Hogy legyen emberi formám, ha 0 az energiám?

Énis elég hulla voltam,fáradt egész nap,gyenge vékony srác.

Mióta edzem sokkal másabbul látom a világot is,lett energiám stb.

Miért lenne NEKED JOBB? ha neked ilyeneket kell krédezgetni,akkor neked semmiben nem lenne jobb.

"Szopatom magam " Edzés közben nem érzek semmilyen szopatást,a nap fénypontja,amikor edzek,alig várom. (Jó,ez nem minden napra igaz)

Nem muszáj edzeni,lehet a gép előtt ülni és verni a brét.

Nincs pénz kajára? havi 30k-ból elég jó étrendet lehet csinálni a te testsúlyodhoz,ha elhagynád a Coca-cola + gumicukor,csoki kombókat.

Nem kell itt gyökérkedni.

"Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást."

Hát, kemény vagy kérdező, kajak pszichiátriai rendelést tartottak neked a srácok. Az a baj, hogy minél többet gondolkodsz negatívan, annál jobban gyengülsz, míg a végén a pszichés szarságaid fizikai betegségben fog megnyilvánulni. Először is a gondolkodásodat kell megváltoztatni, anélkül semmi se fog változni. Ha mindennap az van benned, hogy ez 0 vagyok, marad ez, sőt rosszabb lesz. Neked kell megtalálnod a megoldást, illetve olyan célt kitűzni, amit el is tudsz érni. Egy pszichológus lehet tudna valamelyest segíteni, legalábbis egy utat mutatni, amin haladnod kéne gondolatilag. Utána lehetne a testeddel foglalkozni, mert csak így fog menni.

Egy vérképet azér lehet csináltatnék, hogy minden rendben van-e, vérnyomást mérni. Azért ez nem normális, hogy olyan gyenge vagy, mint egy 80 éves öregasszony, hát hagyjuk már.

Picsogsz, hogy nincs erőd, nincs motiváció, csak szopás lenne az egész, de közben a hőn áhított adoniszi testre vágysz.

Nem tudom, szerintem valahol köztudomású tény, hogy ami JÓ az életben, azért tenni KELL. Na most, ennek tudatában két dolgot tehetsz:

1) Vagy megembereled magad, növesztesz magadnak két darab golyót a lábad közé, és megcsinálod.

2) Vagy addig picsogsz amíg meg nem halsz, anélkül, hogy bármi méltóságteljeset kezdtél volna magaddal.

A döntés nem a mi kezünkben van, egyedül csak a tiédben. Nekünk hiába magyarázol bármit, csak magadat csapod be.

ja, én meg elmondom, hogy fél ötkor kelek, és háromnegyed nyolcra érek haza, amikor is nem tudok egyből lefeküdni, pihenni. Amikor meg nem melózok, akkor is van itthon teendő, fél hétkor kelek, házimunka, de mindig futok, utána főzés, edzés, kb 11-kor fekszem le. Úgyhogy már ne is haragudj, nem egy nagy történet a te 8 órád, nem kell sírni.

Szerintem mindenkinek vannak bajai, mindenki fáradt, és depis is valamikor. Egyébként már az is sokat számít, hogy valakinek elmondod a problémáidat, barátnak, ismerősnek.