Mi az a DNS és mi az a DDNS?

A DNS-t routeren beállítod, akkor megadod neki hogy kik azok akik a te webcímedet IP-re fordítsák. Pl. 1.1.1.1 ami gyorsabb mint a szolgáltatódé, vagy lehet adguard DNS ami rögtön reklámokat is tilt (mert a reklám webcímeket direkt rosszul irányítja)

DDNS: távolról elérd a géped, a saját IP címedhez csinál webcímet, amit mindig frissít amikpr az IP-d változik

"Értem, hogy domain name system, meg dynamic domain name system..."

[link]

[link]

Leegyszerűsítve:

Az internet összekötött számítógépek hálózata. Ennek egy része szolgáltatást nyújt (szerverek) többsége pedig szolgáltatást vesz igénybe (otthoni kliensszámítógépek), illetve vannak egyéb hálózati eszközök is, amik az összeköttetést segítik.

Működés közben a számítógépek adatcsomagokat küldenek egymásnak a hálózaton keresztül.

Az adatcsomagok célbaéréséhez minden hálózatra kötött számítógépnek egyedi azonosítószáma kell, hogy legyen, - ezt nevezik IP címnek és egységes a formája. (most az IPv4 és IPv6 verziókról, valamint az alhálózatokról és az ehhez szükséges címfordításról nem beszélek)

Mivel rengeteg (szerver)számítógép van, ezért elég nehéz fejben tartani mindegyiknek az IP címét, - sokkal könnyebb szöveges címeket felírni. (ez a domain név)

A domain nevekhez azonban kell egy táblázat, ahol minden szöveges címhez tartozik egy IP cím, mert a számítógépek nem tudják értelmezni a szöveges domain nevet.

Na ez a táblázat elég nagy és gyakran változhat, így lassú lenne minden kapcsolódáskor letölteni, - egyszerűbb ezeket szervereken tárolni és kapcsolódáskor csak egy-kettő ilyen szerver címét megkapni. (ez lesz a router-ben beállított DNS, amikor kapcsolódsz)

Máris eljutottunk a DNS-hez, ami a Domain Name System rövidítése.

A DDNS annyival több, hogy ha egy domain névhez tartozó IP cím gyakran változik, akkor szükséges az ezt figyelő folyamatos felügyelet - ezért ez általában fizetős szolgáltatás.

Egyébként a számítógéped is kap domain nevet, amikor kapcsolódsz - formátuma a szolgáltatódtól függ, pl.: 12345678.dsl.pool.telekom.hu

Itt ha lejjebb görgetsz akkor az IP cím alatt elvileg ott lesz:

[link]

"Értem, hogy"

Nem, nem érted.

Egy kicsit hosszabb áttekintés:

Az interneten, és a legtöbb ma használt hálózaton két módon tudja egyik eszköz a másikat elérni: fizikai, és logikai cím útján. A fizikai cím a hardverbe fixen beleírt, elméletileg nem módosítható (de, ma már általában kisebb-nagyobb trükkökkel igen) azonosító, amit csak az egymást közvetlenül elérő eszközök használnak. De erről többet itt nem is érdemes szólni, ennek semmi köze a DNS-hez, csupán megemlítettem, hogy első körben ez az, ami alapján az eszközök el tudják érni egymást.

Egy szinttel "feljebb" már logikai címeket használnak, a leggyakrabban ez az IP-címnek felel meg. Ennek jelenleg két változata van, az IPv4, vagyis a hagyományos IP, és az IPv6, de ennek részletezése most nem lenne lényeges. Ezek logikai címek, tehát nincsenek fixen a hardverbe égetve, és elméletileg akármikor változhatnak. A gyakorlatban persze a jelentősebb állomások IP-je nem változik, de csak azért nem, mert a szolgáltatója lefoglalja számára azt a címet.

Az internet hajnalán mindössze ez a két címzési mód létezett. A fizikai címek csak helyileg, a közvetlenül egymással érintkező eszközök esetén voltak használhatóak, ha valamit a hálózat távolabbi gépeiről el kellett érni, akkor arra az IP-címével kellett hivatkozni. Ez persze macerás dolog volt, hiszen "értelmetlen" számsorokat nehéz memorizálni. Csak egy példa: az idokep.hu-t is könnyebb megjegyezni, mint azt, hogy 87.229.65.109, holott mindkettő ugyanazt a weboldalt (pontosabban: szervert) címezi meg, sőt, a háttérben minden esetben az utóbbi címmel éred el. De a kezdet kezdetén nem volt más lehetőség, minden szervernek tudnod kellett az IP-címét. Erre persze jó megoldás lehet a Jegyzettömb nevű szoftver (illetve a használt oprendszeren az ennek megfelelő segédprogram), igaz, kicsit macerás mindig manuálisan kikeresni, hogy melyik szervernek/weboldalnak mi a címe.

A következő lépés ennek az automatizálása volt. Ez egyébként mind a mai napig elérhető gyakorlatilag minden oprendszeren. Ez pedig a hosts fájl. Az Linuxon a /etc könyvtárban, Windowson pedig a \Windows\System32\drivers mappában található. Itt kézzel be lehet írni, hogy melyik IP-címre milyen névvel akarsz hivatkozni. Például ha a hosts fájlba beírom, hogy a 87.229.65.109 címre (ami ugye az Időkép IP-címe) én mostantól az idojaras névvel akarok hivatkozni, akkor ha a böngészőm címsorába beírom, hogy https://idojaras/, megjelenik az Időkép oldala. Ez egy nagyon kényelmes módszer az IP-címek kézi nyilvántartása után, viszont még mindig problémás, hiszen így is neked kell kézzel hozzárendelned a címekhez a neveket. (És mondjuk ha megpusztul a vinyód, és nem csináltál belőle másolatot, akkor az újonnan feltelepített rendszereden újra be kell írni a hosts fájlba címekhez a neveket.)

Na, erre ad megoldást a DNS szerverek használata. Ezek pont ugyanezt csinálják, csak nem te határozod meg, hogy mi milyen néven szerepel benne, hanem erre külön regisztrációs folyamat szükséges a szerver üzemeltetőjétől. Ha beírod a böngészőbe, hogy idokep.hu, akkor a böngésző először felveszi a kapcsolatot a rendszerben beállított DNS szerverrel (amit általában a szolgáltatód közöl a routerrel azzal egyidőben, amikor IP-címet oszt neki, de ettől természetesen el lehet térni), és lekérdezi, hogy az idokep.hu-hoz milyen IP-cím tartozik. A DNS szerver megadja ezt a címet (ezt a folyamatot hívják egyébként névfeloldásnak), a böngésződ pedig következő lépésben lekéri a megadott IP-címen levő webtartalmat.

Na, ez a DNS. Domain Name Server, az a szerver, ami a domain-nevekhez megadja, hogy milyen IP-címek tartoznak.

(Egyébként nem vagyok az Időkép ügynőke, személy szerint ha már időjárás, a Metnetet jobban szeretem, de ők felhő alapon szolgáltatnak, amin nem lehetett volna ilyen egyszerűen bemutatni a névfeloldás folyamatát. :D Igen, ma már korántsem biztos, hogy egy domain-névhez egy IP-cím tartozik, de szerintem ebbe most ne menjünk bele.)

"De routereken is be lehet állítani egy DNS-t, de, akkor mi az?"

Mondjuk a legtöbb router által biztosított DNS-szolgáltatás kimerül annyiban, hogy továbbítja a kérést a szolgáltató által megadott (vagy az általad beállított) "valódi" DNS-szerver felé, de ettől függetlenül tényleg lehet az embernek saját DNS-szervere. Nálunk a munkahelyen is így van. Van egy saját szerverünk, ami képes ezt a szerepet ellátni. Persze, a világ összes domain-neve nincs beletáplálva, egyszerűen azt csinálja, hogy ha felkeresünk egy weboldalt, akkor lekérdezi a szolgáltató DNS-szerverétől, hogy mi az adott névhez tartozó cím, és gyorsítótárazza azt. Ha ezek után valaki ugyanezt a domain-nevet akarja elérni, akkor már nem kell neki a "külső" DNS-szervert kérdezgetnie, hanem előkapja a gyorsítótárból, ami szerintem nem kell ecsetelnem, hogy sokkal gyorsabb folyamat. ;) Meg persze saját bejegyzéseket is felvehetünk a DNS-szerverünkön, ami így csak a munkahelyen belül fog létezni (pontosabban: csak azok számára, akik a munkahelyi DNS-szervert használják).

"Mi az a DDNS?"

Igazából a nevével ellentétben - legalábbis a protokollt tekintve - semmi köze a DNS-szerver működéséhez, csak mivel a gyakorlatban hasonló célokat szolgál ezért rajta maradt ez a kissé megtévesztő név. ;)

Arról van szó, hogy ha nincs fix IP-címed, de mégis szükséged van arra, hogy egy adott névvel el tudd érni a gépedet, lehetőség van regisztrálnod ilyen "dinamikus DNS" szolgáltatásra. Ez annyit csinál, hogy (egy kliensprogram segítségével) folyamatosan nézi, hogy mi az IP-d, és azt jegyzi egy adatbázisban. Amikor érkezik hozzá egy "felhasznalonev.dyndns.org" (vagy valami hasonló) kérés, akkor előkeresi, hogy az adott felhasználónév kihez tartozik, és ha van hozzá bejegyzés az adatbázisban, akkor a te gépedhez irányítja a kérést. Szóval végső soron olyan, mintha egy dinamikusan frissülő DNS-bejegyzés lenne.

"De nekem mi a webcímem?"

Nincs neked olyan, hacsak nem regisztráltál (és nincs fix IP-d). Neked csak IP-címed van a hálózaton. HA regisztrálsz egy ilyen dinamikus DNS szolgáltatásra, akkor azon keresztül kapsz egy felhasználónév.szolgáltató.akármi jellegű "webcímet". (Igazából a domain-név, vagy aldomain szakszerűbb lenne, webcímről akkor beszélhetünk, ha webszerver fut mögötte.)

"Itt csak az ipv4 címemet, a szolgáltatót, meg a várost írja."

Miért, mit szeretnél még látni? IPv6 címet? Lehet, hogy a szolgáltatód nem is ad.

#8.

Szép válasz.

Korrekt összefoglaló!