Az Ökölvívást, Birkózást, Cselgáncsot, Savate-ot, Zipota-t, Lethwei-t, Sambo-t, Brazil Jiu-Jitsu-t, Muay Thai-t tényleg semmilyen távol-keleti harcművészet nem tudja felülmúlni?

"Sparring: A másik dolog, ami nagyban segíti azt, hogy jó „bunyóssá“ válj. Sincere írta, hogy az edzőbunyó is csupán laborkörülmény, és kinn a street-en másképp zajlanak a dolgok, mint egy tatamin. Ezzel egyet is értek, de a küzdősportoló legalább igyekszik verekedni. Élő ellenálló személyen gyakorol, és a mai világban, ahol nem mindenkinek van lehetősége, sem ideje arra, hogy x évet öljön bele, csak azért, hogy ha kell oda tudjon csapni."

NORMÁLIS harcművészeti edzéseken is van sparring. A sparring az nem a küzdősportok kiváltsága. Az viszont sajnos szomorú tény, hogy a harcművészeti edzések nagy részén nincsen normális sparring. De ez nem a stílus hibája, hanem az adott edzőé, iskoláé vagy egyesületé.

"NORMÁLIS harcművészeti edzéseken is van sparring. A sparring az nem a küzdősportok kiváltsága. Az viszont sajnos szomorú tény, hogy a harcművészeti edzések nagy részén nincsen normális sparring. De ez nem a stílus hibája, hanem az adott edzőé, iskoláé vagy egyesületé."

Ezzel magam is egyetértek.

Hát én már egy ideje nem űzök harcművészeteket. Jelenleg rögbizek, immár második éve, de az amerikai futballt is űztem egy éven át.

Persze nem a semmiből írok küzdősport témába válaszokat. Az igazat megvallva én súlylökéssel kezdtem, mivel szép nagydarab gyerek voltam (nem voltam dagadt, kövér csak benga), ezért elmentem szumózni. (budapesten még a Bárdosi Sanyival is edzettem együtt egy ideig). Szumóztam 3 évet. Utána kiköltöztem Németországba, azóta is ott élek. Tanultam Hung Kuen kungfut, de lehet, hogy ha úgy mondom, hogy Hung gar úgy ismerősebb, ezt 4 évig csináltam. Sajnos költözés végett abba kellett hagynom, aztán jött a karate. Az Uechi-ryu karate egész érdekes volt számomra, a müncheni edzés jó volt. Két és fél évig csináltam, de sajnos ezt is abba kellett hagynom mert a munkahelyemen a beosztásom megváltozott és olyan időpontokban kellett melóznom, hogy nem tudtam karate edzésre járni. Ezért elkezdtem Nam Wah Pai (észak-dél ököl) kungfut tanulni. Nagyjából 3 évet gyakoroltam. A karate és kungfu edzések alatt leadtam vagy 20 kilót és szálkásabb lettem. Aztán vissza kellett Magyarországra mennem, egyéb okok miatt. Másfél évet voltam idehaza. Itthon bokszoltam és capoeiráztam. Azért pont ezt a kettőt, mert ahol boksz edzés volt, ott volt a capoeira is, és ha mindkettőre jártál, akkor majdnem fele annyit kellett fizetni edzésenként. xd Azaz majdnem egyet fizetsz, kettőt kapsz akció volt. Utána megint kimentem Németországba (azóta is itt élek), de már nem küzdősportoltam. Elvagyok a rögbivel.

Régi válasz, de csak most találtam rá.

Felmerül a kérdés sokszor, hogy miért múlják felül a nyugati vagy azok a küzdősportok/harcművészetek, amikre erőteljesen nyugati hatás volt a keleti harcművészetek.

A válasz egyszerű: mert utóbbiak óriási többsége betegesen tradíció mániás alapból a kultúra miatt. Japánban és Kínában is óriási hagyománya van magában az életben is a tradíciónak.

Japán esetében meg ez mai napig rátesz még egy lapáttal a harcművészeteire, főleg a Karatéra. Egyszerűen nem hajlandóak modernizálni a Karatét, elég csak utána nézni az Ashihara Karate megalapulásának. Kb. addig támadták nyíltan Ashihara-t, míg az inkább önként ki nem lépett a Kyokushin szövetségből (ez is sokat elárul, hogy az addigi legmodernebb Karate stílus szövetsége is ilyen szinten betegesen ragaszkodott a tradíciókhoz), csak azért, mert modernebb szemléletet akart belevinni a Karateba. Ashihara nem is akarta engedni a versenyzést a saját stílusában, végül úgy ment bele, hogy oké, de csak full contact lehet. A Kendot másoló semi és light contact nem lehet, mert annak nem látta semmi értelmét. Sok utcai balhéban volt rész Ashiharanak, így azért jó rálátása volt ebben.

USAban Karate szempontjából meg tényleg rosszabb a helyzet a magyar viszonyoktól is. Ott konkrétan országosan alig van full contact verseny. Kyoból elvétve, Ashihara meg ott nem tud elterjedni, mert az amcsik nem szeretik a full contact karatét. Ott ezért is van, mint amit írtak előttem, hogy 2-3 év alatt fekete öves leszel, mert semi meg light contact versenynél csak az számít gyors legyél. Japán röviden lezárva (igen, ez a rövid verzió volt).

Kína meg a pénz miatt nem engedi modernizálni a harcművészeteit. Az országnak nagyon sok pénze abból jön be, hogy észak-amerikai, ausztráliai, stb. emberek elmennek pár éve Kínában "Kung Fu-t" tanulni. Shaolinokról se kell sokat gondolni, ott is már a pénzről szól az egész. Akik tényleg a Shaolin Kung Fuval foglalkoztak azoknak már rég keresztbe tett a Kommunista Párt és nem művelhetik. Majd az összes Kung Fu stílusnál ez a pénz lehúzás, kamuzás megy. Legjobb példa erre Yi Long. Tuti mindenki találkozott már az MMAzó Shaolin szerzetessel, akit nem lehet kiütni. Megsúgom: konkrétan állami szinten vannak megszervezve a meccsek eredményei, ki van adva, hogy Yi Longnak mindig nyernie kell. Egész Kínában már csak biznisz a harcművészet, nem szól másról csak a pénzlenyúlásról, amihez az állam is segédkezik. Legjobb példa erre Xu Xiaodong esete. Ő egy kínai ketrecharcos, aki azzal vállt híressé, hogy megunta a sok álharcművészeti marhaságot és elkezdte leverni jó pár kung fu stílus képviselőjét. Thai Chi nagymester, Wing Chun nagymester, stb. Mi lett az eredménye? Konkrétan a mostani kredit rendszerben a lehető legalacsonyabbra vitték le egyből a kreditjeinek a számát, így elektronikusan buszjegyet se tud venni. Nem, nem vicc, ilyen szinten bosszút áll az állam, amiért lebuktatott jó pár pénzforrást. A nyugati turistának meg nem rendesen működő modernizált Kung Fu oktatás kell, hanem az olyan, amitől a régi kung fu filmekben érezheti magát, így emiatt terjedt a járványig ez a kung fu irányzat.

Muay Thai meg még miért emelkedik ki, ha az meg thaiföldi? Azért, mert erős hatással voltak rá a nyugati irányzatok. Azért lett kiemelkedő, mert sok nyugati bokszoló párosította a boksz kéztechnikáit vele, Thaiföld meg mivel mindig marha olcsó volt a nyugatiaknak, így sok nyugati odament edzőtábort szervezni (járványig is ezért járt oda annyi MMAs, K1es, nem az ottani edzők miatt). Valamennyire meg elkezdték eltanulni az ottaniak. Hiú ábrándokat nem kell ápolni, ott is bőszen mennek a pénzlenyúlások. Kb. 20 perc gyaloglással a nagyvárosokban minimum 5 olyan Muay Thai edzőtermet talál az ember, ahol váltig állítják, ha befizet X összeget bajnokot nevelnek belőle a nyaralása véget, mert látják benne a potenciált. Befizetik a gyanútlanok, aztán szervezik le neki a hamis meccseket, ahol direkt kikap a thai ellenfél.

Nem kicsit lett hosszú, de nem tudtam rövidebben összefoglalni.

Zárásképpen a hazai viszonyokról annyit, hogy sokat elárul a többi kung fu irányzat iskolája folyamat támadja a Kung Fu Akadémiát, mert így rossz, nem követi a tradíciót, stb. Közben meg a Kung Fu Akadémiáról tudok csak, hogy ott a vizsgákon más stílusok ellen is meg kell küzdened, nem csak valamelyik véletlenszerűen kiválasztott csoporttársad ellen.

Legfeljebb a kisebb klubok nincsenek lekorlátozva, de az összes nagy viszont igen. A kicsik meg alig tudnak fent maradni, ők nem is a nyugati turistákra hajtottak. Thaiföldre is azért jártak versenyezni, mert így tudnak pénzt szerezni. Már nagyon bele kellene menni az ottani politikába, amibe meg nem akarok, hogy átlátható legyen mennyire mindent az állam irányít ott. Amiben nincs anyagi haszna az államnak azt nem is támogatja.

Japánban meg ahogy írtam ők annyira tradíció mániások, hogy hiába nem jó már egy edzésmódszer, akkor azt is nyomatják tovább. Emiatt van ez, hogy egyre háttérbe szorulnak a versenyeken.