Mi a különbség a fél és az egész kötél között?

Egész kötél: önmagában meg képes tartani az esést, emiatt szimplán használják.

Félkötél: kettőt használnak együtt, a kettő adja a megfelelő szakítószilátdságot és fékező erőt esés esetén. A két fél kötelet külön biztosítóeszközzel kezelik és külön köztesekbe akasztják.

Ikerkötél: szintén párban használják, de egy biztosítóeszközzel és azonos köztesekbe akasztva.

Az előnyökről és hátrányokról majd folytatom, ha meg nem válaszolja más addig.

A klasszikus alpesi alsó biztosításban az egészkötél használatának van legrégebbi múltja. Ehhez lehet hasonlítani a másik két lehetőséget.

Két félkötél / ikerkötél együtt nehezebb, mint az azonos hosszúságú egészkötél. Két kisebb kötélcsomagot viszont gyakran könnyebb elpakolni.

Két félkötelet használva kisebb az egyidejű kötélsérülés kockázata, mert küldön köztesekben és biztosítóeszközökben fut a két félkötél, így "külön úton mennek". Ugyanakkor a két biztosítóeszköz párhuzamos kezelése nehezebb.

Ereszkedéskor kérfelé hajtva használják a kötelet. Egészkötélnél így egy menetben a kötélhossz felét lehet ereszkedni. Félkötélnél/ikerkötélnél ereszkedéshez összekötik a két kötélszárat, és párhuzamosan engedik le az erszkedőpontból. Így egy teljes kötélhosszat lehet ereszkedni egyhuzamban. Erre az ad lehetőséget, hogy ereszkedéskor lényegében statikusam terheljük a kötelet (a mászó súlya lóg rajta), míg mászás biztosításakor dinamikusan terheljük, mivel az esetleges eséssel járó rántást kell megtartania. Statikusan nagyobb a kötél terhelhetősége, mint dinamikusan.

Gyerekek számára a félkötél önmagában alkalmas biztosításra: 55 kg-os mászó 2-es eséstényezőjű esését kell megtartania az UIAA szabány szerint.