Miért mondják sokan, hogy az Aikido semmit sem ér?

Idén 12. éve aikidozok. Ahogy én észre vettem ezalatt, a legtöbben azért kritizálják, mert vagy ki se próbálták, vagy fél évet voltak és nem tetszett nekik hogy nem tanultak meg azalatt mindent, esetleg olyan mesterhez jártak, akik nem tudtak olyan szinten oktatni, mint azt elvárták volna.

Nálunk az a felfogás, hogy 10 év után már tudsz valamit, de életed végéig se fogsz tudni mindent :)

Azt hiszem meg is válaszoltad a saját kérdésedet, nem is rosszul, én lassan 14 éve gyakorlom aktívan az Aikidot, sok mindenben egyetértek egyrészt veled Kérdező, másrészt az előttem szólóakkal is. Ha megengeded saját véleményemmel kicsit kiegészíteném a témát.

Szerintem eleve felesleges összehasonlítgatni a harcművészeteket egymással. Beleértve az Aikido-t is, boxot is. Nem egy kategória. Az egyik egy céltudatos harc jellegű sport ( ugye emlékszünk, régen ökölharcnak, ill. hivatalosan ma is ökölvívásnak nevezik...), aminek a fő célja a győzelem az ellenfél felett, az Aikido teljesen más filozófiával dolgozik.

Valószínűleg azért van nagyon sok olyan vélemény az Aikidoról, hogy "nem hatékony", "nem ér semmit..." stb, mert a Seagal filmeken túl nem látó fotelharcművészek sokasága, akik kipróbálják és két hónap "megfeszített" gyakorlás után sem tudnak egy irimi - nage-t megcsinálni ( persze, hogy nem ! mi, akik évek - évtizedek óta gyakoroljuk, tudjuk, hogy nem megy azonnal...), azt gondolják, magában az Aikidoban van a hiba, mivel karateedzésen már két hónap után szét tudta rúgni a boxzsákot ( ez sem igaz, de hasonlatnak elmegy...). Másrészt sokan úgy gondolják, hogy egy harcművészet - ha már egyszer benne van a harc szó - akkor harcra is használható. Elsiklik a figyelmük afelett, hogy O-sensei az Aikidót nem harci célokra alakította ki, hanem elsődlegesen az aikidoka szellemi - testi fejlődését tűzte célul. (Emlékezzünk csak a mondására : Masakatsu agatsu, katsu hajabi - azaz a legnagyobb győzelem az amit magunk felett aratunk.) Nem véletlenül nevezte és nevezik ma is sokan az Aikidót a béke művészetének. Persze a technikáit lehet harcra is használni, de akkor azt már nem biztos, hogy Aikidonak kell nevezni.

Eleinte még én is válaszolgattam Aikidoval kapcsolatos kérdésekre, bosszankodtam is néha sok "okos" hozzászóláson, ma már nem teszem. Felesleges, nem szívesen vitatkozom olyan válaszadókkal, akik soha nem művelték, vagy nem elég ideig művelték ahhoz, hogy megértsék és ennek fényében korrekt választ tudjanak adni. Mindemellett tisztelem azokat a véleményeket, amelyek - ha ellentétesek is az én Aikidoról alkotott felfogásommal - megalapozottak és komoly tapasztalaton alapulnak ( itt a nem soká feltűnő Aikiboxer hozzászólására utalok előre is... :) ).

Mindenkinek jó edzést kívánok !

Ne értsd félre nem az aikidot vagy az aikidosokat támadom.

Nem próbáltam ki az aikidot, csak birkózó edzőtáborban voltunk egy helyen aikidósokkal és nekem a mi edzéseink, kontrollmeccseink után egyszerűen nem tűnt komolyan vehetőnek látványra az ő edzésmunkájuk egyetlen csepp izzadság nélkül.

Már ne haragudjatok, de ti harcművészek annyira nagyra tartjátok magatokat, hogy ti filozófiát is tanultok, meg a lelki fejlődés, mert 5 percig csöndben lélegeztek az edzésen, a bokszolók/birkózók meg buta szteroidos, aggresszív, kötekedő, verekedő, antiszociális személy. Szerintetek a bokszoló, birkózó nem megy át lelki változásokon ? Hidjétek el, igen! Persze akik komolyan, szenvedélyből csinálják, nem hébe-hóba!

Láttam karatés gazdag gyereket jobban menősködni, mint bokszoló cigányt!

Én 3 évig aikidoztam fiatal koromban, az akkori egyik legjobbnak tartott, 3 danos mesternél, övvizsgát is csináltam.

Szerintem fingreszelés az egész, hogy őszinte legyek. Ha lelki békére vágyom, akkor elmegyek kirándulni egy nyugis helyre. Ha meg küzdeni akarok, akkor meg olyan helyre, ahol van küzdelem.

Az egész aikido szerintem arról szól, hogy marha nagy harcművészek vagyunk, de csak ilyen megúszós módon, ezért gyártottak köré valami misztikus ökörséget, amivel lehet ködösíteni.

Ha valaki nem akar küzdeni, akkor mehet futni, vagy tornázni. Az mitől kevésbé jellem építő? Mondjuk fárasztóbb, az igaz.