Mit gondoltok, ha egy 40-es nőt láttok futni a városban, rendes futócuccokban (nem a bő pamutgatya, stb)?

Naponta ötször látok ilyet az elmúlt 10 évben. Ezen mi olyan érdekes?

Egyik se, semmilyen filizofáló, pszichologizáló gondolatot nem szül bennem a dolog. Te ráérsz ilyeneken merengeni?

Azt, hogy jó lenne, ha én is megélném a 40-et (írom ezt pl a világháború miatt) és tudnék futni még akkor is.

Ha egyszer odatévedsz mondjuk a Budapest Maratonra és megnézed a mezőny korösszetételét, akkor rengeteg negyven fölötti nőt fogsz látni. Sőt, nagyon sok hatvan-hetven, sőt nyolcvan felettit is, akik már sokszoros teljesítők. Mit gondolsz, ők hol készülnek fel, otthon a futópadon? És mit jelent az hogy nem kéne "mutogatni" magukat? Futni nem magamutogatás céljából jár az ember, hanem egészségmegőrzés céljából. Én 47 évesen, heti ötven kilit futok átlagban, igaz, a hétvégi hosszút (20-25 km) többnyire terepen. És nem érzem úgy hogy megbotránkoztató lenne ez a ténykedésem... (Mondjuk sokan nem néznek negyvennek sem, de ezt most hagyjuk).