Mi ez az adattörlő kód, amit új pendrive stb. esetén lehet igényelni, hova kell beírni, és miben más, mint a törlés vagy formázás?
29: Pont az a nevetséges, hogy a Képernyőkímélő nincs benne. Mondjuk, bárcsak tényleg ez lenne a legnagyobb gond a Linux-szal, de jó is lenne...
30: Én nem írok ilyen, mindenki tudja amúgy is. Nézd meg a részesedést, és magad is láthatod: Windows: 68.88%, Linux: 2.92% (2023. Október). Ennyike. :D
Te kérdező!
Képzeld Gentoo linuxot használok. Tudod mik nincsenek benne gyárilag képernyőkímélőn kívül?
Nincs benne rendszermag, se rendszerindító, sem alapvető rendszerkonfigurációs fájlok. Gyári formájában el sem képes a rendszer indulni.
Te meg itt picsogsz, mert gyárilag nincs benne képernyőkímélő. De rossz neked komám!
"29: Pont az a nevetséges, hogy a Képernyőkímélő nincs benne."
#28-as hozzászólásom végén rámutattam, hogy van.
De egyébként is: a 21. században, digitális csatlakozású megjelenítők korában, az energiatakarékosság jegyében, adott tétlenség után, ajánlatosabb zárolni a munkamenetet és lekapcsolni a képernyőt.
"Én nem írok ilyen, mindenki tudja amúgy is."
Közvélekedésre hivatkozás ( [link] ) érvelési hibába estél: "Egymillió légy nem tévedhet, együnk dögöt!"
"Nézd meg a részesedést,"
A részesedés asztali környezetben nem feltétlen a "minőség" záloga.
Az egyszeri átlagfelhasználó azt használja, amit tanítottak neki/amit adnak a laptophoz/amit megvehet a boltban/amit elé tesznek az irodában. És ha a Microsoft az oktatásban, a vállalati és otthoni szférában erős marketingtevékenységet folytat, akkor a felhasználó annak a termékét fogja használni.
33: "az energiatakarékosság jegyében" - Aha, persze. Elhiszed ezt a maszlagot? Nagy gyárak tesznek rá, majd az átlagember fog erre figyelni...
"És ha a Microsoft az oktatásban, a vállalati és otthoni szférában erős marketingtevékenységet folytat" - Verseny van, a Linux gyártója (Ki is az?) is megtehetné ezt, akkor talán jobban terjedne.
"Verseny van, a Linux gyártója (Ki is az?) is megtehetné ezt, akkor talán jobban terjedne."
Az megvan, kicsirigó, hogy a Windowst egy multinacionális mamutvállalat fejleszti, ami óriási pénzeket képes beleölni a marketingbe, hogy mindenhol az ő terméke legyen az első, amivel a felhasználó találkozik.
Ezzel szemben a Linuxot magánemberek, alapítványok és kisebb cégek fejlesztik, sok szálon, sok disztribúcióban és annak a pénznek a töredéke sem áll rendelkezésükre.
Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy "a sarki kézműves hamburgeres is megtehetné, hogy plakátokon meg TV-ben reklámoz, mint a McDonalds, és akkor jobban terjedne"
Egyébként a Linux asztali elterjedésének legfőbb gátja az átlag felhasználó lustasága. Ha ő Windowshoz szoktt, lusta megtanulni a Linux használatát. Pedig nem kerülne több energiába, mint a Windowst megtanulni, amit pedig ugye már megtanult valamikor.
És csak szólok, hogy az Internet 90%-át Linux szerverek üzemeltetik, valamint jó eséllyel te is napi szinten használsz Linuxot t.i az Android is az.
"Nagy gyárak tesznek rá, majd az átlagember fog erre figyelni..."
Fog figyelni, mert:
- az energiaárak növekednek
- a csapból is az ömlik, hogy "Takarékoskodj! Klímakatasztrófa van!"
"Verseny van, a Linux gyártója (Ki is az?)"
A Linux önmagában egy kernel, egy rendszermag.
Olyan kis semmitmondó cégek vannak a fejlesztők között, mint az Intel, az IBM, a Huawei Technologies, a Google, a Meta (a Facebook atyja).
"is megtehetné ezt, akkor talán jobban terjedne."
De nincs rá szükség, mert a tudatos felhasználók megtalálják maguktól.
Például a top 500 szuperszámítógép mindegyikén Linux fut:
37: Igazad van Nagyrigó, köszönöm az információkat.
"Az Internet 90%-át Linux szerverek üzemeltetik" - Ez hogy lehet? És a Windows Server stb. rendszerek? 2 kérdés: Ott hogyhogy Linuxot használnak többségében, és ha ott ilyen jól ment, akkor mi akadálya, hogy asztali környezetben is betörjenek a piacra?
"jó eséllyel te is napi szinten használsz Linuxot t.i az Android is az." - Nincs okostelefonom.
#39:
"Ez hogy lehet?"
Úgy, hogy az Internet az egyetemi szférából - tehát tudatos felhasználóktól - bontakozott ki, ahonnan a Unix-szerű rendszerek - így a BSD és a Linux is - is származnak, így az Internet működtetéséhez szükséges nyílt forrású célszoftverek is ezekre a platformokra jelentek meg.
"És a Windows Server stb. rendszerek?"
Mivel a Microsoft a Windows-t - így a Windows Server-t - a vállalati - értsd: főként nem IT-specifikus, főleg irodai átlagfelhasználókat (tehát olyanok, akik "használni" akarják a rendszert, nem "uralni") foglalkoztató - szférának szánták, ezért ott az terjedt el.
"és ha ott ilyen jól ment, akkor mi akadálya, hogy asztali környezetben is betörjenek a piacra?"
Az alapfilozófia. A Linux alapvetően a "tudatosabb" felhasználóknak készül, olyanoknak, akik hajlandóak tanulni, nem elégszenek meg azzal, hogy egy rendszer, miközben látszólag kielégíti minden igényüket, korlátok közé szorítja őket (akár a forráskód terén, akár "felhasználási feltételek" terén, akár adatvédelmileg kihasználva).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!