Mi az ami miatt az elektronika, majd a számítástechnika is a félvezető anyagokat használja fel?

De miért pont félvezetőkből, milyen tulajdonsága van meg ami miatt pont ezt használják ilyen dolgokhoz? Ez a kérdésem.

Köszönöm.

3. Köszönöm szépen, még annyit, hogy amit írtál: a "kapcsoló"-ként való működést úgy valósítják meg, hogy egyszer szigetelőként, egyszer vezetőként működik az áramkörben és ezt az "átkapcsolást" valahogyan hőmérséklet változtatással érik el a félvezetőkben? Vagy hogyan képzeljem el?

4. Kérlek linkeld be azt a definiciót, amiben megtalálom konkrétan, hogy miért félvezetőket használ az elektronika, mely tulajdonsága, amit használ és hogyan hasznosítja ezt és hogyan. Mert ahogy korábban leírtam, nekem nem volt szerencsém megtalálni.

6-os a 3. link segített úgy látom. Köszönöm.

Kb. így válaszoltam volna meg egy laikus számára egyszerű szavakkal, egyszerű okfejtéssel.

Mi az, ami miatt az elektronika, majd a számítástechnika is a félvezető anyagokat használja fel?

Régebben elektroncsöveket használtak az elektronikában pl. a rádió működéséhez szükséges különféle funkciók ellátására: pl. egyenirányításra (váltóáramot egyenárammá átalakításra) bejövő jel erősítésre, rezgés keltésére (pl. hangszóróba) Viszont fennállt egy probléma, hogy az elektroncsövek túl nagyok voltak és sok energiát elemésztettek fel, könnyen és hamar meghibásodtak pl. kiégtek.

Keresni kellett egy olyan anyagcsoportot, ami ezt felválthatja, ami vezeti az áramot de kis energiát igényel és kisebb, és jóval üzembiztosabb. Szigetelők mivel nem vezetik az áramot kiestek. A vezetők között ilyet akkoriban nem találtak.

A félvezetők esetében a gond az volt, hogy szobahőmérsékleten (ami ugye szükséges a hétköznapi használathoz) nagyon nagy az ellenállásuk, tehát nem vezetők. Úgy oldották meg, hogy a félvezetők kristályszerkezetéhez hozzáadnak eggyel magasabb vagy alacsonyabb vegyértékű anyagot, A vegyérték az a szám, amely megadja, hogy az atom hány elektronnal vesz részt a közös kötés kialakításában. Különböző vegyértékű anyagok kötésekor -félvezetők esetében is- így szabad elektronok keletkeznek, amik viszont már vezetik az áramot szobahőmérsékleten. Ilyen módon a félvezetők alkalmassá váltak az elektronikában az elektroncsövek leváltására.

Sok dolog nem tisztázott a 3. linkben: hogy ionos vagy kovalens kristályok.

Vegyérték egy elavult fogalom, nincs tiszta jelentése. Sajnos ezt használja a link.

Nem tér ki arra, ha elektronhiány van akkor hogyan tudja vezetni az áramot.

Aztán arra, hogy hogy lesznek rétegek ami alapján lehet a félvezetőknek működési funciókat adni: egyenirányítás, erősítés, kapcsolás.

De ez a minimum tudás ahhoz, hogy valaki megérthesse miért pont félvezetőket használnak elektronikában...