A Linux és a szabad forrású programok a jövő?

#4 "Ingyen semmit nem lehet gazdaságilag fenntartani, akárki akármit mond."

És mert te ezt mondod, attól már úgy is van. Én meg azt mondom, hogy a fű kék, az ég hupilila, a nap pedig -100 kelvin fokon didereg, és ez így van, akárki akármit mond. ;) Sőt! A Föld meg lapos, és egy hatalmas teknpsbéka tartja. Mert én azt mondom. És ez így van, akárki akármit mond.

Az "érvelésed" kb. ennyit ér.

A valóság pedig az, hogy aki nem dugta homokba a fejét az utóbbi 30 évben, az tudja jól, hogy számos piaci modell létezik, ahol a termék ingyenes, és nem csak úgy ingyenes, mint ahogy abban a csőlátású demagóg példában szoktak emlegetni, miszerint "ha valami ingyenes, akkor te magad vagy a termék". Ilyen is van persze, de ez is csak egyetlen modell a jónéhány közül.

Hogy hogyan lehet valami ingyenes, és emellett piacilag nyereséges?

1. A fejlesztő több változatot ad ki: egy ingyenes, szerényebb képességűt, és egy prémium változatot. Előbbi ingyenes, utóbbi fizetős. Ez esetben a prémium vásárlók/előfizetők biztosítják a fejlesztő bevételét, az ingyenes termék meg tekinthető egyfajta reklámnak is. Így mindenki jól jár: a fejlesztő pénzhez jut a munkájáért, a felhasználó az alapszintű termékhez akár ingyen is hozzájuthat, az elégedett ingyenes felhasználók jelentős része pedig megveszi a prémium terméket, így az ingyenes változat egyfajta reklámként is működik.

2. Az ingyenes szoftver mögött is egy profitorientált vállalat áll, ami presztízs okokból állt valamilyen ingyenes szoftver mögé. Mint ahogy tette a Sun a Java esetében. Ez ugyanis hatalmas reklám a cégnek, az ennek köszönhető extra bevétel pedig jóval nagyobb, mint a fejlesztők bérezése.

3. Maga a szoftver ingyenes, de lehet vásárolni hozzá terméktámogatást. Szerintem ezt nem kell túlzottan ecsetelni. Ingyenes, korlátozás nélkül használhatod, de ha biztosra akarsz menni, akkor előfizetsz a terméktámogatásra (vállalatoknál ez gyakori, ahol nem engedhető meg 1-2 nap leállás csak azért, mert valamit nem sikerült jól beállítani...). A terméktámogatások pedig fedezik a fejlesztés költségét is.

4. Nincs megszabva a termék ára, a felhasználóra van bízva, hogy mennyit ad érte, ha egyáltalán ad valamennyit. Donationware-ként is említik ezt a modellt. Alapvetően teljesen ingyenes a termék, de ha elégedett vagy vele, az elégedettséged mértékétől és lelkiismeretedtől függően fizethetsz érte. A sok kicsi pedig néha többre megy, mint a kevés nagyobb összeg. Ha valamit 50 ezerért adsz, azt kevesen fogják megvenni, viszont rengetegen fognak kalózkodni. Ha ennek a töredékéért adod, vagy akár a felhasználóra bízod, hogy adjon valamennyi pénzt érte, akkor jóval többen fogják használni, és többen is hajlandóak fizetni érte, mint egy 50 ezres szoftverért.

5. Közvetetten is lehet bevételt szerezni egy ingyenes termékből. Készítesz egy jó szoftvert, írsz hozzá egy professzinális minőségű könyvet, és utóbbit értékesíted. Vagy készítesz a termékedről Youtube-on tutorialokat, és a reklámokból származik bevételed. Vagy hogy mást ne mondjak: egy hobbi-projectből is lehet közvetetten profitálni: komoly előny a munkaerőpiacon, ha van tapasztalatod egy sikeresebb szoftver fejlesztésében.

Meg persze a fentebbi bevételszerzési modellek ésszerű keretek között egymással kombinálhatók. ;)

#3 "A kemény 2% alatti részedeséssel. Az."

Oké, azt, hogy a szerverek mekkora hányada Linux, azt tegyük félre. Azt is, hogy a mobil-piac nagyobbik része Linuxra épülő rendszert használ. Tegyük nyugodtan félre. Alsó hangon is a világon van 1 milliárd számítógép, de merészebb becslések szerint ez inkább 2 milliárd fölötti szám. Legyünk óvatosak, induljunk ki az 1 milliárdból! Ha ennek 2%-a futtat Linuxot, az 40 millió munkaállomást jelent. Ez Magyarország lakosságának több, mint négyszerese. Vagy például megegyezik azzal a számmal, amennyit a Nintendo ikonikus Super Mario Bros. játékából eladtak, és amivel több, mint egy évtizedig vezette az eladási listákat. Mielőtt százalékokkal dobálózunk, azért gondoljunk bele, hogy az a valóságban mit jelent! Nem mellékesen: 10 éve ez az arány még 1% alatt volt. Azóta ez megduplázódott, és lassan, de folyamatosan növekszik.

"Persze az MS Windows távolról sem prémium, ezért is kezdte el az MS kvázi ingyenessé tenni"

Tévedés. Azért nem lép felhatározottabban a kalózkodás ellen, mert hosszabb távon jövedelmezőbb neki egy kalóz Windows, mint az, ha ehelyett Linuxot használnának az emberek. Inkább megtűri az illegális Windows-használatot a cég, csak azért, hogy az emberek többsége nehogy megiserjen bármilyen konkurenciát. Ha pedig valaki csak az ő rendszerüket ismeri, akkor olyan körülmények között is ragaszkodni fog hozzá, amikor az már bevételt hoz a cég számára.

Egyik tábor sem fog kiütéses győzelmet aratni a másik felett. Lesznek (vannak) területek, ahol az ingyenes, illetőleg nyílt forrású szoftverek lesznek egyeduralkodóak, és vannak/lesznek, ahol nehéz megszorongatni a kereskedelmi termékeket. Meg persze vannak, ahol a mindkettő számottevően jelen van.

Szerverek terén a Linux előnye megkérdőjelezhetetlen. A Microsofnak ugyan sikerült egy kis szeletet ebből a piaci szegmensből kihasítania, de ennél a szintnél meg is rekedt. Inkább a kis- és középvállalati szférában van markánsabban jelen, bár tegyük hozzá, sokszor ez annak köszönhető, hogy az "informatikusok" elég nagy hányada is csak egy oprendszert ismer, a vezetők nagy része szintén, és azt is csak felületesen. Megmosolyogtató (vagy inkább elszomorító), amikor egy vezető azért akart egy darab hálózati fájlkiszolgáló miatt Windows szervert, mert "régen azt hallotta, hogy a Linux az nem jó". De ez egy másik történet. :)

A böngészők piacán kiütéses győzelmet arattak az ingyenes böngészők, melyek többsége nyílt forrású. Az utolsó közvetetten kereskedelmi termék az Edge volt (az is úgy kereskedelmi, hogy egy kereskedelmi termék részeként jelent meg), de az is immár elhullott. A nevét persze a Microsoft továbbvitte, de amit most Edge-ként hirdetnek, az egy átmaszkírozott Chromium.

Az operációs rendszerek és felhasználói szoftverek piacán úgy tűnik, ki fog alakulni egy egyensúly a nyílt forrású és a kereskedelmi termékek között. Valószínűleg a kereskedelmi szoftverek az egyedi(bb) szoftverek, illetőleg azon termékek esetén kerülnek többségbe, ahol a fejlesztés viszonylag rövid időt, de jókora erőforrásokat vesz igénybe. Mondjuk ilyenek az egyedi igények szerint fejlesztett szofzverek, illetőleg a játékok.

Végszónak még annyit, hogy elég lett csak volna beírni a böngésző címsorába, hogy unix.org és ott van fekete fehéren leírva a szabvány:

[link]

Történetileg ez az a szabvány, ami alapján elkészítették a UNIX operációs rendszert (a szabványt és az op.rendszert együtt fejlesztették), aminek közvetlen leszármazottja lett a BSD.

A Linuxnak nulla köze van a BSD-hez. Ugyanúgy a UNIX szabványhoz van köze, ami úgy jön képbe, hogy Linus operációs rendszer fejlesztett egyetemi tanórára és hát mérnök ember nem úgy a semmiből fejleszt le valamit, hanem előtte keres irányelveket, pl. a UNIX szabványt.

A disztribúcióknak aztán megint semmi közük Linus-hoz (ez is egy közkedvelt tévhit), mert ő soha, semmikor nem készített disztribúciót. Mind a mai napig csakis a kernelen dolgozik.

Akit mélyebben érdekelnek a különbségek, az ezt olvassa, ne a Wikipédia hülyeségeit:

[link]