Házassági szerződéshez hasonló szerződés?
A kérdésem az lenne, hogy ilyen létezik-e és ha igen, milyen formában?
Hamarosan tervezünk összeköltözni a párommal, én 3 éve egyedül élek és dolgozok, ő mama hoteles. Ebből kifolyólag nekem gyakorlatilag egy "lakás belseje" van: hűtő, sütőn kívül minden konyhai műszaki cikk, tv, két fotel, íróasztal, szekrénysor, éjjeli szekrények, franciaágy, edények, mosógép stb. Tehát tényleg az albérletben ahol lakok a tűzhelyen és egy kis dohányzóasztalon (meg nyilván a vizesblokkokon) kívül minden az enyém. Emiatt közös lakásnak is bútorozatlant keresnénk, ahova tudom hozni a bútorokat. Nyilván a bérleti szerződésben benne lesz hogy ketten lakunk majd életvitelszerűen a lakásban; engem viszont az érdekelne, hogy valami módon azt le lehet-e papírozni, hogy a közösen bérelt lakás berendezése teljes mértékben az enyém? Blokk, garancia erre-arra megvan, de sokmindent vettem használtan, aminek ugye úgymond "nincs nyoma".
Mielőtt bárki félreértené, imádom a páromat és vele szeretném leélni az életemet, de ettől függetlenül hiszek a dolgok tiszta, jogi rendezésében, illetve nem szeretném hogy egy esetleges szakítás esetén párom "fájdalomdíjul" elpakolja mondjuk a tv-t, az xboxot meg a mikrót mire én hazaérek.
Köszönöm!
Köszönöm, így már értelek!
Egyébként nekem nem lenne gond az sem ha a párom iratna velem ilyet, mert ahogy mondod ezek csak tárgyak, és semmi jogom nem lenne egyikhez se ha nem én dolgoztam meg érte. Mármint ha együtt öregszünk meg akkor csak egy papír volt aztán hali, de ha valamelyikünk is úgy érzi hogy nem boldog már a kapcsolatban, sokkal tisztábban lehet kilépni ha egy külső fél (adott esetben egy bíró) azt mondja, hogy itt a papír ne hisztizz vidd ami a tiéd és legyél boldog. Ha összeházasodunk majd, akkor is örömmel írok majd ilyet, de ugyanúgy nem leszek megsértve akkor sem, ha mondjuk a közös saját lakásnak a párom fizeti majd a 70%át és ennek megfelelően a tulajdonrésznek is a 70%a lesz az övé. De annyi csúnya válást-szakítást láttam már a közvetlen környezetemben is, hogy így azért egy fokkal nagyobb biztonságban érezném magam. Ha meg tényleg együtt öregszünk meg akkor na bumm, eggyel több felesleges papír marad majd utánunk:)
válasza: válasza:Hogy egy magyar mondást is idézzek:
"Lakva ismeri meg az ember a másikat."
A szerelem érzését különféle hormonok, pl. a feniletilamin és az oxitocin okozza.
Vagyis, ha ezek elborítják az agyat, akkor oda a józan ész, nem nagyon tud reálisan dönteni az ember.
Olyan másfél-két év, mire ezen hormonok tombolása lecsillapodik, és már tényleg el tudunk gondolkodni rajta, hogy az illető személlyel akarunk-e élni életünk végéig. Addig ott a rózsaszín szemüveg, minden hibát megbocsátunk, mert szerelmesek vagyunk. De ahogy telnek az évek, már nem lesz mindegy, hogy miket művel "életünk szerelme".
Ezzel együtt, az emberek erősen változnak. Minél fiatalabb korban kezdődik a kapcsolat, annál nagyobb változásra van esély. Az partnerek vagy egy irányba változnak, vagy nem. Vagy tudják tolerálni a másik változását, vagy nem.
Jópár tomboló szerelemről tudok, ami csúnyán ért véget.
Szóval, én a magam részéről valószínűleg nem írnék ilyen papírt hasonló esetben, de teljesen meg tudom érteni a kérdezőt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!