ha tudsz angolul: [link]

Google első találat.

Ha felhasználói szemmel kellene "laikusabb" véleményt mondani, akkor azt mondanám, hogy olyan, mint egy fapadosabb Linux. Amikor először használtam, olyan érzésem volt, mint a 15-20 évvel ezelőtti Linuxoknál. Alapból csak karakteres felületű (nyilván fel lehet rá húzni grafikus felületet is, csak alapból nincs rajta), de a parancsok kb. 90%-a meg ugyanaz, mint Linuxnál.

Kicsit szakmaibb megközelítésben: a BSD egy UNIX-alapú rendszer, az "erdeti" UNIX-ok közvetlen utódjának is tekinthető, szóval mondhatjuk azt, hogy a BSD UNIX. A Linux viszont "csak" UNIX-szerű rendszer: bár a UNIX mintájára írták, de nincs köztük közvetlen rokonság.

Bár ez erősen disztrófüggő, de a (Free)BSD hardverigénye még a Linuxénál is alacsonyabb, de azért ha normális teljesítményt akarsz, akkor azért a BSD alá sem illik 20 éves vasat tenni.

A közösséget, és terjesztést illetően is vannak különbségek. A Linuxok családfája sokkal szerteágazóbb, BSD-ből viszonylag kevés van (bár újabban kezdtek megszaporodni a FreeBSD-alapú disztrók). Ez persze összefügg azzal is, hogy a BSD ismertsége jóval alacsonyabb. A BSD fejlesztése sokkal központosítottabb.

Bár Linuxon sem gyakoriak a nagy architektuális váltások, de BSD-nél - amellett, hogy nem maradnak le az új technikák terén sem - kifejezetten ügyelnek a kompatibilitásra, a régebbi eszközök támogatására.

Viszont jóval gyakrabban futhatunk bele hardverkompatibilitási problémába BSD-nél. Tényleg kb. olyan a helyzet, mint 2005 körül a Linuxokkal. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a BSD jóval kevésbé elterjedt, és kevesebben is fejlesztik összességében. Egyébként azért nem vészes a helyzet, de ha az ember BSD-s PC-t épít, akkor célszerű előtte alaposan utánajárni, hogy a kívánt hardvert a BSD hogy támogatja.

Ami pedig a biztonságot illeti: nos, bár a Linux biztonsága is kiemelkedő, de a BSD alapból még a Linuxon is túltesz. Már közvetlenül a telepítés során be lehet állítani olyasmiket, mint pl. véletmenszerű folyamatazonosítók, vagy a rendszerfolyamatok elrejtése a felhasználók elől. De ez csak két kiragadott példa volt.

Szoftverellátottságot illetően azért a BSD sem panaszkodhat, de Linuxon sokkal jobb a helyzet. Kis mókolással még a Linux binárisokat is működésre lehet bírni (Free)BSD-n is, bár azért lehetnek problémák. Meg ugye nyílt forrású szoftvereket simán le lehet fordítani BSD-re is. Viszont Linuxon azért potenciálisan kevesebb macerával szembesülhet az ember. Ami a BSD táolójában, vagy az úgynevezett portokban elérhető, az könnyedén telepíthető, de mondjuk... sok kitartást kívánok annak, aki mondjuk Steamet akar használni FreeBSD-n.

Összességében: otthoni felhasználásra egy laikusnak, vagy annak, aki nem akar sokat bütykölgetni a rendszerében, annak inkább a Linuxot javasolnám. Aki szereti a rendszerét mókolgatni, vagy valami akár objektív, akár szubjektív oka van rá, annak bármelyiket tudom ajánlani.

Szervereknél meg igazából mindegy. Üzemeltetek Linux és FreeBSD szervereket is, egyiknél sincs gond. Linuxon talán az előny, hogy nagyobb a közösség, ha valami probléma van, könnyebben talál segítséget az ember.