Hogyan lehet kizárni az örökségből a kiskorú gyerekeket?

#5

Már miért kellene titokban?

Ameddig a szülők élnek, ők rendelkeznek az ingatlannak, addig nem beszélhetünk örökségről. Ha úgy tetszik nekik, akkor elkártyázhatják, vagy ellóversenyezhetik, senkinek semmiköze hozzá.

Én most nem keresgélek neked erre linket, mert nem érdekel.

Ha téged igen, akkor keress rá és cáfolj meg!

De egy példával szolgálhatok:

A szomszédom 12 éve életjáradéki szerződést kötött valami ingatlanforgalmazó céggel. Kapott tőlük induláskor 2,5 milliót és havi 80-100ezret. Amikor tavaly meghalt, a gyerekei SEMMIT nem kaptak az ingatlanból, minden az életjáradéki szerződés kedvezményezettjéé lett.

#10

A férjedére kapsz haszonélvezetet, de a saját részedre hogy akarod? Te vagy a tulaj és a haszonélvező egyben? Ilyen nincs!

Ráadásul ha meghalsz (a férjed után) akkor azzal a haszonélvezet is megszűnik.

Nem egészen értem, hogy mi a célod. A házastársnak özvegyi jogon jár élete végéig az ingatlan teljes jogú használata akkor is, ha más az örökös. Egyedüli korlátozás, hogy nem adhatja el az ingatlant.

Tehát ha az a cél, hogy bebiztosítsátok magatokat a másik halála esetén, nem kell semmit se kavarni.

Addig, amíg él az özvegyi jogélvező, a tulajdonos nem adhatja el az ingatlant az ő hozzájárulása nélkül, de az özvegy sem adhatja el az ingatlant.

Másfelől a kiskorú személyről a szülő köteles gondoskodni, így otthont is biztosítani. Kiskorú személy amúgy sem adhatja el az ingatlant, hiszen a szülő vagy a gyámügy a törvényes gondviselő.

Ha valami úton-módon mégis elérnétek, hogy a gyerekek ne legyenek örökösök, akkor könnyen lehet, hogy egy adott kettős baleset esetén minden vagyon az államra száll.

"Ha úgy tetszik nekik, akkor elkártyázhatják, vagy ellóversenyezhetik, senkinek semmiköze hozzá.

Én most nem keresgélek neked erre linket, mert nem érdekel."

Most nagyon-nagyon nagyképű vagy, de nem arról írsz, amiről szó volt.

Igen, elkártyázhatják, de akkor már nincs tulajdonjog, ergo nincs örökség vagy hagyaték!

Ha csak kötnek egy szerződést valakivel, akkor a ház ottmarad és bizony jogi oldalról ez nem ugyanaz!

Egyik esetben nincs miről beszélni, másik esetben meg a gyereknek JÁR a köteles rész - ami , ez egy későbbi hozzászólónak szól: igenis VAN!

A szülőkről pedig nem esett szó, akik szintén örökölnek, itt nagyon sokan nincsenek tisztában a dolgokkal.

Ami itt divat, hogy lepontozzák nullára azt, aki helyes választ ad.

Azt hiszik egyesek, hogy ha nagyképűen vagy fellengzősen állnak bármihez, vagy flegmán leoltogatják a másikat, akkor nekik lesz igazuk.

Hát erről annyit, hogy egyszer legyen az életben jogi eljárásban részetek, majd nagyot fogtok koppanni. Ott egy beszólás miatt nem fogtok örökséghez jutni, vagy válás esetén nagyobb vagyont birtokolni, szert szerencsére ez a valóságban nem így működik, csak itt a gyakorin.

Új válaszoló vagyok. Egy kérdéssel nyitnék: akiknek láthatóan halvány fogalmuk sincs az öröklésről és úgy általában a jogról (pl "a gyerek csak akkor örököl ha mindkét szülő meghalt") az minek válaszol? Ez nem segítség, csak ront a helyzeten.

Kezdjük az alapoktól.

1. Öröklés: az öröklés vagy a törvényes rendben vagy végrendeletben leírtak alapján zajlik. A végrendelet üti a törvényes rendet, mivel a szabad végrendelkezés korában élünk (Ptk 7:10.§).

2. Öröklési rend: öröklési rendről csak törvényes öröklés körében beszélhetünk (tehát ha nincs végrendelet vagy a vagyonnak nem minden részére vonatkozik a végrendelet). Eszerint a gyermek és a túlélő házastárs mindig az első. Mindenki más (anyu, apu, nagyszülők, unokatestvér, állam, kismacska) utánuk jön a törvényes öröklési rendszerben! Hogy ki kit követ a törvényes öröklési rendszerben a Ptk 7:55-66. §§-ban lehet megnézni. Nem másolom be ide mert hosszú lenne. Lényeg, hogy ha van egy gyermek akkor törvényesen ő örököli a vagyon felét, a túlélő házastárs pedig a másik felét plusz a közös ingatlanra haszonélvezetet.

3. Most jöhet a végrendelet. Végrendeletet írni lehet otthon is ügyvéd nélkül, de azt szétcincálják a bíróságon szóval minden esetben ügyvédhez érdemes menni ezzel, hogy minden alakszerűségnek megfeleljen. Végrendeletben lehet kitagadni/kizárni embereket és örököst nevezni. Örökös nevezés nélkül nem beszélünk végrendeletről. Végrendeletet lehet az egész vagyonra vagy annak egy részére írni. Ha csak egy részére írsz akkor a fennmaradó részre a törvényes öröklés szabályai érvényesek.

4. Most érkeztünk el a számunkra fontos részhez, ahol a válaszokban a legnagyobb homályt véltem felfedezni.

a)

Kitagadás és kizárás közt tegyünk különbséget, mert a törvény is tesz. A kizárás esetén a köteles részen felűl lehet csak kizárni az öröklésből valakit, tehát a köteles rész jár neki. A kizárást nem kell megindokolni. Kitagadás esetén nem jár a kitagadottnak semmi, köteles részt sem (Ptk 7:77. §). De a kitagadásnak kőkemény feltételei vannak. A kitagadási okokat a Ptk 7:78. § szabályozza, nem másolom be ide őket mert hosszú lenne. Mindkettőt végrendeletben lehet megtenni. Vagyis ha gyerkőcnek köteles részt sem akarsz jutattni kitagadni kell, ehhez keress egy ügyvédet, mert látatlanban nem tudom megmondani, hogy megvalósul e valamelyik kitagadási indok. Ha megelégszel annyival, hogy csak a kötelesrészen felüli vagyonból nem adsz neki, elég csak kizárni. Ilyenkor a köteles rész levonása után fenmaradó részt a végrendeletben nevezett örökös kapja. Kizárás esetén nem kell semmilyen okokat vizsgálni ugyanis nincs indolkási kötelezettséged.

b)

onnantól kezdve, hogy van végrendelet - márpedig kell lennie, ha ki akar zárni/tagadni valakit, mert kitagadni másképp nem lehet - a törvényes öröklés szabályai nem érvényesülnek. Így az örököl, aki a végrendeletben meg van nevezve.

c)

Jelen esetben elég csak a gyermeket kitagadni mert ő és a házastárs lenne a törvényes örökös. Az második pontban átvettük, hogy anyu és apu, meg az állam, meg a kismacska miért nem örököl.

5. Eltartási és egyéb szerződésekkel nem szórakoznék, mert nyilvánvaló, hogy más célod van vele mint amire a szerződés szól. Vagyis nem az eltartásod vagy egyéb szerződésben megjelölt cél hanem az, hogy a gyerkőc ne kapjon semmit. Ez pedig joggal való visszaélés (Ptk 1:5.§), amit a törvény tilt, plusz sérti . ajóhiszeműség és tisztesség elvét is (Ptk 1:3.§) így simán megtámadható a bíróságon.

Összegezve ha van létező ki tagadási ok akkor meg lehet szabadulni a gyerektől, ha ilyen nincs, legalább a köteles részig örökölni fog.

Remélem ezzel sikerült néhány lyukat betömni az öröklés témakörében, nem csak a kérdezőnek de a válaszolók egy részének is.