Ismeri itt egy hozzáértő személy a processzor pontos működését?

Nagyon nagyon egyszerű proci agyon egyszerűsített leírása:

Alapvetően a processzor utasítások sorozatát hajtja végre, az utasítást is és az adatot is a memóriából olvassa be:

-Beolvassa a memóriabuszon a következő utasításr

-A bitek alapján eldönti (pl. komparátorral), hogy mit kell csinálni

-Beolvassa a memóriabuszon az adatokat regiszeterekbe, amikre szüksége van (pl. két számot)

-A megfelelő művelethez aktiválódik az adott áramkö(pl. adder), ami elvégzi a műveletet, az eredményt regiszterbe írja

-Az eredmény visszaírásra kerül a memórába a buszon keresztül

-Majd olvassa a következő utasítást

És akkor vannak még ugró utasítások, amikor nem következő memóriacímről halad tovább, hanem valahonnan máshonnan, illetve lehet ezt valamilyen feltételhez kötni (ekkor jönnek be a flagek). A memória olvasása/írása aza címzés, annak is van protokolja, időzítése (cím busz, ahova kirakja a cím értékét, adatbusz, ahonnan az adott címen levő értéket beolvassa/ír oda megfelelő időzítéssel). A perifériákkal is egyébként valamilyen buszon keresztül kommunikál.

Ha troll detektorom jól működik, akkor ez a kérdés trollkodás/vizsgáztatás, ugye kedves kérdező?

De ha véletlenül tévednék akkor nagyon egyszerűen kezdjük a

"18/25 A kérdező kommentje: (2023.12.28. 01:50)"

"Mikor bemegy a gépi kód vagyis bináris jelhalmaz akkor azzal mi minden történik?"

A bináris jelhalmaz (gépi kód) oda ér a processzorhoz, bekopogtat, és megszólal: "adjon isten Öreganyám!" ekkor a processzor válaszol: "szerencséd fiam, hogy Öreganyámnak szólítottál, mert különben irgum-burgum lett volna; de most beengedlek" Tehát a bináris jelhalmaz bejut a processzorba. Itt jól megnézik, hogy ki ő, mi van és mit akar. "Mi járatban vagy itt fiacskám? kérdezik" "én utasítást hoztam, hogy ..." erre a processzor: "jajj már megint dolgozni kell, takarodj innen!" és kidobják az egészet az ablakon át. És élnek tovább vidáman a nagy semmit tevés közepén.

- Picit komolyabban - A gépi kód nem megy be a processzorba, de a bináris jelhalmaz sem. A működés totál egyszerűen a processzor tudja, hogy hol van a memóriában a következő utasítás (utasítás számláló alapján) amit végre kell hajtani. Ezt az utasítást betölti a műveleti regiszterbe (a régi tonnás gépeket kérdezted, tehát nem egy mai mikroprocesszort, mert ma egy picit másképpen történik). A műveleti regisztert az ún. utasítás dekóder "értelmezi" és az alapján aktiválja a megfelelő áramköröket, amelyek szükségesek az utasítás végrehajtásához. Ahány utasítása van a processzornak annyi összetett áramkörre van szükség (továbbra is a több tonnás régi processzorokról beszélek, mert tudom, hogy bele fogsz kötni, hogy egy x86 vagy ARM esetén ez másképpen működik, de Te nem ezt kérdezted). Ezek az áramkörök úgy vannak megalkotva, hogy a megfelelő funkciót elvégezzék, ha kell több lépésben. Ha az utasítás végrehajtásához valamilyen adatra van szükség akkor azt a memóriából az utasításban meghatározott címről betöltik a megfelelő műveleti regiszterbe (ebből a régi gépekben általában 2+1 darab volt; a 2 ún. forrás operandus amin a műveletet el kell végezni, a harmadik műveleti regiszter az eredményt tartalmazza), majd a két betöltött értéken elvégzik a műveletet. Majd szintén utasítástól függően az eredmény regiszterből elrakják az adatot vagy a memóriába, vagy valamelyik műveleti regiszterbe másolással (vagy akár egyszerre is tehát a memóriába is és az egyik műveleti regiszterbe is). Az gépfüggő volt, hogy az utasításban hány (memória) címet lehetett megadni voltak 2 és 3 címes gépek (szintén a több tonnás jószágokról beszélek, nem a x86 és ARM, de már a PDP sorozat amit a kolléga linkelt sem ilyen volt). A 3 címes volt a legegyszereűbb az utasításban 3 cím volt megadva a két forrás operandus és az eredmény, az utasítás végrehajtásakor a megadott címekről kerültek az adatok a két műveleti regiszterbe és a harmadik címre került az eredmény. Voltak 2 címes gépek ekkor vagy a két forrás operandus címe szerepelt az utasításban és az eredmény maradt az eredmény regiszterben és egy külön utasítással lehetett onnan elrakni a helyére, vagy egy forrás operandus címe és az eredmény címe volt, ekkor a másik forrásoperandus a másik műveleti regiszterben volt. Ezek már nem voltak olyan egyszerűek mert itt nagyon sok féle lehetőség volt és annyi utasítás ahogy a 2 cím a 3 regiszterrel összehozható.

"Már azt sem értem egy számológép hogy számol ki olyan irdatlan számokat pikk pakk." -> Ez a mondatod kapcsolta be a troll detektort.

Pontosan ugyanúgy számol, ahogy azt megtanultad általános iskola 1. osztályában (meg talán 4-ben amikor a kettes számrendszert tanultad), nincs benne semmi bonyolult. A négy alapművelet totál egyszerűen elvégezhető erre még neked is képesnek kéne legyél. A többi meg erre visszavezethető. Csak amíg te néhány összeadást tudsz elvégezni 1 másodperc alatt a számítógép-számológép néhány tízezret (továbbra is a tonnás processzorokról beszélek és nem a mai x86 és ARM és társairól).

#27 igen ezt senki sem tudja meg a proci lelket senki se ismeri csak a teremtoje

senki se tudja mi viszi ra hogy az utasitast valoban vegre hajtsa es ne makacsola meg magat ahogy utalt ra #26

mert ugyan miert epp a procko akarna dolgozni ha senki mas se szeret, o se szeret csak rakenyszeritik

majd egyszer megduhodik es jaj lesz az embereknek

"Mert ki vagy bekapcsolt állapotú tranzisztorokról van szó nem? A tranzisztorok kis megszakítók amik vagy engednek át áramot vagy nem a bináris kód alapján, így képzelem el. Vagy hogy képzeljem el?"

A bináris kód odaér a tranzisztorhoz. A tranzisztor ennek hatására vagy bekapcsol vagy nem. Ha bekapcsol akkor szerencséje van mindenkinek, és az utasítás megyen tovább. Ha nem kapcsol be akkor még mindig van egy "B" terv. Ekkor a bináris kódnak vissza kell mennie és próbálkoznia újra, hátha már elfelejtettk, hogy öreganyámnak szólította a nagy processzor mágust. Ezt újra tisztázniuk kell, és akkor vissza megyen a bináris kód a tranzisztorhoz és akkor már bekapcsol és tovább tud menni a bináris kód. És így megyen tranzisztorról tranzisztorra. Mígnem el nem ér a nagy üveghegyig, ahol a gonosz varázsló áll. És megkérdezi: "mi járatban itt fiacskám, ahol még az eltévedt bitek sem járnak" a bináris kód illyedtében inkább visszafordul és elvonul az örök bitvadászmezőkre, és ezzel a probléma le van tudva.