Mik a legjobb szakkönyvek kezdő vitorlázóknak?
Gabo - Vitorlás kézikönyv
Dulin Jenő, Dulin László - Vitorlássport
Tóth Kálmán - Vitorlázás
Roland Denk - Vitorlázás
(Kezdő alatt értem a laikust, aki 20,3 láb alatti, max. 10 m2 vitorlafelületű vízi sporteszközön, vitorlás csónakon szeretne elkezdeni, pl. a Velencei-tavon, vagy Balatonon.)
Köszönöm a válaszokat, mindenkinek megy a zöld kéz!
Köszönöm, nagyon hasznosak a válaszaid!
Igyekszem olvasni, rengeteg az új infó, így először az alap dolgokkal, tehát pl. a kis vitorláshajók (jolle, dinghi) alapvető részeivel, alapvető manőverekkel ismerkedem az irodalomban. Szárazföldi embernek, sok az új kifejezés, de ezt tudtam és érdekel. A közelemben van egy pici tó, amin állítólag van egy kis jolle (egyesületé). Bevallom, sokáig erről nem is tudtam.
Egy pár százszor - pár száz méteres (470 x 330 m) bányatóban meg lehet tanulni az alapokat?
400 m-t 5 csomós sebességgel 2 perc 35 s alatt tesz meg a hajó, 300 m-t 1 perc 56 s alatt...
Nagyon könnyen a nádasban köthet ki a kezdő próbálkozó, ha vihar támad a "lavórban".
Az alapok, a hajó kezelésének elsajátításához bizonyára elég a kis bányató. Eéőször úgyis az alapvető manővereket kell megtanulni, mint haladás negyed-, fél-, háromnegyedszélben, hátszélben, fordulás, perdülés. Utána hamar unalmassá fog válni mindig ugyanott fel és alá vitorlázni és érdemes más vizek után nézni. Ha van egy autóval megközelíthető lapos partszakasz, ott vízre is lehet tenni a jollét. Ha már van ott hajó, bizonyára van valami ilyen lehetőség. Előnye is van az ilyen kis tavaknak: nagyobb hullámok nem tudnak kialakulni, mert kicsi a vízfelület. Igen, kezdetben megesik, hogy a nádasba sodródik a vitorlázó, ha nem sikerül valamilyen manőver van nem sikerül a szélhez képest "magasságot nyerni". Sebaj, jó ha van nálad egy evező, ilyenkor vissza tudsz evezni oda, ahol már újra neki tudsz indulni vitorlával. Túl messzire nem tudsz sodródni...
Egy egyszerű, hobbi célokra készült jollét nagyon könnyű kezelni. Kevesebb állítási lehetőség van rajta mint egy versenyhajón. Azt szoktam modani, hogy a kis vitorlásnak kevesebb kezelőszerve van, mint egy biciklinek vagy autónak:
autó: 3 pedál, sebességváltó, kormány, összesen 5.
bicikli: kormány, pedál, első és hátsó fék: összesen 4
egyszemélyes jolle: kormány, nagyvitorlabehúzó kötél, összesen 2!
Ebből látszik egy alapvető különbség a hajó és a közúti járművek között: a hajón nincs fék... A hajó lassítása a vitorla kiengedésével történik, megállni szélbe állva lehet.
12.: Valóban nincs rajtuk fék, erről a hétvégén Holovits György honlapját olvasva is megbizonyosodhattam (1982., Kiel).: [link]
Bujtor Istvánról olvasgatva vetődtem a Star hajóosztály irányába...
Az ember elgondolkodik, hogy a fenti esetek elkerülésére, a nagyobb vitorláshajókba szerelhetnének gyorsan kinyitható, vízalatti féklapokat (a repülők légfékeinek analógiájára).
Mert a szélnek nem lehet azt mondani, hogy ne fújjon és azt sem, hogy fújjon. Talán ezért is érdekesebb a vitorlázás, pl. a kerékpáros, vagy autós közlekedésnél.
Még kettő, amivel találkoztam.:
Steve Sleight (ford.: Ruják István): Teljes vitorlás kézikönyv, Park Kiadó, 2013. Szerintem ez kezdőknek érdekes.
Ill. akit érdekel a tengeri vitorlázás technikai háttere röviden.: szerk., Halsey C. Herreshoff: Vitorlás kézikönyv - Átfogó útmutató a vitorlázás szerelmeseinek, Gabo Kiadó, 2008.
Nekem az új könyvek közül Roland Denk: Vitorlázás c. műve tettszik, mivel rövid, tömör, érthető és a vízből mentésre építi, azaz a biztonságra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!