Hogyha nem teljes mozgástartományban csinálom a gyakorlatokat, de nagyon jól érzem közben az izmot, és még izomlázam is van, akkor az ugyanúgy nem ért annyit minthogyha teljes mozgástartományban csinálom?

Hát, ez picit összetettebb. Az se mindegy, hogy a mozgástartomány melyik részét vágod le. Szerintem egy teljesen megnyújtott helyzet és a csúcsösszehúzódás közti különbséget azért lehet érezni, az előbbinél max feszülés lesz, utóbbinál inkább ez a „mindjárt begörcsöl” érzés, ott jobban durran etc. De igazából izomépítés szempontjából a megnyúlás fontosabb. Ez se fekete-fehér, mert van egy pont ahol már nem az izom aktív, hanem a passzív elemei nyúlnak tovább és abból lehet elasztikus energiát nyerni, tipikusan ilyen, ha jó mélyre guggolsz és belerugózol. Viszont egy standard kivitelezés során a legtöbb gyakorlatban azért végigmész egy olyan mozgáspályán, hogy mindkettőnek meg kéne történnie valamilyen szinten, legalábbis érezni kéne az izmot, akkor is, ha nem valami tipikus bedurranás jellegű gyakorlatot végzel. Másrészt meg az ízületi mozgás és az izommegnyúlás sem mindig vegytisztán fedi egymást a gyakorlatoknál, ott van pl a mell felső része: szerintem az tipikusan olyan, hogy van értelme levágni a mozgástartományból, ha nagyon mélyre engeded a karod, már jobban bekapcsolódik a delta elülső része. És itt nem arról van szó, hogy úgy „már nem dolgozik a felsőmell”, de ha minimalizálod a delta munkáját, akkor nyilván jobban fogod érezni a melled felső részét (nem ugyanaz, de hasonló, mint egy álló v. ülő vádli). Amúgy a nagy mozgástartománynak pont az az előnye, hogy kevesebb súlyt kell használni. Ha kisebb súllyal nem érzed az izmot, akkor esélyes, hogy nem elég nehéz a széria. Bukás előtt pár ismétléssel azért már kéne érezni, akkor is, ha visszavetted a terhelést. Nyilván valami épeszű ismétléstartományt és mozgástartományt érdemes találni, ahol egyensúlyban van az ízületvédelem és az edzésinger.