Szerintetek, ha valaki személyi edző mellett rosszul lesz egy edzés során, akkor az az edzőnek is a hibája?

Attól függ, hogy mitől lett rosszul. Ha olyan tényezőktől, amihez köze van a személyi edzőnek (pl. táplálkozás, edzés minősége), akkor igen. Ha olyan dologtól, amihez nincs köze (pl. szívinfarktus, szakítás a barátnővel), akkor nem.

Nyilván az edző szeretné a legtöbbet kihozni belőle(d), de nem lehet a helyedben. Ha érzi az illető h valami nem oké - márpedig ezt azért érzed előtte (jómagam is ájulós vagyok), akkor szólsz h vissza kell venni. És egy jó edző ilyenkor változtat, amin kell.

Az edzés akkor elég, ha majdnem "belehalsz". Ha kifekszel tőle és négykézláb mész zuhanyozni. A határ megtalálása az edzői művészet.

Aki szen.edzőt fogad az már rosszul van. 2 kivétel.Sok pénze van.2. Szeretné ,ha szemedző jól beedzene neki.

Első edzésen elvileg gyakran előfordul. Én is behánytam első alkalomkor, de ennek két oka volt: egyrészt túl későn kajáltam, vagyis csak egy óra telt el étkezés és edzés között, ami önmagában is okozhat ilyesmit. Másrészt az edző széthajtott. Viszont rókázás után nagyon fel voltam dobva :D. Az ájulás más kérdés, de ha érzed, hogy nagyon nem bírod, akkor jelezni kell. Viszont nyilván az edzőtől is függ, bár neki ki kell tapasztalnia, hogy mit bírsz.

Én ezzel nem értek egyet, hogy mindig a maximumot kell kihozni az edzésből... Saját tapasztalatból mondom. Ha a lelked erősebb, mint a tested, akkor igen maradandó sérüléseket össze tudsz szedni. Én egyszer elhatároztam, hogy semmi nem érdekel, addig fogok futni, amíg össze nem esek. Nem voltam egyáltalán nagy futó, és nem voltam edzésben sem, csak úgy kimentem az utcára legelső edzésként, és nekivágtam a világnak, mert fejlődni szerettem volna. A 2. kilóméteremnél már elfáradtam, de mentem tovább. A 4. kilóméteremnél már mindenem fájt, remegett a lábam, beszorult a levegő, ziháltam, forrt a fejem, de akkor is tovább mentem, mert ugyebár ki akartam hozni a maxot. Az 5. kilóméternél elértem a holtpontot, és onnantól megszűnt a fájdalom, megszűnt a külvilág, és csak mentem, és mentem előre öntudat nélkül. 12 kilómétert futottam le, akkor estem össze. Ennek szépen az lett az eredménye, hogy kb 4 napig lábra állni se tudtam, és további másfél évig meg volt húzódva a jobb bokám, a térdemben pedig megkopott a porc. Mert sok baromtól azt hallottam, hogy bármi áron, de túl kell hajtanod magad, amíg össze nem esel. A porckopást konkrétan lehet, hogy soha nem fogom teljesen kiheverni, és ez csak EGYETLEN végletekig történő edzés hatására történt. Hát, tanuljatok az én hibámból, és ha érzitek, hogy valami már nem stimmel, hagyjátok abba. A szervezet nem véletlenül "üzen" neked, ha valamit túltolsz.