Miért mondják egyesek, hogy Linuxra nem kell védelem?
Mikor kérdezem, hogy milyen tűzfalat, vírusírtót telepítsek Linuxra, akkor mindig megkapom a kérdést: "Minek?".
Amikor felraktam egy általam választott vírusírtot, akkor is megkérdezték a kollégáim, hogy "Linuxra minek raksz vírusítot?"
Ez miért van?
windows on bármi elfut, bármilyen vírus
linuxnál nincs futtatható álomany (mint pl a .exe a windows nál)
csak az fut le amit telepítesz vagy direkt futatsz
ezért felesleges, nem árt, de ha nincsennek atom titkok a gépen akkor felesleges
és persze linuxhoz kevesebb vírus van mint windows hoz
Azért mert:
* Linuxra nincs sok vírus
* az antivírus nem csodaszer, nem véd meg mindentől - az elsődleges védelmi barikád a tudatos géphasználat
* tűzfal eleve van az netfilter/ufw/iptables személyében
Azért, mert egy kezeden megszámolod, hogy hány elterjedt és veszélyes malware van Linuxra, míg Windowsra több százezer.
Léteznek rootkitek és egyéb rosszindulatú kódok, de a Linux alapvetően sokkal ellenállóbb, mivel kezdettől fogva több felhasználósra lett tervezve és a biztonság szem előtt volt tartva. Windowsban a mai napig kvázi rendszergazdai jogokkal dolgozol, így a háttérben egy malware majdhogy nem bármit csinálhat.
Linuxon mezei felhasználóként gyönyörűen lehet dolgozni, de a rendszer komponenseihez csak rootként tudsz hozzányúlni. Épp ezért egy malware is esetleg tönkre teheti a saját filejaidat, de a rendszert nem, mert nincs joga hozzá.
#1: Igen, ez is lényeges, hogy a Windows-ban a kiterjesztés dönti el, mi futtatható és mi nem. Nagyon hülye koncepció.
Linux esetében aminek van x joga, az futtatható, aminek nincs, az nem és ez így van jól. Egy netről letöltődött cucc nem lesz futtatható.
"linuxnál nincs futtatható álomany (mint pl a .exe a windows nál)"
* ELF-bináris van, ami bármilyen kiterjesztést kaphat (legtöbbször kiterjesztés nélküli)
* ott vannak a különböző szkriptek - Bash, Python, Perl,... - ezekhez a nagyobb disztribúciókhoz alapból települ parancsértelmező
1. A Linux alapjában véve kevésbé sebezhető. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy nincs rá vírus, és feltörhetetlen, de sokkal kisebb esélyed van erre.
2. A Linux védelme főleg a felhasználóra épül. Alapból nincsenek emelt szintű jogaid, ezáltal telepíteni sem tudsz semmit. Ha mégis olyat tennél, amihez több jog kell, arról tudni fogsz, mert a rendszer jelszót fog kérni. Ezáltal a védelem rajtad fog állni leginkább. Ha odafigyelsz, hogy minek adsz jogokat, nem lesz gond, ha viszont nem figyelsz, semmi nem ment meg a bajtól (ez Windows esetén is igaz).
3. Linuxot jóval kevesebb ember használ, így kisebb a nyereség egy sikeres fertőzés, adatlopás esetén. Mindemellett a Linux leginkább szervereken elterjedt, azokat meg nem tudod olyan könnyen támadni, mint egy átlag felhasználót. Másképp kell hozzáállni az egészhez.
""linuxnál nincs futtatható álomany (mint pl a .exe a windows nál)""
Ez úgy hülyeség ahogy van mert a .deb fájlok futtathatók ubuntun ami egy linux.
"mert a .deb fájlok futtathatók ubuntun ami egy linux"
Nem.
A futtatható állományok olyan állományok, ami a számítógép processzora által értelmezhető, forráskódból fordított és linkelt gépi kódú utasításokat tartalmaznak.
Bővebben:
a futtatható állományformátumok:
A .deb fájlformátum lényegében egy archívum (kb. mint a .zip/.rar), amit a dpkg nevű program kezel. Bővebben:
"A futtatható állományok olyan állományok, ami a számítógép processzora által értelmezhető, forráskódból fordított és linkelt gépi kódú utasításokat tartalmaznak."
- Még ez sem pontos, esetleg a klasszikus .com fájlokra. Az exe és az elf is első körben az op.rendszernek szánt, futtatásra vonatkozó adatokat tartalmaz, ÉS a kódot, ami (ez esetben) natív kód. (Egy szkript is lehet "futtatható", persze az másként működik.) Egy ilyen program indítása nem csak betöltés és run, hanem a benne lévő adatok alapján fogja előkészíteni a futtatási környezetet a rendszer, és utána indítja a kódot a belépési pontján (ami nem a fájl elején lesz.)
- A másik, hogy Linux-on általában még a telepítést vagy rendszerbeállítások sem root-ként végezzük, hanem sudoer-ként, ami korlátozott admin jogokat jelent. Persze ez is elég, hogy hazavágjuk a rendszert, szóval inkább csak a pontosság kedvéért: otthoni Linux disztrókon általában nincs is root felhasználó, jelszó sem tartozik hozzá. Van a sima felhasználó, aki ha tagja a sudoer csoportnak, akkor a saját (nem a root!) jelszavára kaphat átmenetileg emelt jogokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!