SSD-k esetén is érdemes particonálni a meghajtókat külön a rendszernek és külön a fájloknak, vagy nincs értelme?

Érdemes. Nem árt neki.

Viszont lemezkép mentést csak akkor lehet elfogadható méretben csinálni ha a C nem túl nagy, nincsenek nagy felesleges fileok rajta, így bármilyen hiba (víruskár lemezkár) után fél óra alatt újra ott a megszokott belakott rendszered.

Milyen okai voltak a particionálásnak:

1. Nyilván ha több operációs rendszert is használsz, akár teljesen eltérő fájlrendszerrel, akkor értelemszerűen ezt csak úgy lehet, ha a fizikai merevlemezt több partícióra (kvázi logikai merevlemezre) osztod. Esetedben ez nem áll fenn.

2. a. A merevlemezekben forgó lemezek voltak. Ha egy belső sávból olvasol adatot, majd egy külső sávról kell, akkor az olvasófejnek idő kell, mire odaér. A particionálás segítségével elérhető volt, hogy egy fájlrendszerben egy adott fájl szektorai ne essen túl távol egymástól, így a fájlműveletek némileg gyorsabbak lehettek. Az SSD esetén ez nyilván nem gond, nincs olvasófej, aminek bárhova is idő kellene, mire odaér.

2. b. A töredezettségmentesítéssel persze elérhető lett, hogy legalább a fájlok – illetve az üres terület – a merevlemez ugyanazon szomszédos sávjaira legyen szétosztva, így a fájl írása, olvasása felgyorsítható volt ezzel. Viszont egy partíció esetén a töredezettségmentesítés lassabb, mintha ugyanannyi adat több partícióra van szétosztva. Az SSD esetén ez a probléma sem értelmezhető.

3. A régebbi Windowsok esetén újratelepítés során alapvetően két lehetőséged volt. Vagy törlöd a teljes merevlemez tartalmát (format c:), így minden adatod is törlődött, vagy rátelepíted a meglévő fájlrendszerre az új Windowst, viszont úgy egy csomó „szemét” maradt a rendszermappákban (C:Windows, C:\Program Files, stb…). Ott volt értelme külön partícióra menteni a fájljaidat, mert így lehetőség volt a C: meghajtó formázásával úgy újratelepíteni a Windowst, hogy nem marad szemét és a mentett fájljaid is megmaradtak.

Viszont a Windows újabb változatainál lehet úgy telepíteni a Windowst, hogy nem formázod a merevlemezt. A régi rendszer rendszerfájlait tartalmazó mappákat a telepítő át fogja nevezni (C:\Windows.old , C:\Program Files.old C:\Users.old), Így úgy kapsz szemét nélküli friss rendszert, hogy a merevlemezen ott lesznek a régi rendszer mappái, bennük többek között az általad lementett dokumentumok, amiket ki tudsz válogatni, majd a régi rendszer romjait tudod törölni. Mondjuk erre az is gyógyír, ha a fájlokat pusztán egy általad létrehozott mappába mented, mondjuk C:\Cuccaim, így különösebb mérlegelés, válogatás nélkül kapásból törölheted a régi rendszer maradványait.

Ennek maximum az a hátránya, hogy igényel némi szabad helyet, lévén a régi rendszer és az új rendszer más-más mappákban, de helyet fog foglalni a merevlemezen, amíg a régi rendszer maradványait nem törlöd. De ha a fájljaidat eleve egy külön mappába mented (C:\Cuccaim), akkor telepítés előtt – minimális DOS ismerettel, vagy egy grafikus felülettel rendelkező helyreállító lemez segítségével – tudod törölni csak és kizárólag a Windows rendszermappákat (C:\Windows, C:\Program Files), és így ez sem okoz gondot.

~ ~ ~

Szóval összességben a particionálás mellett nem szól komoly érv. Viszont van hátránya. Ha nem jól választod meg a partíciók méretét, akkor könnyen belefuthatsz abba, hogy valaminek a D: meghajtón lenne a helye, és bár a C: meghajtón van elég hely, a D: meghajtó betelt. Vagy telepítenél egy új programot, amihez a C: meghajtón kellene hely, de ott nincs, pedig a D: meghajtón még lenne hely. Ugyan lehet a partíciókat méretezgetni, de nem annyira triviális a dolog, nem is gyors, nem is veszélytelen (adatvesztéssel is járhat).

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> a particionálás árt az SSD-nek

Bár a fentiekben leírtam, hogy miért nincs érteleme SSD-t particionálni, hacsak nincs rá szükségszerű okod (mondjuk a Windows mellett akarsz egy Linuxot is), de maga a particionálás azért nem árt az SSD-nek. Az SSD szempontjából csak szektorok vannak, hogy azok most egy partíción vannak-e vagy sem, az lényegtelen. Illetve az SSD maga választja meg, hogy az adatokat hol tárolja, a logikai helye a lemezen (cilinder, sáv, szektor) nem azonos a fizikai helyével.

> illetve ha beszarik a windows, akkor ígyis úgyis menteni kell a file-okat egyéb módon és semmivel nem nehezíti meg a dolgot az, hogy egy partición van az addigra összeomlott windows is.

Mondjuk ha a dokumentumok (Pl. képek, videók, excel táblák, Word doksik) külön partíción vannak, akkor nincs szükség mentegetni.

> Illetve ha egy partición vannak a file-ok a rendszerrel, akkor minden esetben le kell menteni a fileokat egy másik tárhelyre újratelepítés előtt, igaz?

Ahogy írtam nem feltétlenül. De ehhez a telepítőnél értelmezni kell a feltett kérdéseket. Mondjuk azt, hogy törölni akarod-e a partíciót. Nyilván ha törlöd, de szükséged van róla valamire, akkor valahova ki kell menteni a törlés előtt. Ha viszont nem törlöd, akkor nem kell semmit sehova sem menteni. De akkor nyilván a telepítés után neked kell eltakarítgatni a régi rendszer romjait.

A RAID 10 ugye két RAID 1-be kötött fürtnek a RAID 0-ba való fűzése.

A RAID 0 előnye a sebesség növekedése. Viszont figyelembe érdemes venni, hogy nem feltétlenül a lemezről való olvasás a szűk keresztmetszet, hiszen a beolvasott adatokat fel is kell dolgozni, értelmezni kell. Illetve fellépnek olyan gyakorlati szituációk, amik miatt egy RAID 0 bár potenciálisan kétszer olyan gyors írási, olvasási sebességet tudna, mégis ennél kisebb gyakorlati sebességnövekedést tudsz csak elérni. Szintén mérlegelendő, hogy a memória bővítése nem eredményez-e nagyobb sebességnövekedést. Hiszen hiába olvas gyorsabban a RAID 0, ha a szűk memória miatt újra és újra be kell olvasnia valamit, ami egy nagyobb memóriában megmaradna és nem kellene újra beolvasni.

Meg mérlegelni érdemes otthoni felhasználásnál, hogy tényleg a háttértár olvasási sebessége a produktivitást meghatározó szempont. Nyilván egy nagyobb videó megvágásánál idő, mire betöltöd a videót, mire lemezre írod a változásokat. De a vágással eltöltött idő nagy része olyan, ami nem a háttértár sebességén múlik (odaviszed az egeret, rákattintasz, beállítasz paramétereket stb…) Kiaknázatlan lesz a gyorsabb lemezművelet, ha az idő jelentős részében tulajdonképpen nincs lemezművelet.

Egy fájl- vagy webszervernél nyilván igazi előny a RAID 0. Otthoni gépnél, aminél az idő zömében egérrel, billentyűzettel interakcióban vagy a géppel, ott nem biztos, hogy megéri.

~ ~ ~

A RAID 1 nyilvánvaló előnye az adatbiztonság, ha az egyik háttértár meghibásodik, akkor sem történik adatvesztés. De biztos, hogy minden lemezművelet minden apró lépéséről azonnali másolat kell? Lehet a RAID 1 alternatívája mondjuk egy napi vagy órás szintű biztonsági mentés, ami csak a fontos dolgokat tartalmazza (pl. videók), az irreleváns dolgokat (pl. naplófájlok, swap fájl, stb…) meg nem. Ezzel lehet jobb lemezkihasználtságot elérni, viszonylag jól automatizálható is a folyamat. (Meg ez történhet egy olcsóbb HDD-re, vagy akár felhőbe). Meg amúgy is. A RAID 1 mondjuk attól nem véd, ha belecsap a villám a gépedbe, míg egy másik szobában lévő külső merevlemez, vagy a felhő igen. A RAID 1 a törlés gombra való rátenyereléstől sem véd, egy biztonsági másolat meg, igen. Tehát eleve szólnak komoly érvek amellett, hogy amúgy legyen elkülönült tárolón tudottan konzisztens állapotú másolatod. Ha viszont van ilyened, akkor a RAID 1 túl sokat nem ad hozzá az adatbiztonsághoz.

A RAID 1 másik igazán nagy előnye inkább rejlik abban, hogy egy teljes rendszer – mondjuk egy webszerver, mindenféle apróságokkal együtt – a merevlemez kiesése esetén is működőképes marad, ráérsz két nappal később kicserélni a meghibásodott meghajtót. Ez mondjuk egy céges fájlszerver esetén kardinális kérdés lehet, de otthoni környezetben kevésbé.

Otthoni felhasználásnál az itt a mérlegelendő, hogy megéri-e dupla áron ugyanaz a tárolókapacitás, pusztán azért, hogy egy 5 évente egyszer bekövetkező katasztrófa esetén – feltéve ha az nem olyan, ami mindkét háttértárat megöli – minden adatod megmaradjon.

~ ~ ~

Nyilván a RAID 10 ötvözi a kettő előnyeit, a RAID 0-nál ha meghibásodik az egyik merevlemez, akkor minden adatod elszáll, a RAID 1 meg alkalmasint akár némi teljesítménycsökkenést is okozhat (pl. az eltérő írási, olvasási sebesség miatt). A RAID 10 gyorsabb is, mint 1 háttértár, és biztonságosabb is. De otthoni környezetben kicsit ágyúval verébre esetnek tűnik, számomra kérdés, hogy érdemes-e ezért dupla áron venni a háttértárat, és minimum kétszeres háttértár áramfogyasztást generálni vele.

Nem azt mondom, hogy ne, nyilván ha a pénztárcádat nem terheli meg jelentősen, akkor hajrá. De én itthonra biztos, hogy nem kötnék RAID-be merevlemezeket.

~ ~ ~

És amúgy ez független kérdés attól, hogy aztán a RAID-be kötött meghajtókat particionálod-e aztán, vagy sem.

Tudtommal se az M.2 nvme se a pcie slot nem hot swapable (legtöbb gépben), így egy meghibásodás mindenképp leállással jár.

A másik hogy az x16 pcie slotba csak akkor rakható 4db m2 ssd ha ez biosban beállítható (és procifüggő is). Az én lapomban pl 8+4+4 arányban szedhető szét, azaz max 3db ssd-t kezelne. (ha 4+4+4+4 lenne akkor lenne ok)