Ez is munkahelyi diszkriminációnak számít? (lent részletezem)

Nem.

" Ugyanakkor a munkaviszonyban, illetve annak létesítése során sem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését

– a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés,

– a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.

Így például, ha a munkáltató jogszerűen kereshet kizárólag női munkavállalókat egy női öltözőbe kabinos munkakörbe, de ugyanez a megkülönböztetés már egy könyvelő iroda mérlegképes könyvelője esetén már nem jogszerű. Ugyancsak jogszerű lehet egy egyházi fenntartású iskola hitoktató munkakörének betöltése során az az elvárás, hogy a hitoktató meghatározott vallású legyen."

[link]

Ez az 1. és 2. pontokra választ ad.

A 3. pont nem egy védett tulajdonság szerinti megkülönböztetés: "– a megkülönböztetés indoka valamely védett tulajdonság (például nem, bőrszín, egészségi állapot, de a törvény csak példálózó felsorolást ad);"

Szabad megkülönböztetni embereket olyan dolgok alapján, mint a magasság. Ezeknek a törvényeknek az a lényegük, hogy ha valaki cigány vagy muszlim, akkor ne legyen számára tök lehetetlen munkát találni, mert egyszerűen mindenki épp "véletlenül" nem őt választja a bőrszíne vagy vallása alapján. Olyan dolgokra nem vonatkozik, amik miatt nem fenyegeti ilyen veszély az embereket. Pl. hogy éppenséggel 180 cm alatti vagy fölötti.

4. "A munkáltatóknak figyelemmel kell lennie arra is, hogy az egyenlő bánásmód követelményét nem csak a munkaviszony fennállása alatt, hanem annak létesítése során, azaz a toborzás, kiválasztási eljárás alatt is meg kell tartani."

Ha a beválogatott zenészeket úgy válogatod, hogy bizonyíthatóan a válogatás része a session zenészek valamilyen védett tulajdonsága, és ez a tulajdonság nem indokolt pl. a zenék jellegével, akkor ez számíthat annak. De itt is a sértettnek kell bizonyítania, hogy azért nem lett kiválasztva, mert ____.

5. Attól függ miket tartalmaz konkrétan a munkakör, de a 4.-hez hasonlóan ha bizonyítható, hogy a titkár neme nem lényeges a munkakörben, és mégis az volt a döntő tulajdonság, az diszkrimináció. Ezeket nagyon nehéz bizonyítani, úgyhogy gyakorlatban szinte biztosan nem lenne belőle semmi, de technikailag lehetséges.

"A zenész miért ne dönthetné el, hogy milyen kompetenciákat és egyedi kritériumokat követel azoktól a művészektől, akik előadásukkal hozzájárulnak az ő művészeti tevékenységhez?"

Eldöntheti, amíg azok az egyedi kritériumok relevánsak. Ez ugyanaz a szabály, amit az 1-2 pontokkal kapcsolatban idéztem. Pl. ha egy keresztény darabhoz keresztény zenészt keres, az oké. Ha a zenész kinézete fontos, mert előadja magát, pl. egy jó kinézetű nőt keres, az oké. Amíg RELEVÁNS a tulajdonsága, addig nem diszkrimináció. Amint olyan tulajdonságot kötsz ki, ami nem releváns, onnantól válik diszkriminációvá. Teljesen ugyanaz, mint az 1-2 pontok.

"Mint ahogy az 2. pontnál a karmester megteheti, a 4. pontban a szólózenész miért ne tehetné meg, hogy pl csak ázsiai nő session zenészekkel lép fel?"

Teljes mértékig megteheti. Ha az jött le, hogy nem teheti meg, akkor nem értetted meg amit írtam.

Ezt írtam: "Ha a beválogatott zenészeket úgy válogatod, hogy bizonyíthatóan a válogatás része a session zenészek valamilyen védett tulajdonsága, és ez a tulajdonság nem indokolt"

A NEM INDOKOLT rész fontos. Ugyanaz, mint az 1-2 pontoknál. Nem köthetsz ki olyan VÉDETT TULAJDONSÁGOT, amit NEM INDOKOLT. Mindkét kitétel fontos.

Őszintén szólva szerintem ennél megengedőbbre nem lehet írni ezt a törvényt. Ha van releváns oka, hogy miért azt a jelöltet választottad, akkor nem vagy perelhető. Kb. mindent lehet azzal indokolni, hogy kulturális oka van, hogy marketing oka van, stb. Nagyon súlyos rendszer szintű diszkriminációnak kell történnie ahhoz, hogy diszkrimináció ténye bizonyítható legyen.

Válaszoló:

És azt ki dönti el, hogy mi az indokolt?

Pl. tegyük fel a példa kedvéért, hogy éttermet nyitok, és úgy gondolom, hogy sok vendéget elriasztana, ha cigány pincérek fogdosnák össze a tányérjukat. Ezt eleve elutasíthatják mint indokoltságot? Vagy per esetén indíthatok közvéleménykutatást a vendégeim körében, és ha az jön ki, hogy igazam van, akkor hirdethetek állást úgy, hogy kizárom a sötét bőrűeket?

Nem vagyok jogász, de gondolom a bíró feladata hogy értelmezze az ilyesmit: "a munka jellege vagy természete alapján indokolt" és "a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt"

De azért tippre azzal nem állnál meg bíróság előtt, hogy te nem veszel fel cigányt, mert azok a mocskos kezükkel összefogdossák a tányért.

"A törvény szerint az álláshirdetés szövegére is figyelni kell. Ez hogyan perelhető? Meglát valaki spontán egy álláshirdetést a neten, amire ő úgy gondolja, hogy védett tulajdonság alapján diszkrimináló, és bepereli a céget?"

Igen. Pl. a #7 válaszadónak az van az álláshirdetésében, hogy pincéreket keres, de cigányok ne jelentkezzenek. Ez perelhető. Úgy kerülhető el, hogy nem írsz ilyesmit az álláshirdetésedbe.

"Így pofon egyszerű valakit tönkretenni!"

Nem igazán. Én még soha életemben nem olvastam olyan álláshirdetést, ami gyanúsnak tűnt, hogy diszkriminatív. Nagyon hülyének kell lenni, hogy valaki kiadjon egy olyan álláshirdetést, ami perelhető. Ha nem akarsz cigány pincéreket, akkor könnyedén megoldható, hogy nem cigányokat veszel fel úgy is, hogy ezt nem írod bele ilyen formában az álláshirdetésbe.

"Ráadásul a bizonyítási teher a munkáltatón van."

Már miért lenne? A bizonyítási teher azon van, aki perel. Neki kell bizonyítania, hogy a munkáltató felvételi eljárása diszkriminatív.

"Abban az esetben, ha az álláshirdetés szövege nem diszkrimináló, de a munkaadó egyszerűen nem hívja állásinterjúra a számára nem szimpatikus embereket, akkor perelhető?"

Hogy tudja valaki bizonyítani, hogy mi volt az a konkrét tulajdonság, ami miatt nem hívták be? Sehogy. Ha tudja bizonyítani, hogy valamilyen védett tulajdonsága miatt nem hívták be, akkor perelhető lehet. De nem tudja. És ez a lényeg. Ezért van ma is hatalmas mértékű munkahelyi diszkrimináció Magyarországon. Mert olyan a törvény, hogy a munkáltatónak elég fogyatékosnak kell lennie, hogy elítéljék diszkriminációért.

"Szabályos-e álláshirdetés nélkül "meghívni" az alkalmazottakat, akik pl ismerősöket rokonokat. Tehát, ha alapítok egy céget, ahol én volnék a munkaadó, és az ismerőseimet egyszerűen felvenném alkalmazottnak, akkor perelhető vagyok-e? (Egy külső személy által) Vagy ezt tiltja-e a törvény?"

Dehogy vagy perelhető.