R. I. P Steve Jobs?

Természetesen nem vitatom el, hogy az élet hatalmas érték, legyen az egy híres emberé vagy a sarki fűszeresé. Azt sem vitatom el, hogy a hozzánk közel élők mindig jóval fontosabbak, mint bármilyen híres ember, akit nem ismerünk személyesen. (Persze minden híres ember egyben valakinek közeli ismerőse, rokona, barátja, kollégája, szomszédja.)

Csakhogy a sarki fűszeres haláláról nem fognak hírek szólni, hiszen akik olvasnák a hírt, azok számára „csak egy ember”. Egy olyan ember munkássága, mint Steve Jobs viszont mindenkinek az életére kihatással van. Természetesen nem annyira, mint a rokonaié, ismerőseié. A másik, hogy míg a sarki fűszeresre már nem lesz ember, aki 200 év múlva emlékezni fog, Steve Jobs viszon beírta magát legalább az informatika történetébe.

Azt sem vitatom, hogy rengeteg kreatív, alkotó ember van, aki hozzájárul a világ építéséhez. Voltak előtte is, voltak utána is nagy koponyák. De kétségtelen, hogy az egész informatika fejlődésében óriási szerepe volt egészen a mai napig is. Biztosan új ötletek és új irányok jönnek majd, de az is biztos, hogy ettől még ez kevesebb, mintha ő is részese lenne még ennek a folyamatnak. Tehát valóban lassul világ fejlődése azzal, hogy ő már nincs közöttünk.

Teljesen értem miért írod, amit írsz. Valószínű nem informatikus vagy, de még csak nem is különösképpen fontos hobbid, hiszen akkor ismernéd a nevét. Téged lehet nem érdekel, de nem hiszem, hogy pont most kellene ezt kifejteni. Lehet, hogy zavar, hogy most sok cikk, hozzászólás jelenik meg Steve Jobs halála okán, de lehetne benned annyi empátia, hogy ne emelj szót ez ellen. Valaki tényleg látja mennyire fontos ember volt és tiszteli annyira, hogy legalább egy szóval megemlékezzen róla.

Ez a „nem érdekel” hozzászólásod kicsit olyan – persze erős túlzás –, mintha odamennél egy temetésre és azt mondanád: „Meghalt, meghalt. Mit kell ezzel annyit foglalkozni.”. Én is látok néha híreket egy-egy híres ember haláláról. Olyanokéról is, akiket nem annyira ismertem, akik *számomra* nem adtak talán annyit, de tudom, hogy sok embernek volt fontos. Eszembe nem jutna azt mondani, hogy „nem érdekel, nem is ismertem”. Persze azért annyi különbség van, hogy ha már itt ülsz a gép előtt, akkor neked mindenképpen adott valamit, mégha nem is tudod mit és nem is tudod, hogy ő volt az.

Másik oldalról: Pont hogy egy ilyen ember kellene, hogy érdekeljen. Elérte azt, hogy az élete folyamatos alkotási folyamat volt. Bár többször is a padlóra került, de mégis képest volt újra felállni.

Pont az ilyen emberek kellenének, hogy például szolgáljanak a saját életedben. Pont ezért is lett olyan híres az avatóbeszédje. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg embert hajt részben az a „tűz”, ami ezen beszéd hallatán lángolt fel, vagy erősödött meg benne. Sokunk soha nem lesz annyira híres, mint ő. Nem lesznek akkora eredményei mint neki. De nem is ez a lényeg. Az egész élete egy példa arra, hogy hogyan kell igazi célokért igazán küzdeni. Ha ez nem követendő és tisztelendő példa, akkor nem tudom mi az.

„Kit érdekel? Ember-ember, letett valamit az asztalra: remek; de akkor sem lesz különb a halála, mint akárki másé.”

Nem a halála különb, hanem az élete volt az. Mégpedig nem kis mértékben volt különb, mint a tied, vagy az enyém. Márpedig a halál a „legjobb” apropó arra, hogy valakinek az életét, életművét bemutassuk. Lehet róla életében beszélni, meg évek múlva is, de biztos vagyok benne, hogy akik eddig nem ismerték, azok leginkább a halálhírére néztek utána, hogy ki is volt ő. És bizonyára jópár embernek adott példát, motivációt akár egy életre, vagy akár csak egy kis időre.

Hát akkor valami gond van az értékrendeddel. Húzd ki az egeret, telepíts egy DOS-t, és mond azt, hogy „kit érdekel”. Na jó, talán más is felfuttatta volna az egeret, meg a grafikus környezetet. De tuti, hogy ha nincs Steve, akkor kb. a Windows 98 környékén tarthatnánk. A mobiltelefon ipar is jó pár évvel le lenne maradva. Persze neked jó lenne úgy is, hiszen „kit érdekel”.

De összességében téged más ember élete sem érdekel, aki hozzájárult a világ technikai fejlődéséhez. Persze nem gondolom, hogy a technikai fejlődéstől különösképpen boldogabbak lettünk, de tény, hogy az életünk hosszabb és sok szempontból kényelmesebb. Nehogy elismerjük ám mondjuk Einstein, Neumann, Bell, Edison, Diesel, Stephenson életét. Még véletlenül se lássuk meg azt, hogy mit tettek le az asztalra, ne is beszéljünk róla, főleg ne is lássuk az életüket követendő példának. Végülis elég ha az embernek van egy bundája, egy szép nagy bunkója és egy tágas barlangja, nem igaz?

Ne húzd már fel magad ilyesmin öregem.

"Végülis elég ha az embernek van egy bundája, egy szép nagy bunkója és egy tágas barlangja, nem igaz?"

Ha abba a korba születtél volna bele, akkor elég lenne.