Ha rosszlanyokon valakirol adok ki szemelyes infot lehet bajom?

Egyáltalán nem vagyok rosszlány, csak hányingerem van a hozzád hasonló, tetű spiclikből, akik a magyar lakosság nagy részét adják és életük küldetésének tekintik más emberek életébe való belepofázást, kémkedést, feljelentést, gáncsolgatást.

Le se tagadhatnád, hogy magyar vagy.

Ja, olyan elméleti kérdés, hogy már ki is nézted a tagot, akivel meg akarod csinálni és feljöttél GYK-ra megkérdezni, hogy mik lesznek a következmények, ha megteszed.

Ennyire ne nézz bohócnak, fiacskám.

"te nemtudom mibol gondolod ,hogy egy csicska vagyok ,aki nemtudja magat megvedeni egy stricitol:"

Én eddig nem gondoltam semmit, de most már tudom, hogy egy csicska vagy, aki nem tudná megvédeni magát 4-5 strici ellenében, de valszleg még eggyel szemben sem.

"1-2 millat becsuletsertesert? Te is tanultal jogot"

Igen, akár 1-2 millát is. Akkora összeget, amely az általad okozott vagyoni és nem vagyoni kárt, illetve elmaradt hasznot ellentételezi a bíró szerint. Plusz a perköltség és az ellenoldal jogi képviselőjének díjazása.

Igen én tanultam jogot, nem vagyok olyan birge mint te, aki fogalmilag sem képes a jogban kiigazodni. Segítek!

Majomtojat, a büntetőjog téged csak elitél, ott nincs szó kártérítésről, pénzről, az ugyanis polgári perben lesz kivasalva belőled, adott esetben, amelynek a büntetőjogi határozat csak biztos alapot nyújt majd.

Szabálysértés ilyen esetben nincs, mókamiki! Csak szopkorászás van, amihez te szolgáltatod majd az etetődet az ellenoldal meg a fahaszt.

Jó szórakozást!

"de ezekszerint te nem tartod magad magyarnak"

Ha a magyarok olyanok, mint te, akkor nem is.

És egyre inkább azt veszem észre, hogy nagyon is olyanok.

De nem is igazán érdekel, csináld csak.

Legalább felkeresnek majd a stricik, ahogy írták már itt többen is és bedarálnak kutyakajának.

Egy patkánnyal kevesebb. Tiszta haszon.

"Az új Ptk. az emberi méltóságot helyezi a személyiségi jogok védelmének középpontjába. Ezzel kifejezi, hogy az emberi méltóság nem egy a személyiségi jogok közül, hanem a legfontosabb személyiségi jog, amiből voltaképpen az összes többi nevesített és külön nem nevesített személyiségi jog is levezethető.

A becsület megsértésének lényegét az új Ptk. a bírói gyakorlatból kiindulva fogalmazza meg. A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A becsületsértés kizárólag véleménynyilvánításhoz, illetve véleménynyilvánítást is tartalmazó tényállításhoz kötődik, ha az visszaélésszerű, a jóhiszeműség és tisztesség kívánalmával össze nem egyeztethető. A véleménynyilvánítás mindig értékítélet kifejezését jelenti, amelynél nem azt kell vizsgálni, hogy a kifejezett vélemény a valóságnak megfelelő tényeket tartalmaz-e vagy sem, hanem azt, hogy a vélemény milyen mértékben alkalmas a közfelfogás szerint – az adott egyén személyiségét is tekintve – becsületsértésre. Becsületsértést megvalósíthat például egy közösségi oldalon közzétett más személyre vonatkozó hozzászólás is, ha a megnyilvánulás visszaélésszerű, ellentétes a jóhiszeműség és tisztesség kívánalmával, kifejezésmódjában alkalmas arra, hogy az egyén társadalmi elismertsége közvetlenül megváltozzék."

"Ha a jogsértő magát a jogsértés alól sikerrel nem tudja kimenteni, akkor a bíróság a sérelmet szenvedett személy ez iránti kérelme alapján sérelemdíjként meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi a jogsértőt. A sérelemdíj a személyiségi jogában megsértett személyt illeti meg. A sérelemdíj tehát nem más, mint a személyiségi jogok megsértésének ún. „magánjogi büntetése”. Mértékét a bíróság az eset összes körülményére – különösen a jogsértő magatartás súlyára és a jogsértő felróhatóságának mértékére – tekintettel határozza meg. A sérelemdíjat csak egy összegben lehet megítélni, járadékként nem."

Már ha képes vagy értelmezni a fentieket, kérdező.