A Linux és a szabad forrású programok a jövő?

#20

Így igaz.

"A UNIX egy szabvány"

Szerintem a Posix-ra gondolsz. Amit linkeltél a Unix szabványról, az konkrétan a Unix-hoz van, és bővebb, mint a Posix.

A BSD a kezdetekkor egyébként a Unix forrásából indult ki, a Minix és a Linux viszont nulláról indult, kb. csak a Posix volt az alap.

A főkérdésre: Ez kb. R. Stallman nagy álma is, és kb. 30 év után még mindig él és virul. Az más kérdés, hogy a kereskedelmi marketinggel nehezen lehet versenyezni, de így is sokat elért a szerverek terén, a szakemberek régóta elismerik.

A jövő nem csak technikai, hanem üzleti kérdés is lesz. Szerencsére a GNU és hasonló különféle jogi védettségek régóta működnek, de így is kérdéses, hogy egy nagy cég be tudja-e szippantani a Linux-ot. Egyelőre épp a nyílt kód miatt ez nem sikerült, mert mindig lesznek alternatív disztrók is. Valamilyen szinten biztosan maradnak a szabad szoftverek, viszont a százalékos arányuk nagyrészt üzleti kérdés marad. Ja, és annak a kérdése, hogy a szakemberek közül megmaradnak-e a lelkes "forradalmárok", vagy jó pénzért elmennek fejleszteni az MS-hez, Oracle-höz, stb.

A UNIX témához: valamikor tényleg egy operációs rendszer volt, aztán az intézmények elkezdték licencelni maguknak, és amikor látták, hogy a különféle változatok (BSD, SunOS, HP-UX, Solaris, stb.) közt egyre nagyobb a differencia, felmerült a szabványosítás gondolata. Így született meg a Single UNIX Specification, és ennek egy szűkebb halmaza, a POSIX. Manapság a UNIX egy operációsrendszer-család, és azokat a rendszereket soroljuk ebbe a családba, amik megvalósítják a POSIX-et. Vannak olyan rendszerek, amik csak részben valósítják meg a POSIX-et, ilyen pl. az Android, a különféle Linux disztrók, a FreeBSD/NetBSD/DragonflyBSD, és a Windowsnak is van POSIX alrendszere, illetve ott a WSL.

Erről ennyit.

A programok konkurenciaharcában nagy előny tud lenni a szabad licenc és/vagy az ingyenesség. Szabad lincencű programokat (amik általában ingyenesek is) sokkal szívesebben építenek be termékeikbe a fejlesztők, mint zárt licencűeket.

És a felhasználók is szívesebben használnak ingyenes szoftvereket, ha funkciónalitásban és használhatóságban nagyjából megegyezik a fizetős társaikkal.

Ameddig nem lesz olyan mint a M$ Windows (egy irányvonal,egységes felület,minden szoftvert megírnak rá),addig a GNU/Linux csak egy réteg oprendszer marad.

Ezt mutatják az elterjedtségét mutató számok is.

Kedves síkelméjű lepontozó.

Tizen évig használtam a legkülönfélébb GNU/Linux variánsokat.Szinte az összessel volt valami $zopás.Buherálni kellett szinte mindig (nem csak böngészésre és filmnézésre használtam volna).

Vagy a driverek nem működtek úgy ahogy kellet volna,pedig Intel/NVidia kombókra raktam.Volt amelyik disztrón az opensource driver jobb volt,mint az NVidia sajátja,de nem tudta az se kihasználni a kártyát.

És én nyitott elmével álltam hozzá a dolgokhoz!

De meguntam a folyamatos hibamegoldást.

Akkor szerinted egy átlag user,akinek a FB meg az Insta az Internet és egy böngészőt se tud telepíteni,az eddig használt programjainak egy részét máshogy hívják,az mit fogy kezdeni egy Linux-szal?

Na ezt prezentálják az elterjedtségi mutatók (2% !!!)

Már 2008-ban azt hallgattuk,hogy ez a Linux desktop éve lesz....xDDD

2021 van...

Nem játékra használtam sötét játékos.

Szerintem te most csöppentél bele a Linux témába és még nagy a rózsaszín köd.

Nálam is ez volt.

Majd elmúlik,mikor ezredjére szhopódsz be...

5-10 év múlva írd meg a tapasztalataid.