A szójapor káros?

Én a te erdedményeidet fikázom, csak a dolgok másik oldalát képviselem pár esetben. Ezt is el kell fogadni, hogy van másik módszer, út is. Nem kell jóban lenünk. Látszik hogy nem vagyok képbe? Nyílvánvaló hogy saját tapasztalatom nem lehet ebben, de azért nem hinném hogy 4-5 év után egyáltalán semmit nem fejlődnél, max át kell lökődni a holtponton. Olyan nincs hogy ha valamit csinálsz attól ne fejlődj! (erő, méret). Esetleg nagyon minimálisat!

Én is segítettem már jópár embernek... azért írok hogy akinek hasonló a genetikája ne vesse alapból el ezt a számára jó forrást.

A szója izolátum nem gáz. A tejsavó is jó, miért ne elhetne a kettőt(hármat) együtt használni(kazein a harmadik)?

A korral mindenki fölényeskedik, mintha csak ez számítana.

Én se írok már,jó éjt JÓ EDZÉST!!

Te küldtél el anyámba:) és ne kisgyerekezz,mert te meg egy nagyra nőtt gyerek vagy!!:D

Nm személyeskedni kell, ha nem érvelni. A szója szerintem is nagy mennyiségben káros. Már pedig egy testépítő nem 2-3g/nap adagban fogyassza.

"

A szója nyersen mérgező, de még órákon át főzve sem fogyasztható. Kínában vagy 2300 évvel ezelőtt jöttek rá arra, hogy ha alapos fermentációs folyamatnak teszik ki a szóját, akkor a végtermék fogyasztható. Így találták fel a chiang készítését, ami megfelel a japán misonak. Hasonló kísérletezések végeredménye lett a tofu. Szemben a nyugati ember hiedelmeivel, a szója keleten nem oly kedvelt étel. Az 1970-as évek végén a dél-ázsiai országokban végzett felmérések szerint a lakosság elfogyasztott kalóriájának mindössze 1.5%-át tette ki.

"

"... nagy növényi eredetű ösztrogénbevitelt jelent. Emberek és állatok körében végzett kutatások egyaránt kimutatták, hogy a szójában található izoflavon szervezetre gyakorolt hatása jelentős, hiszen erősen megemeli az ösztrogénszintet. A szója mellett érvelők azt állítják, hogy a növényi ösztrogének „biztonságosabbak", mivel természetes eredetűek, ez azonban így nem igaz. A véráram magas ösztrogénszintje kockázati tényező a rák szempontjából - és ebben az esetben teljesen mindegy, mi az ösztrogén forrása.

"

"... A szójakészítményekben található, ember számára emészthetetlen szerves anyagok, az oligoszacharidok komoly gázképződést okoznak. Ez különösen az élelmiszerekbe rejtett szójával kapcsolatban problémás, mert a gyanútlan fogyasztó nem tudja bélgörcsei okát.

Más babfélék is, de a szója különösen sok proteáz gátlót tartalmaz. A proteáz enzimek felelősek a fehérjeemésztésért, a szója tehát fehérjeemésztést gátló anyagokat tartalmaz. A gyártás során alkalmazott hőkezelés ennek egy részét semlegesíti, azonban még így is a szójakivonatban az eredeti mennyiség 10%-a megmarad. Az emberek eltérő mértékben érzékenyek a fehérjeemésztést gátló anyagokra. A csökkent hatékonyságú fehérjeemésztést a szervezet a fehérjebontó enzimek túltermeléssel kompenzálja, ami rendszeres szójafogyasztás esetén a hasnyálmirigy túlműködését és megnövekedését eredményezi. Minden, ami fölösleges sejtburjánzást okoz, rákhoz vezethet. Nehéz lenne bizonyítani, de tény, hogy a hasnyálmirigy rák gyakorisága egyre csak növekszik, napjainkra a korábbi évek 4-5-szörösét érve el.

A szójabab igen sok fitátot tartalmaz, amely meggátolja különböző fémek, így a kalcium, a vas, a jód, a réz, a cink felszívódását. A fitátok nem reagálnak a hőkezelésre, így a szójafehérje kivonatban is szinte eredeti mennyiségben jelen vannak. Ez különösen veszélyes a szójafehérjéből készült bébitápszerekben, hiszen a csecsemőknél a felszívódási zavarok komolyabb veszélyt jelentenek, lévén, hogy táplálkozásuk sokáig a tápszerre szorítkozik. A gyártók ezt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy telenyomják a tápszereket ásványi anyagokkal, amelyek azonban gyengén szívódnak fel - egy kivétellel. A szójában az anyatej mangántartalmánál 20-100-szor több mangán van. A túl sok mangánt kapcsolatba hozták a később megjelenő tanulási, figyelmi és viselkedési zavarokkal. További beláthatatlan következményei vannak a szójaalapú bébitápszerek fitoösztrogén tartalmának. Az ösztrogénszerű anyagok felszívódva komoly befolyást gyakorolnak az agyfejlődésre, pl. az agy maszkulinizációját* idézik elő, és negatív hatással vannak a hormon- és immunrendszer fejlődésére is.

A szójalektin a bélbolyhokat károsítja és a bélsejtek burjánzását okoz, következésképen fokozott rákkockázatot képvisel. A lektinek áteresztő bél szindrómát okoznak, ami az egyik mechanizmusa lehet az autoimmun betegségek kialakulásának.

A szójafehérje kivonat 2%-a szaponin, ami főzésnek ellenáll és ugyancsak károsítja a bélfalat. Megköti a koleszterint és az epét, ami csak a téves koleszterinteória nézőpontjából hasznos, egyébként inkább káros. "

"... A szójababot vízbe áztatják, amibe lúgos oldatot öntenek, hogy azzal eltávolítsák a rostokat. Majd leülepítik és különválasztják savas mosással, amit egy újabb lúgos oldattal semlegesítenek. A savas mosás alumíniumtartályokban történik, ami nagy mennyiségű és nem kívánatos alumíniumot hoz be a végtermékbe. Az így kapott terméket magas hőmérsékleten szárítják, ez a „szóró-szárítás”. A TVP-hez még egy újabb magas hőmérsékletű és nagy nyomású folyamatnak vetik alá az SPI-t. Ez a folyamat ugyan csökkenti a toxinok nagy részét, de teljesen nem tünteti el azokat. Sajnos más, nem kívánatos kémiai maradékanyagok is bekerülnek a végtermékekbe. Emellett a magas hőmérséklet egy újabb mellékhatást okoz: teljesen átalakítja a fehérjék összetételét és ezzel nagymértékben használhatatlanná alakítja azokat, ahogy azt G. M. Wallace egy tanulmányban kimutatta. Ezért kell még lysin tápadalékot is adni állatoknak, amelyeket ilyen szójatermékekkel etetnek.

Joseph J. Rackis egy, az FDA-nak beadott tanulmányban figyelmeztet az egyértelműen toxikus nitritek keletkezésére a szóró-szárítás folyamatában, valamint egy újabb toxin, az ún. lysinoalanine formálódására a lúgos áztatásnál. Mivel a végtermék meglehetősen íztelen, nagymennyiségű ízesítőanyagot is adnak hozzá, többek között a káros hatású MSG-t. "