Tudnátok segíteni eldönteni egy vitát?

Ez érdekes kérdés.

egpróbálom másképp megfogalmazni.

Azon gondolkodom, hogy mivel a hőkülönbség nagyobb lesz a külső hőmérséklet és a hidegebb víz között, nem lesz-e tényleg nagyobb a hőátadás?

Már csak az a kérdés, hogy egy mondjuk egy 40 Celziuszos környezet azonos idő alatt tudja-e átadni a hőfok különbözetet a hidegebb víznek, mint ha csak néhány Celziusz fok lenne köztük a különbség?

Vagyis akkor melegszik-e gyorsabban ha csak mondjuk 1 Celziusz a különbség a kettő között, vagy akkor gyorsabban melegszik-e, ha a különbség jóval nagyobb, mondjuk hússzorosa. Esetleg azonos lenne a hőátadás az eltérő körülmények között? Nehezen hiszem.

Vagyis pl.:

20 fokos a víz és 40 fokos a környezet (és az napfény hőhatása),

vagy

39 fokos a víz és 40 fokos a környezet? Csak elvi példa.

Egyébként szilárd tárgyakon már mértem 60-70 celziusz fok közötti hőfokot is a napon, infra hőmérővel, csak az érdekesség kedvéért.

Szándékosan tekerem így a témát, hátha valakiben szintén felmerül a gyanú..

Mivel nagyobb a hőlépcső felkevert állapotban, így (érdemes lenne átgondolni) nem adja-e nagyobb intenzitással a hőt a magasabb hő lépcső, nagyobb hőfok különbség miatt?

Esetleg ki lehetne próbálni, azonos körülmények között megmérni a víz hőfokát és megmérjük estefelé megint. Egyik esetben felkevergetjük időnként, másikban pedig hagyjuk felül a melegebb réteget, ami már nem igazán tud nagyobb hőt felvenni. Igaz, a hő terjedés a folyadékban is meg van, de a kérdés, hogy azonos mértékű-e a végül összekevert víz hőmérséklete mindkét esetben?

Vagyis azonos vagy nagyobb a hőátadás eltérő hőfok különbség esetén.

Jó kérdés és elgondolkodtató, szerintem.

Közben keresgéltem és gondolkodtam.

A felmelegedett víz felül helyezkedik el és a hideg víz lesüllyed az aljára. A meleg réteg telítődik hővel, vagyis tovább nem melegszik. Alatta viszont külön rétegként áll a hideg víz és mivel a víz rossz hővezető, ezért csak lassan adja át hővezetéssel a többlet hő energiát a folyadék felső rétege a hidegebb alsóbb réteg felé.

Ezt viszont idézem:

"8.1.3. A víz hővezetése

Csavarjunk egy darabka jégre drótot, és dobjuk be egy hideg vízzel töltött kémcsőbe! A dróttal terhelt jég a kémcső aljára süllyed. Tartsuk a kémcsövet kissé megdöntve, és melegítsük a felső részét Bunsen-lánggal! A felül levő vízmennyiség hamarosan forrni kezd anélkül, hogy az alul levő jégdarab megolvadna (X.72. ábra). A víz rosszul vezeti a hőt. "

Forrás: [link]

Vagyis hővezetéssel kevésbé tudja átadni a felső melegebb réteg a hő energiát, mint ha a hidegebb, még hőt befogadni képes folyadékot keveredve melegítenénk.

Legalább is erre a következtetésre jutottam. Logikusnak tűnik.

Ennek tükrében ki mit szól hozzá?

Talán ki kellene próbálni! :)

Fizikai kísérlet a fürdőmedencében!

Ez szerintem így van és azt is le kell írnom, hogy miért, ha azt akarom, hogy komolyan vegyen bárki is.

A meleg víz mindig magasabban helyezkedik el, ezt mindenki tudja. A hőt átveszi és hővezetéssel továbbítja lefelé de nagyon lassan, mert a víz nem jó hővezető.

Más részben a meleg víz egy idő után eléri azt a hőfokot, aminél tovább nem tud melegedni adott hőforrástól, vagyis telítődik hővel. Nem tud gyorsan további hőt felvenni amíg lejjebb nem hűl, mert már erősen megközelítette a hőforrás, (a forró fekete fólia) hőmérsékletét. Ilyenkor lassabban melegszik tovább és csak a hőátadás útján, lassan melegíti tovább az alsó hidegebb rétegeket.

Viszont ha közben időnként megkeverjük, akkor a felszín közelébe kerülő hidegebb víz megint közvetlenül és gyorsabban tud felvenni további hőt, amíg nem telítődik és már csak egyre lassabban melegszik tovább az egész víz mennyiség a lefelé történő hővezetéses hő átadáson keresztül.

Szóval időnként meg kell kevergetni, mint a hideg vízben hűtött forró kompót alatt a tálban a vizet.

Ezért meg fognak kövezni, de

végre egy technikai dolgokban is okos nő ! ;)

Van egy csalhatatlan módszer, amivel bebizonyítható a dolog, a fizikai kísérlet.

Két hasonló alkalommal, amik hidegebb a víz és fel kell melegíteni akkor ki kell próbálni két hasonló külön alkalommal, hogy egyik esetben rendszeresen kevergeted (forgatod) a vizet és egy másik hasonló alkalommal, amikor megint lehűlt, akkor nem nyúlsz hozzá csak a végén, kb hasonló időpontban végül megkevered, jól megforgatod és megint megnézed mennyire melegedett fel az egész.

Legfeljebb feledékenység ellen valami papírra le lehet jegyezni vázlatként, hogy milyen víz hőfokról indultál és hány órakor mérted meg a végén az eredményt és mennyire melegedett a végére a víz, na meg, hogy éppen forgattad-e vagy sem éppen (közben többször). Na meg persze hasonló meleg napos időt kell választani a kísérlethez, amikor előtte hidegebb (hűvösebb) volt az idő. Lehet, ez nem egy hetes de talán nem is egy hónapos kísérlet. Még az is előfordulhat, hogy a következő évre tevődik át a hasnló körülmények miatt, de ha van játékos, kísérletező kedved akkor bebizonyosodik az eredményből, hogy kinek volt igaza :)

..és ha az eredmény minket igazol (ami erősen valószínű), akkor mondhatod, hogy eléggé kétséges az aggódása. :))

Egyébként nem csodálkozom ha kétségesnek tartja azt amit egyszer biztosnak kimondott (akár igaz volt, akár nem), mert senki nem szeretné elveszteni a szavának a súlyát.

Ki kell próbálni. Az eredmény (az igazság) önmagáért beszél.