Elszökés, hozzá értő ember segítségét szeretném kérni?

Ne legyél buta. Miért akarsz elszökni? Miért tiltanak a szüleid? Mert jót akarnak neked. Azt szeretnék, hogy tanulással foglalkozz, ne a szerelemmel.

Semmi dolgod nincs, csak annyi, hogy tanulj.Ha azt gondolod, hogy a pénzhiány miatt tiltanak, akkor nem azt szeretnék a szüleid, hogy tanult ember legyél felnőtt korodra, és el tudd magad tartani a saját keresetedből?

Biztos azt szeretnék. De ha a tanulást feladod a pasizásért, akkor nem lesz belőled önellátó felnőtt, és a szüleid nyakára fogsz járni lóvéért. Ez égő lenne, nem?

Én bizony elhiszem a történetet, mert sokféle eset van, nem mind egyforma. Legalábbis nem zárom ki alapból.

És azt is el tudom képzelni, hogy a kórházban nem derült fény a dolgokra, mert olyan településen, ahol sok ilyen eset van, és a gyerekeket rendszeresen hazugságra kényszerítik a szüleik, ott az orvosok is belefáradhatnak abba, hogy mindennek utánajárjanak (a legtöbb érintett ugyanis tagad, falaz, pontosan úgy, ahogy előbb a 15 éves lány Válaszoló leírta). Szóval én életszerűnek látom a történetet. Azt az eleséses trükköt is gyakran elsütik a bántalmazó szülők, szóval számomra ez a leírás is életszerűnek hangzik.

Én nem szöktem el otthonról, de ma már nem tudnám megmondani, jobb volt-e maradni, mert nálunk is mindennapos volt a verés meg piálás, és eléggé belém égett mindez. Szóval nem ítélem el, aki szökik, bár az utcára szökni nagyon veszélyes, rengeteg a pszichopata ember (a teljes népesség 1%-a!), ezek afféle rejtett bűnözők, csak persze a normál életben nem vesszük észre őket, mert rejtezkednek, beolvadnak, de ha valaki sebezhető helyzetbe kerül, azt rögtön kifigyelik, és arra direkt rászállnak, ez afféle ,vadászösztön' náluk. Persze ez Téged nem annyira érint, mert Te nem az utcára szöknél, hanem ismerőshöz.

Az a baj, hogy nem értek a törvényekhez, meg a lehetőségekhez sem, de szerencsére vannak olyan emberek, akiknek direkt ez a szakmájuk, mert erre vannak kiképezve. És akár azt is megteheted, hogy név nélkül előre puhatolózól náluk. Itt van néhány ingyenes, névtelen telfonszám (e-mail cím):

[link]

[link]

Utóbbiból az első ,,kocka'' vonatkozik Rád, adok közvetlen linket is:

[link] index2.php?m=16

16 évesen egyébként elhagyhatod a szülői házat, ha érdekel, így érdemes rákeresni gogle-val: ,,szülői ház elhagyása''. A szabályok persze eléggé összetettek:

[link]

Remélem, a két segélytelefonon tudnak tanácsot adni. A krízistelefonra (OKIT) lehet email-t is küldeni. Ha nem akarod a személyes emaileidet kiadni, csináltathatsz a gmail-nél olyan email címet is, ami teljesen jellegtelen (akár többet is, akármennyit). Sőt, ezeken a névtelen email-címeket akár arra is használhatod, hogy a neten gyámügyi előadóktól kérjél névtelenül tanácsot előre, mire számíthatsz. Rágoogle-zhatsz, ,,gyámügyi előadó'', és lehet kérdezgetni névtelenül. Meg gyerekpszichológusoknál is. Bár ezeket a dolgokat még sosem próbáltam. A Krízistelefon honlap segélyszolgálatát viszont ténylegesen kipróbáltam, és tényleg visszaírtak, kedvesek és segítőkészek voltak.

Ha vernek otthon, és Te kimondod, a gyámhatóság esetleg rokonhoz helyez Téged. Azt nem tudom, hogy nem-rokon befogadó személy összejöhet-e Neked, 16 évesen már talán igen (sokat számít a Te akaratod, és a befogadó családé is, a szüleidet is meghallgatják, de az ő szavuk nem kötelez, a gyámhatóság saját maga dönt, akár szüleid akarata ellenében is, elvileg a Te érdekeid szerint). 15 évesen is összejöhet Neked talán az a család, akikről írsz, de ebben nincs tapasztalatom. Mindenesetre a bántalmazás elől elkerülni akárhány évesen jogod van. A gyámhatóság lehetőleg próbálja elkerülni a gyerekotthont, szóval valószínűleg rokon, esetleg más befogadó személy, vagy nevelőszülő jön majd szóba. Hogy összejön-e Számodra az a család, akikről írsz, nem tudom, de a fenti számokon, honlapokon, emaileken kaphatsz valami képet, mire számíthatsz, meghallgatnak, tanácsot is kérhetsz.

Nagyon szívesen, és sok boldogságot kívánok Neked. Remélem, még érzed az érzéseket, én 18 évesen teljesen kiégtem. Egyedül a természettudományok iránti érdeklődésem maradt meg (fizika, matek, biológia), meg még a vadnépeket szeretem (mindenféle szibériai meg ausztrál törzsek meséi, nyelve, kultúrája), de egyébként minden másban kiégtem érzelmileg (ezekben is), és csak most kezdenek visszatérni az érzések. Remélem, Nálad jobb lesz, hiszen Te korábban kikerülsz innen, szóval remélem, Neked sikerülni fog, és elkerülöd a súlyos kiégést. Sajnos nekünk - vert gyerekeknek - mindannyiunknak eléggé kinéz ez:

[link]

nem kell megijedni, mert nem feltétlenül lesz ez, no meg el is tud múlni, viszont magától nem mindig múlik el, az idő nem mindig mulasztja el, akkor sajnos direkt ki kell kezeltetni (ki lehet):

[link]

A gmail-es email címeket érdemes lehet kipróbálni egy saját Magadnak küldött email-lel (az új email címről a régire küldött próbaemail-lel), mert néha bennmarad a saját neved a fejlécban, akkor külön ki kell ütni a beállítások ablakban, hogy ne tegye.

Persze nem feltétlen van erre szükség, a két krízistelefon egyébként elég megbízható szerintem, szóval szerintem nem szoktak önkényeskedni, nyomozni, hátbatámadni, bár nem ismerem a pontos etikai szabályzatukat, nem tudom, hogy ez csak illem-e vagy szabály.

Sok boldogságot, kívánom, hogy elmúljék ez a sok rossz,meg túl legyél rajta minél előbb.