A mai erőemelők, erősemberek azért erősebbek a 10-20 évvel ezelöttieknél, mert több/jobb doppingszert használnak?

Nyílván a dopping is sokat fejlődőtt,vannak már speciális ruhák is amik sokat segítenek,illetve mivel népszerűbb sport ezért több genetic freak kerül ki.

Akik alapból jóval erősebbek egy átlagos erőemelőnél,illetve koxra is nagyon jól reagálnak.

Szóval azért,attól,hogy koxolsz nem biztos hogy izmos leszel vagy erős ahoz genetikai is kell.

Az emberi genetika is fejlődik. Kb. minden második generáció már már erősebb lesz mint az előző. A középkorban például már a 170cm magas emberek "daliának" számítottak, manapság meg inkább már alacsonynak mondják őket. Emlékszem, mikor én 16 éve 17 évesen 58kilósan elkezdtem edzeni, 40kg-ot sem tudtam pl. fekvenyomni... Pedig sokkal erősebb voltam minden osztálytársamnál, tesiből is mindig 5-ös voltam, minden erőgykaorlatot könnyedén meg tudtam csinálni. Azóta egygeneráció kb. lefutott és jött a másik, az "eősebb" ahol a csontsovány életükben nem edző, számítógép előtt ülő srácok bemennek a terembe, és ott kezdik a nyomást, hogy 50kg... Persze nem csak ez az ok, hanem a táplálkozástudomány és az edzésmódszerek fejlődése is, valamint ezekkel egyidejűleg nyilván a doppingszerek is fejlődtek. Öcsém Gergő 7 évvel fiatalabb nálam, 2méter magas, és 155kg! Magyarország 5. legerősebb embere jelenleg LifetimeNaturálon! Kb. 3 év alatt annyit fejlődött az erősportokban mint mi másik testvéremmel 10 év alatt... Ennyit tesz a jó, a jó, a jó, és a még jobb genetika! Ez a példa jól bizonyítja, hogy nem lehet kizárólag a doppingszerek fejlődésére fogni a fejlődő és egvről évre egyre komolyabb sportteljesítményeket. Ezért is hoztuk létre csatornánkat, hogy bebizonyítsuk az embereknek, hogy dopping nélkül is lehet nagyon komoly országos és nemzetközi eredményeket elérni az erősportokban is:

https://www.youtube.com/channel/UCpaqDMYSZ1vLM8qKJXFJbxg?vie..

Nem is tévedhetnél nagyobbat, a modern ember mérföldekkel erősebb a középkori vagy ókorinál. A jobb minőségű, változatosabb és bőségesebb táplálkozás, a gyógyszerek és táplálékkiegészítők, tisztább ivóvíz és könnyebb élet hatására az elmúlt 200 évben az átlagember 10 centit nőtt, sokkal egészségesebb, okosabb és erősebb lett, ezt empirikusan és tudományosan is be lehet bizonyítani.

Persze ne a gyorskaján élő, mozgásszegény életmódot folytató, dohányzó és piáló embereket hasonlítsd a római légiósokhoz vagy lovagokhoz, az itáliai patriciusok vagy középkori földesurak se éltek máshogy mint egy mai kanapékrumpli, csak ők aránylag kevesebben voltak sz össznépességhez viszonyítva. Hasonlítsd a légióst és lovagot egy mai aktív állományos katonához (aki gyakorlaton 40kg felszereléssel maratonokat kocog le vagy menetel) vagy élsportolóhoz (nem sakkra gondolok) és látni fogod miről beszélek.

Hallottál már a buhurtról, vagy Battle of the Nations-ről? Modern sport ahol funkcionális és korhű lovagi páncélzatban, középkori fegyverekkel verjük egymást. Nos, alapból egy ilyen 30 kilós acélpáncél viseléséhez komoly erőnlét kell, ezek meg muay thai rúgásokat nyomnak benne, átdobják egymást az 1.30 magas karámon, 8x2 perces meneteket végigpörögnek, és hobbistákról beszélünk. Hogy lásd is, Boucicaut francia lovag a kor legfittebb férfijének számított (minden lovag gyerekkorától edzésben volt), ez az átlagos mai sportoló (nem is egy olimpikon vagy katona) simán lenyomja az edzésrutinját https://www.youtube.com/watch?v=q-bnM5SuQkI

Nagy tévedés!Az ókoriak fizikai állóképessége valószinűleg messze felülmúlta a mai emberét.

Lásd:

"Az ókori görögök ugyan jóval alacsonyabbak voltak nálunk, ám erőnlétük messze felülmúlhatta a mai sportolókét.

Az ókori görög sportolók mindig is mintaképül szolgáltak a ma emberének. A legújabb kutatások szerint azonban úgy tűnik, hogy nemcsak a kiemelkedő atléták, hanem a hétköznapi „gályaszolgák” is döbbenetes fizikai teljesítményekre voltak képesek. Magasságuk nem vetekedett a mai ember magasságával (átlagosan nem érték el a 168 centimétert), ám állóképességük messze meghaladhatta korunk élsportolóiét.

Kevésbé hatékonyak

Harry Rossiter, a brit Leeds Egyetem kutatója és Boris Rankov, a London Egyetem professzora mindezt egy furcsa kísérlettel próbálta meg bebizonyítani. Egy rekonstruált ókori háromevezősoros hajóban, úgynevezett trieres-be ültettek be 170 sportolót, akiknek nem volt más feladata, mint hogy teljes erőből evezzenek, és eljussanak egyik pontból a másikba.

Eközben a két tudós nemcsak a hajó sebességét, hanem az evezősök energiafelhasználását is mérte, így állapítva meg, mennyire „hatékonyan” eveztek. Az adatokból kiderült, milyen átlagsebességgel haladt a mai evezősök hajója.

A kutatók úgy vélik, hogy a ma emberei között igencsak kevés akad, aki az ókori görögökéhez hasonló teljesítményre képes. A kísérletről a New Scientist tudományos folyóirat legfrissebb száma számolt be.

Hét csomó huszonnégy órán keresztül

Az ókori görög források szerint ugyanis a háromevezősoros hadihajók képesek voltak akár 7 csomóval is szelni a vizeket, ami hozzávetőleg 15 km/órás sebességnek felel meg. Ráadásul a feljegyzések szerint ezt akár huzamosabb ideig is képesek voltak fenntartani, ahogy arról egy, Boris Rankov által felhozott példa is tanúskodik. Egy feljegyzés szerint ugyanis az athéniek fennhatósága alá tartozó Lesbos szigetén felkelés tört ki, amelyet Athén rövid idő alatt elfojtott. A felkelés leverését követően az athéni népgyűlés a lázadásban részt vett minden mytilenei férfit halálra ítélt, példát akarván statuálni ezzel. Küldtek is a feladat végrehajtására egy háromezevezősoros hadihajót, csakhogy másnapra megenyhültek, és egy másik hajót indítottak az előző napi után, hogy megakadályozza a mészárlást.

Ez utóbbi hajó huszonnégy óra alatt beérte a másikat, mivel váltásban eveztek a hajón szolgálók, és enni is csak a fedélzeten ettek. Így sikerült a szigorú ítélet végrehajtását megakadályozni. A feljegyzés a kutató szerint hiteles, és arra lehet belőle következtetni, hogy legalább hét csomós átlagsebességet voltak épesek fenntartani huszonnégy órán keresztül a második hajó evezősei, ellentétben a mostani kísérlet sportolóival, akiknek a maximális sebessége éppen hogy elérte az öt csomót, és azt is csak rövid ideig tudták fenntartani. Rossiterék szerint a rekonstruált hajó pontos mása az ókorinak, a hajón végzett finomítások sem lennének képesek jelentősen megnövelni az evezősök teljesítményét. Sőt, a történészek úgy vélik, hogy a hosszabb edzés, vagy a táplálkozási mód megváltoztatása sem lenne képes jelentősen befolyásolni a kapott eredményt.

Még csak nem is elitcsapat

A 0 kutatók kísérletének végkicsengése az, hogy az ókori evezősök vagy valamilyen különleges, általunk nem ismert technikával eveztek, amely sokkal hatékonyabb a mai stílusnál, vagy genetikus adottságaik voltak sokkal jobbak a ma sportolókénál. Elgondolkoztató ezen túlmenően az is, hogy a feljegyzések nem szólnak elit evezőscsapatokról. Volt olyan idő, amikor csak Athén több mint kétszáz háromevezősoros hadihajóval rendelkezett, egy ilyen hajó fedélzetén pedig százhetven evezős húzta az „igát”. „Ha jól számolunk, ez legalább harmincnégyezer kiváló fizikumú embert feltételez. Ez a mennyiség pedig nem egy szűk elitre vall” – mondja Rossiter.

A háromevezősoros hadihajók egyébként roppant technikai fölényt biztosítottak a csatákban. A három sornyi evezőpárnak illetve keskenységüknek köszönhető gyorsaságuk, fordulékonyságuk és manőverezőképességük messze meghaladta a hagyományos hadihajókét, ráadásul ezeket a hajókat ütközésekre is felkészítették. A háromevezősoros hajók kapitányai ugyanis első lépésben mindig megpróbálták nekivezetni a trieres hegyes és kemény orrát az ellenség hadihajójának. Ezzel kilyukasztották és szétroncsolták az ellenfél hajóját, ezt követően pedig elfoglalták azt.

A tieres-ek kapcsán egyébként sokáig nem volt egyetértés a tudósok között. Sokak szerint ugyanis nem háromevezősoros hajókról van szó az ókori forrásokban, amikor a trieres szót használják, hanem vagy arról hogy egy evezőt hárman húztak, vagy pedig arról, hogy az evezősök három részre tagolódtak elülső, középső és hátsó evezősökre. A kétkedés elsősorban azzal magyarázható, hogy nem hitték el, hogy az ókori hajóépítők képesek voltak olyan bonyolult jármű megtervezésére, amilyen egy háromevezősoros hajó volt.