Mik a legjobb szakkönyvek kezdő vitorlázóknak?
Gabo - Vitorlás kézikönyv
Dulin Jenő, Dulin László - Vitorlássport
Tóth Kálmán - Vitorlázás
Roland Denk - Vitorlázás
(Kezdő alatt értem a laikust, aki 20,3 láb alatti, max. 10 m2 vitorlafelületű vízi sporteszközön, vitorlás csónakon szeretne elkezdeni, pl. a Velencei-tavon, vagy Balatonon.)
Köszönöm a válaszokat, mindenkinek megy a zöld kéz!
válasza:A Gabo vitorlás kézikönyvet nem ismerem, de a többiek igen jó könyvek. Roland Denk könyve széles tapasztalatokon nyugszik és szakmailag korrekt fordításban jelent meg magyarul.
Tóth Kálmán másik könyvét is ajánlom, címe: Szélcsendben, viharban
Bedő István, Hamvas Imre, Dr. Kompolthy Tivadar: Vitorlázz velünk
Bár elég régi könyv mind, de máig is használhatók, színvonalasak. Antikváriumban érdemes keresni őket. Szerintem sokkal jobb, mint néhány mai, szép kiállítású idegen nyelvről lefordított könyv.
Ha már nem elegendőek a hazai vizek, a kitekintés és az élmény kedvéért néhány magyar vitorlás földkerülés története:
Gál József: Széllel, szél ellen
Fa Nándor: A Szent Jupát 700 napja
(ugyanazon földkerülő út krónikája a két hajós szemével)
Kopár István: Kihívás (egyszemélyes földkerüléséről)
(A könyvvel kapcsolatos érdekesség: kerestem az Országos Széchényi Könyvtárban, de ott sem volt meg!)
Méder Áron: Békét és szelet (egyszemélyes földkerüléséről egy 17 lábas vitorlással)
1.: Nagyon szépen köszönöm!
Még láttam egyet ma, amiből idéztek: Ruják István - Magyar vizek vitorlásai
Fa Nándor - A Szent Jupát 700 napja c. könyvét éppen most olvasom kikapcsolódás gyanánt, jó könyv (a szegedi egyetemi könyvtárban van 1-2 példány, onnan kölcsönöztem).
Talán a közeljövőben sikerül megvalósítanom gyermekkori álmomat, hogy elkezdhessek ismerkedni a vitorlázás alapjaival. Ez innen a D-Alföldről első körben nem is tűnik olyan egyszerűnek. De először a könyvek.
A nyáron jó lenne belekóstolni, valahogy úgy, hogy ne kerüljön százezrekbe. Kideríteni, hogy egyáltalán tettszik-e, vagy csak a vágyakozás volt nagyobb. Ha igen tanulni, valahol gyakorolni, később egy vitorlás vízi sporteszköz tulajdonosává válni.
Mondjuk egy 420-as Jolle.
Egy olyan kishajót birtokolni, akit Szegedről is fel lehet vinni a Velencei-tóra, vagy a Balatonra nyaranta, pl. utánfutóval és magam is vízre tudom tenni, kivenni. Nem kell százezereket kikötőbérletre költeni.
Ill. 300 - 400 000 Ft-nál kezdéskor ne kerüljön többe.
Nyilván a felszerelésekre, karbantartásra később relatíve sok elmegy...
Mindezt 30 évesen, szárazföldi emberként elkezdve.
Lehet, hogy csak álom és maradnak a könyvek?
válasza:Valóban, Ruják István könyve is jó. A hajótípusokat mutatja be. A későbbi kiadások egyre bővültek.
Egy könnyű műanyag jollét lehet ennyi pénzből kapni. Ha a szabadidős vitorlázásre kell és nem versenyzésre, akkor nem csak egységes nemzetközi osztályban (mint pl. a 420-as) lehet gondolkozni, hanem osztályon kívüli hajó is jó lesz. Ez még olcsóbb lehet. Érdemes figyelni a hirdetéseket: sailing.hu, hajoeladas.hu, akár a vaterát is. Kikötök hirdetőtábláit is érdemes figyelni.
Egy ilyen könnyű műanyag jollét közepes személyautó tejetén el lehet vinni. Két ember leveszi, vízre rakja. Az utánfutót kevésbé ajánlom. Ha nem csak a közeli kertből a vízpartig húzod, akkor rendszámos közúti közlekedésre alkalmas utánfutó kell, ami akár többe kerül, mint a jolle. De utánfutó bérlése is szóba jöhet.
Szegedhez közel nem tudom, milyen víz van, ahol lenne vitorlás élet -- a Tisza-tónál közelebb. Még egy lehetőség, nem a vitorlás helyett, inkább mellette: szörf is érdekel? Azzal biztos találsz közelebbi helyet, ha más nem a Palicsi-tó Szabadkához közel. Egy ember le/fel tudja rakni az autóról.
30 évesen még fiatal vagy és a vitorlázás kortalan sportág. Ezen ne aggódj.
3.: 2015-ben a BWR alatt végigolvastam a Spirit of Hungary hajónaplóját, számomra nagyon élvezetes volt és a Vendée Globe alatti hajónapló is - bár sok mindent laikusként nem értettem belőle.: [link]
(Ezt a szintű vitorlázást, valahova oda tudom elhelyezni, mint a Le Mans-i 24 órás autóversenyzést. Ill. alapvetően a versenyvitorlázást az autóversenyzéssel tudom magamban párhuzamba állítani.)
Nem, jelenleg semmiképpen sem a versenyzés a cél, csak a szabadidős sport. Szörfözni nem szeretnék, számomra a szörfdeszka nem "hajó", de minden tiszteletem a szörfösöké. Úgy tudom, a nagy tudáson kívül a versenyzést sok-sok millió Forint költség választja el a szabadidős sportvitorlázás százezreitől (már eleve egy használt versenyhajó, pl. Laser, vagy Finn Dinghi több millióba kerülhet).
Igen, olvastam, ha verseny hajóosztályból választ valaki hajót, az drágább és költségesebb lesz, mint, ha osztályon kívüli hajót szerez be.
Bennem néha felmerül ugyanakkor, hogy alkatrészt, egy osztályon kívüli, 80-as évek elején gyártott Jolle-hoz honnan lehet beszerezni? Indexen olvastam, sokan pl. németből hordják be a használt hajókat, alkatrészeket. A magyar vitorlás sporteszköz hirdetéseket én „szegényesnek” vélem (bár, lehet, hogy már elkezdődött a szezon). Sok esetben nekem nem egyértelmű, hogy engedély nélkül vezethető-e az adott típus!
Szállítás: Ha jól tudom, a 420-as 110 kg, de „láttam” netten osztályon kívüli 4,5 m körüli hajócskát, ami két mázsa felett volt. A Laser valóban 60 kg?
Csak műanyag-üvegszálas héjban gondolkodom, szépek a fa hajók (pl. Kalóz), de laikusként azt gondolom, hogy nagyon költséges a karbantartásuk és a szállításuk macerás.
Igen, a futó levizsgáztatva annyiba lesz, mint maga a hajó. Kérdés, egy Peugeot 405 kombi teteje elbír-e egy 420-ashoz hasonló vízi sporteszközt? Vagy mezei utánfutóra lehet-e hajószállító adaptert készíteni, pl. fából?
Állítólag a szomszédos nagy bányatavon ringatózik egy kishajó, gondolom, csak úszáspróbára tették rá...
válasza:Igen, a Laser tényleg csak 60 kg. [link]
Hogy melyik autó mennyit tud a tetején elvinni, azt szakszervizben vagy márkakereskedésben érdemes megkérdezni. Egy műanyag jollét, amit két ember mozgatni, forgatni tud, utánfutón is fejjel lefelé érdemes szállítani. Így a mefefelelő alátámasztásokat -- néhány puha alétét ott, ahol felfekszik -- nem nagy ügy készíteni.
Valóban, a fa hajók karbantartása minden szezon előtt jelentős munkát igényel. Ez annak való, aki szeret ezzel molyolni, ideje és kellő felszerelése is van hozzá.
Az alkatrész ritka hajótípusokhoz valóban probléma lehet, de szerencsére egy egyszerűbb jollén nincs olyan sok alkatrész. Ha valamit pótolni kell, lakatos vagy esztergályos el tudja készíteni. A műanyag, azaz üvegszálerősítésű poliészter javításába, a műgyantázásba bele lehet jönni. Az anyag is aránylag olcsó hozzá, különösen, ha a gyártónál veszed meg.
5.: Érdekes, hogy a lengyel BlueBlue cég verseny 420-asa, a hivatalos forgalmazó (SSC) szerint -ISAF licences- 150 kg tömegű, miközben elvileg egy 420-as 80 kg kellene legyen.
Egy ilyen újonnan közel 3 millió Forintba kerül, majdnem tízszer annyiba, mint amit én használtan, nagyságrendileg rá szeretnék költeni megvásárláskor. forrás: [link]
Olvastam, hogy a versenyhajók, egy-két versenyidény után, akár több kilót is "kophatnak", amit korrektor súlyokkal pótolnak. A laikusnak a tömegeket olvasgatva eszébe jut, mennyire is lehet tartós 1-1 ilyen epoxigyanta-üvegszál hajótest? Pontosabban, melyik típus, mennyire sérülékeny és kényes?
A Laserről leírják (Wiki), hogy max. 80 kg-os csupa izom embereknek való. Ez Fa Nándor A Szent Jupát 700 napja c. könyvének fényképeiből kitűnik, hogy a Finn Dinghihez is kell kondi.
Minél könnyebb egy uszonyos, annál nagyobb fizikai erő szükséges irányításához?
Ill. a 420-hoz mindenhol 10,25 m2 vitorlafelületet írnak a nemzetközi oldalak, akkor miért vitorlázható engedély nélkül?
További könyvcímek, amiket találtam.:
Doug Schryver: Vitorlásiskola (Budapest, Egyetemi; 1992.)
Gulas-Lescinsky: A vitorlás hajók története (Bratislava, Madách; 1979.)
Gébler-Nárai: Vitorláshajók (Budapest, I. L. K.; 1985.)
Pfeningberger - Bedő: Szörf (Budapest, Sport; 1982.)
Tóth István: Vitorlás hajók modellezése (Budapest, Műszaki; 1988.)
Gregersen Hugó: Vitorlás jegyzetek (kézirat; 1949?)
Becske Ödön: Kishajók szerkesztése és építése (Budapest, Műszaki; 1976)
Dr Koppány György: Felhők (Budapest, Móra; 1978.)
Horváth - Tóth: Hajóvezetési Útmutató (Budapest, MAHART; 1991.)
Halász Gyula: Balaton Pilot (Budapest, Novotrade; 1983.)
Robbert Das - Harald Schwarzlose: Praktische Seemannschaft in Bildern (Delius Klasing Verlag; 1989)
Ezt még Fa Nándor idézte a BWR alatt 2015-ben.:
Bernard Moitessier - Az óceán szabad fia - Egy világhírű hajós élete
(ez az életrajza)
Ill. a 1968-as Golden Globe Race egyszemélyes földkerülő vitorlásversenyen született világhírű történetét ebben a könyvben írta meg.:
Bernard Moitessier - A hosszú út - Egyedül tenger és ég között
Történetének, életútjának, mindenképpen vannak tanulságai, amik túlmutatnak a vitorlázáson (lelki hontalanság, a magány, a kínok-megpróbáltatások viselése, saját magunk legyőzésének kérdései, ill. a van-e "hova", "kikhez" hazatérned kérdésköre, várnak-e otthon, van-e neked olyan, hogy otthon?, stb...).
válasza:A mihez kell jogosítvány és mihez nem kérdésre igyekszem most válaszolni: a Hajózási Szabályzat szerint (57/2011. (XI. 22.) NFM Rendelet A Víziközlekedés Rendjéről) a 7 m (régebben 6.2 m volt, néhány éve változott) hajóhosszt meg nem haladó és 10 m^2-nél nem nagyobb vitorlafelületű vitorlás minősül vitorlás csónaknak, így nem kell hozzá jogosítvány. Ha bármelyik méret ezt meghaladja, akkor vitorlás kishajónak minősül és jogosítvány (kishajóvezetői engedély) kell hozzá, és a hajót is vizsgáztatni kell, pont úgy mint egy autót. Általában a 10 m^2 vitorlafelületet szokták előbb átlépni a hajók.
A határesetekről, amikor 10 m^2 éppen meghaladja a vitorlafelület: a besorolás szempontjátból a "névleges vitorlafelület" számít, azaz a vitorla sarkai által kifeszített háromszög területe. A legtöbb nagyvitorla hátsó éle "denevér"-szabású, azaz egy ív túllóg a háromszög oldalán. A túllógó rész nem számít bele a névleges vitorlafelületbe.
Hasonló példa erre a Balaton-16-os esete, amit eredetileg 10.3 m^3 vitorlafelülettel terveztek a Balatonfüredi Hajógyárban. vagyis épp meghaladja a küszöböt és jogsi kell hozzá. Ennek kiküszöbölésére sok B-16-oson lecserélték a vitorlát egy kicsit kisebbre, amely csak 9.8 m^2 felületű, így csónaknak minősül, nem kell vizsgáztatni és jogsi sem kell hozzá. Ekkor viszont a csónakra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá, azaz a Balatonon 1500 m-nél nem távolodhat el jobban a parttól, viharjelzés esetén nem lehet vele kifutni, stb.
Üvegszálerősítésű poliészter hajók éelttartamáról. A 70-es 80-as években íródott könyvek (pl. Tóth Kálmán könyvei) még óvatosan nyilatkoznak ezek élettartamáról. Az üvegszálerősítésű poliésztert az 1960-as évektől használják a hajóépítésben és akkor még nem állt rendelkezésre kellő tapsztalat velük. Ma már bátran mondhatjuk, hogy rendszeres karbantartás, azaz a test hibáinak kijavítása, időnként polimerizálódó hajófestékkel való festés mellett hobbi használatban több évtizedig kitartanak. Versenyzésre kevesebb ideig, mert hamarabb megjelennek deformációk a terheléstől, amitől még amatőr szinten jól használható a hajó, de például az osztályelőírásban meghatározott méretekből már kicsúszik.
Igyekszem folytatni, ahogy tudom.
válasza:A testsúlyról / szükséges erőről: a hajótest mérete meghatározza a legénység maximális testsúlyát. Ennél nagyob súllyal a hajótest már túl mélyre merül, instabil és lomha lesz. Az alsó határként kívánatos testsúly / izomerő meg a vitorlafelület nagyságától függ. Minnél nagyobb a vitorla, annál nagyobb súly kell a hajó kiüléséhez, egyensúlyban tartásához. Egy példa a Laser esete: háromféle vitorlafelület tartozhat hozzá:
- Laser Standard: 7.06 m^2 -- ez felnőtt férfiaknak ajánlott [link]
- Laser Radial: 5.76 m^2 -- ez női nemzetközi versenyosztály [link]
- Laser 4.7: 4.7 m^2 -- junior korosztály számára ideális méret [link]
Hobbi célokra a testsúlyhoz / erőnléthez meg lehet választani a megfelelő vitorlázatot. Ha erősödsz és még inkább rutint szerzel, lehet váltani nagyobbra.
Az aktuális szélvisznyoktól is függ, hogy mekkora az ideális vitorlázat. Gyengébb szélben a nagyobbat sem nehéz kezelni, és jobban megy a hajó. Erősebb szélben viszont a kisebb kezelhetőbb marad. Túrahajóknál ezt a vitorla reffelésével -- azaz a vitorlafelület csökkentésével -- szokták szabályozni. Erről olvashatsz majd mindegyik szakkönyvben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!