válasza:Nem sértődöm meg, ugyanis az alap téma nem az én, hanem a Tesztoszteron.hu-n is képviselt fontos, megszívlelendő helyzet.
Az, hogy a többségi véleménynek (ki hogy pontoz válaszokat) ki hisz, személyes ügy, volt hogy én is úgy gondoltam millió légy biztos nem tévedhet.. aztán tapasztaltam, rosszat is jót is, már nem hiszek rögtön a többség szavazatában, így a 90%-os válaszolókat és a 40-50%-osakat sem a százalékaik alapján kezelem. De még a 30%-osakat sem :)
Én senki hozzáértését nem akarom megkérdőjelezni, de ez a cikk hihetetlenül hatásvadász, és áltudományos.
"A gabonák savasítják a szervezetet, XY egyetemi kutatás"
Tipikusan olyan szöveg amit a sok hülye gondolkodás nélkül bevesz, akkor persze még alá is van támasztva szép csillivilli kémiai/biológiai 'szakszavakkal' mint pl sav-bázis egyensúly, kalcium szint, - és mivel ugye a többségnek nincs fingja se a kémiáról/biológiáról, ezért elhiszik mert hát biztos fasza. Természetesen itt a varázsszó is, 'Egyetemi kutatás', na hát akkor ez tuti csak király lehet. Az egyetemeken ha egy kutatócsoport publikál valamit az úgy fasza ahogy van, és innentől kezdve tényként kezelendő. NEM! (lásd Arzén-baktériumok esete)
Igen. Le fogom vágni az ujjait annak aki azt a savas dolgot beleírta. Megérdemli nem? Emiatt veszíti el a hitelét a cikk a kritikusok szemében. Ennek hála a kritikusok krónikus gluténmérgezésben fognak élni.
Amit savasodásnak mond, és véső soron a kalciumvesztéshez vezet, az valójában szimplán csak a gabonák anutritív hatása, pont. Én sem értem hogy került bele úgy mint savasodás. Nagyon bulvár, a többi rész viszont megalapozott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!