Ha egyik fiamra akarom hagyni a vagyonomat, kell végrendelet?

Mindenképpen kell ez esetben végrendeletet írni.Keressen fel egy jó ügyvédet aki ellátja tanácsokkal,hogy megtámadhatatlan legyen majd a végrendelet,ha annak jön el az ideje.Ismerek olyat aki végrendelkezett,ugyanez volt a szitu,hogy az egyik gyereket kizárták a viselkedése miatt(megjegyzem jogosan)és megtámadta a szülők halála után a végrendeletet,hogy anyagi haszonhoz jusson így.

Aki nem végrendelkezik,azután a gyerekei egyenlő részben örökölnek.

Sajnálom,hogy erre kényszerül,minden jót kívánok.

Azonban a tartási szerződés megtámadható, és általában élnek is ezzel a joggal.

Az öröklés az törvényi alapjog, ezért kivételes esetben lehet megfosztani az egyenes ági leszármazót az örökségétől.

Ezek pedig konkrétan definiálva vannak (ilyen pl. a jogerős szabadságvesztés bizonyos esetei, az örökhagyó vagy valamelyik egyenes ági le-felmenője életére törés illetve az érdemtelen életvitel. Amely NEM egyezik meg az alkoholizmus, prostitúció és hasonló cselekedetekkel. Ettől még az örökös jogosult az örökségre.)

Amit végrendelettel elérhet a végrendelkező: az örökös nem a törvényes örökségét, hanem annak a felét, az ún. kötelesrészt fogja megkapni. Ebből viszont csak írásban tett KONKRÉT KITAGADÁS esetén lehet megfosztani, ha a fenti feltételek amúgy fennállnak.

Így nagyon valószínű, hogy a gyermekedet az örökségből NEM TUDOD kitagadni, max. a törvényes örökségének a felétől megfosztani.

Még mielőtt bárki tanácsolná: Nem megoldás az, hogy még élőként minden vagyonod a másik gyermekedre íratod. Ugyanis ettől még kötelesrész-fizetés alá vonható a vagyon - ha 15 éven belül elhalálozol. Ajándékozás esetén pedig még kacifántosabb a dolog. Rosszul is járhatsz ezekkel a dolgokkal.

Végrendelet is támadható mert nem lehet gyereket kitagadni az örökségből. Keress egy jó ügyvédet, hátha van kiskapu.

Sok szerencsét!

Kizárás az öröklésből

A végintézkedési szabadság részeként az örökhagyó a törvényes örökösét (vagy aki azzá válhat) kizárhatja az öröklésből. A törvényes öröklésből való kizárás lehet maga a végintézkedés vagy egy végintézkedés része. A kizárás történhet hallgatólagosan is, más személy örökössé nevezésével (mellőzés). Az örököst bármilyen okból ki lehet zárni, a kizárást indokolni sem kell, a kötelesrészre jogosult örököst azonban csak a kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből lehet kizárni (a kötelesrésztől a jogosultat csak kitagadással lehet megfosztani) .

Kitagadás az öröklésből

Kiesik az öröklésből az, akit végintézkedésében az örökhagyó kitagadott. Érvényes kitagadás esetén kötelesrész sem jár. A kitagadás viszont csak akkor érvényes, ha annak okát a végintézkedés kifejezetten megjelöli, és az ok a valóságban is fennáll. A kitagadási okokat a törvény taxatíve felsorolja.

Kitagadásnak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult:

az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt (bűntettet vagy akár csak súlyos vétséget) követett el;

az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;

az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette (pl. szülő a gyermek iránt, gyermek a szülő iránt stb.);

erkölcstelen életmódot folytat (pl. züllött, garázda, bűnöző);

jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték (bárki ellen irányuló, bármilyen bűncselekmény miatt);

az eddig felsorolt okokon kívül az örökhagyó a házastársát kitagadhatja házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is (a közfelfogás alapján ilyen ok lehet a bajba került házastárs támogatásának elmulasztása, a nemi hűség durva megsértése stb.).

A kitagadás okát az örökhagyó megbocsáthatja. A végintézkedés előtti megbocsátás ellenére tett kitagadó nyilatkozat érvénytelen, de mint kizárás megáll, így az örökösnek kötelesrész jár. A végintézkedés és benne a kitagadás utáni megbocsátással a kitagadás hatályát veszti, és az örökös az általános szabályok szerint örökölhet .

Forrás:

[link]

Ha valaki a köteles részre jogosultak körét szűkíteni akarja, akkor az adott örökséget az élete során elajándékozhatja a kedvezményezett(ek)nek. Ilyenkor fenntarthatja magának a holtigf tartó használati, illetve jaszonélvezeti jogát.

És ezzel a felmerült probléma szerintem meg is oldódott. Sajnos az ügyvédek ezt nem preferálják. Miért?