Kezdőoldal » Politika » Törvények, jog » Perújítást lehet kérni arra...

Perújítást lehet kérni arra hivatkozva, hogy a jogerős ítéletben teljesen abszurd ténybeli tévedések vannak?

Figyelt kérdés

azaz ahogy mondani szokták, szakértelmet nem igénylő módon, egész egyszerűen képtelen, lehetetlen és egyszerűen beláthatóan ökör megállapítások találhatók benne.


az egy második lépcső lenne, hogy lehetőleg egy kicsit elmésebb bírót adjanak az új eljárásra, mert ez borzalmasan ostoba volt, és alapvető tényeket nem volt képes felfogni, értelmezni.


De az alapkérdés: tárgyi tévedések esetén lehet a perújrafelvételt kérni vagy mindenképp kell előbb a Kúria?


(csak egy apró példa: "...mert az első fokú eljárásban nem állt rendelkezésre blabla, miközben igen, rendelkezésre állt, csak a drágának bele kellett volna néznie az ügyiratba, és az ilyen banalitásokból még kb 100 db ... )



2017. jún. 7. 21:35
1 2
 11/17 anonim ***** válasza:

Teljesen mindegy, hogy polgári vagy büntető, perújításhoz új tény vagy bizonyíték kell. A tény, illetve a bizonyíték attól új, hogy arra az alapügyben a fél nem hivatkozott, nem vált a peranyag részévé, "a fél nem érvényesítette".


Jelen esetben nincsen új tény vagy bizonyíték, mert a kérdező által megjelölt tényekre, illetve bizonyítékokra hivatkott az alapügyben, csak a bíróság nem vette figyelembe, vagy okszerűtlenül mérlegelte. Ebben az esetben csak felülvizsgálatnak lehet helye.


Persze itt sem mindegy, hogy a tárgyi tévedések pontosan mit takarnak, de ha például a jogerős ítélet megállapítja, hogy xy tényre vonatkozóan a fél bizonyítást nem indítványozott, bizonyítékot nem csatolt, holott ott figyel az aktában egy igazságügyi szakértői vélemény, az tisztán iratellenes megállapítás, ebben az esetben van helye felülvizsgálatnak.


Ha az a probléma, hogy a jogerős ítéletet hozó bíróság a tanúvallomások alapján nem találta bizonyítottnak, hogy xy esemény megtörtént, mert a tanúk ellentmondóan nyilatkoztak, akkor nem kérhető felülvizsgálat, mert a bíróság a bizonyítékokat szabadon mérlegeli, és a mérlegelés eredménye nem nyilvánvalóan okszerűtlen.


Nem mindegy végül, hogy milyen per és mi a per tárgya.

2017. jún. 10. 23:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 anonim ***** válasza:

A #11-es válaszolóval bizonyára elbeszélünk egymás mellett - szerintem ugyanazt próbáljuk mondani -, ezért a kérdezőnek segítségül:

A polgári peres perújítást a Pp. 260. §-a szabályozza.

A büntetőügyek esetén a perújítást a Be. 408. §-a szabályozza.


Polgári perben

A perújítás alapja csak olyan tény lehet, amely már a perújítással megtámadott ítélet hozatalakor is fennállt. [Ezért nem új :)] A később keletkezett tények [az új tények] nem perújítással, hanem új keresettel érvényesíthetők.


Kengyel Miklós elismeri, hogy nem ilyen szigorú a jogirodalom és a bírósági gyakorlat álláspontja a bizonyítékok és a határozatok tekintetében, ugyanis elfogadhatónak tartja az alapperben hozott ítélet jogerőre emelkedése után keletkezett bizonyítékokat [új bizonyíték] és határozatokat is. Ezeknek az új bizonyítékoknak vagy új – bírósági, illetve hatósági – határozatoknak azonban az alapperben már elbírált tényekre kell vonatkozniuk. [A mostani gyakorlatot nem ismerem, ez 2013-as.]

Szőke Irén szerint a tényekre és a bizonyítékokra is ugyanúgy kell(ene) vonatkoznia a szabálynak.


Büntetőügyben

A perújítás általában az alapügyben megállapított tényállás megváltoztatására irányul olyan, a határozat jogerőre emelkedését követően felmerült új bizonyíték alapján, amely korábban nem volt ismert, vagy az elsőfokú bíróság azt nem bírálta el.


A hasonlóság csalóka. A Be. nem tesz különbséget bizonyítékok között azok keletkezési ideje alapján.

2017. jún. 11. 01:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/17 A kérdező kommentje:

köszi mindenkinek, na jól összezavarodtam :)


"és a bírósági gyakorlat álláspontja a bizonyítékok és a határozatok tekintetében, ugyanis elfogadhatónak tartja az alapperben hozott ítélet jogerőre emelkedése után keletkezett bizonyítékokat [új bizonyíték] és határozatokat is. Ezeknek az új bizonyítékoknak vagy új – bírósági, illetve hatósági – határozatoknak azonban az alapperben már elbírált tényekre kell vonatkozniuk. [A mostani gyakorlatot nem ismerem, ez 2013-as.] "


>>> a mostani pontosan ennek az ellentettje. kizárt minden olyat, de még szakértői véleményt is, ami ugyan abszolút az ügyre vonatkozott, csak éppen később készült. úgyhogy mondhatni igen fafejűen szelektálta a bizonyítékokat, bennem már az is felmerült h esetleg kapott némi zsebpénzt, ugyanis ez a fafejűség már szemet szúróan abszurd volt sokszor, és mindig a másik fél javára. azért ez kicsit sántított nekem. nem kicsit.


"Ha pedig a tényállás iratellenes, vagy a megtámadott határozatot hozott bíróság a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte, akkor helye van felülvizsgálatnak. "

>>> igen, ez a helyzet, méghozzá igen durván. pl: "felperes nem csatolta X és Y iratot, amivel állítását bizonyíthatta volna, holott erre a bíróság többször is felhívta" > miközben hogyne már, ott van az iratanyagban, csak nem volt hajlandó észrevenni a kedves bíróság, amolyan süketek párbeszéde folyt, legalább 5x hivatkoztunk rá a tárgyaláson is, erre meg képes leírni, hogy nem csatoltam. most őszintén, ilyenkor mire gondoljon az ember?


"Perújításnak ilyen esetben értelemszerűen nincs helye, hiszen új tényről vagy bizonyítékról nem beszélhetünk."

>> rendben, hát az az új bizonyíték és tény, ami ugyan az iratanyagban van csak a bíróság állítja, hogy nincs.

(aztán az egy újabb jó kérdés, hogy ha már nagyon az alperesnek játszik a kedves bíróság, akkor hogy tudom bizonyítani, de bizony ott van)


"A tárgyi tévedések a polgári perben szerintem nem alapozzák meg a hivatkozott perújítási esetet, mert csak akkor tévedhet a bíró, ha elbírálja a dolgot. Másképp nem tud tévedni, nem? "

>>> oké igazad van persze, na csak ha nem is a kereseti tényállást bírálta el tulképpen, hanem azt teljesen mellőzve, nyugodtan mondhatjuk, hogy kitalált a bíróság magának egy másikat, és arról szól az ítélet. az eredeti tényállás pedig mintha eltűnt volna (nem véletlen mondtam, h bűzlik itt valami nagyon és már az ügyvéddel is azt beszéltük h pénz lehet a dologban)


"Teljesen mindegy, hogy polgári vagy büntető, perújításhoz új tény vagy bizonyíték kell. A tény, illetve a bizonyíték attól új, hogy arra az alapügyben a fél nem hivatkozott, nem vált a peranyag részévé, "a fél nem érvényesítette". "


>>>> értelek, na de azért nem érvényesítette a fél, mert nem érvényesíthette (lásd előbbi példa: egyszerűen letagadja a bíróság h az iratanyagban van). és hát okszerűtlennek okszerűtlen az egész, nem csak a szabad mérlegelés, de még a tényállás se stimmel. de megint mire gondoljak, ha egyszer pontosan úgy nem stimmel a tényállás, hogy az a másik félnek legyen abszolút kedvező, ugyanis h a a tényleges tényállást mérlegeli, akkor nagyon gáz az alperesnek. az a baj, én nem vagyok ebben benne, nem tudom, h a bíróságokon is ugyanúgy megy-e a borítékozás, mint az orvosoknál, és kvázi kimondatlanul is elvárják, ha normális hozzáállást akarsz, azaz pusztán a tisztességes eljárásért is elvárják-e a lóvét és mivel én nem adtam, ezért szórakoznak, na ez rejtély számomra, az viszont tény, hogy az elbírált tényállás nem egyezik az eredeti keresetbeli tényállással. és ez elég durva. ilyen alapon akkor semmi értelme nem volt az egész eljárásnak, hát elbírálhatták volna azt is, hogy hetente hányszor és milyen útvonalon járok dolgozni. kb annyi köze lett volna az eredeti kerteseti tényálláshoz.


"Polgári perben

A perújítás alapja csak olyan tény lehet, amely már a perújítással megtámadott ítélet hozatalakor is fennállt. [Ezért nem új :)] "

>>> igen, polgáriról van szó, de most ez a mondat meg mintha ellentmondana az összes eddigi megállapításnak, nem? akkor mégse kell új bizonyíték, vagy tényleg az van h most már összezavarodtam.

De végül is ha, ha az ügyvédnek is keresztbe álltak a szemei az ítélettől és az eljárástól, akkor én mit tudnék mondani.


Ez a szabad mérlegelés, na ez meg egy teljes horror, ez pontosan azt eredményezi, hogy, ha akarom így nézem, de ha akarom, pontosan az ellentettjét hozom ki belőle, és akkor erre szépen rá lehet fogni mindent, hogy a bíróság elbírálta, de a szabad mérlegelés ... Hát nem tudom, nekem laikusként kiakasztó, de arra jó persze, hogy ugyanazon tényállást, ugyanazon bizonyítékok mellett, meg lehessen ítélni az alperesnek is és a felperesnek is. Csak attól függ, éppen hogy forgatják a lapokat, hiszen a tények adottak, innentől kezdve jön az, hogy "a szabad mérlegelés". Csak nekem tűnik úgy, h ez a szabad mérlegelés pontosan a korrupció melegágya?


Hát ennyi, de mivel itt is olvasok ellentétes véleményeket, na az én ügyemmel meg aztán főleg ellentétes szinte mindegyik, ugyanott kötök ki, azaz nem tudom, mit gondoljak. Viszont aki benne van napi szinten a bírósági ügyekben, legalább adjon már tanácsot, hogy elképzelhető h az volt a probléma h nem ment a fehér boríték, és ezért szándékosan szórakoznak?

2017. jún. 11. 08:00
 14/17 A kérdező kommentje:
ha van belevaló ügyvéd, aki nem fél az asztalra csapni, hogy na megálljunk mára hülyeséggel, hát lesznek szívesek elővenni az iratanyagból azt és amazt, akkor azért jelentkezhetne ...
2017. jún. 11. 08:02
 15/17 anonim ***** válasza:

#6-os vagyok. Ne haragudj ránk az összezavarásért.


A polgári eljárás borzasztó, ebben egyetértünk.

Az ügyeddel mindenképpen ügyvédhez menj, ő az iratok alapján élőben fel tudja neked tenni a szükséges kérdéseket, mi csak általánosságban mutathatjuk be neked a perújítást. Ügyvédet ismerősökön vagy neten keresztül keress a lakóhelyed alapján.


Te döntöd el, kinek hiszel, én azt mondom, hogy polgári peres perújításhoz nem új bizonyíték vagy új tény kell, hanem már meglévő.

Példával szemléltetem, hogy mi minősül el nem bírált és nem új bizonyítéknak:

Idős bácsi pert indít a szomszédja ellen. Minden iratot összegyűjt, hogy be tudja vinni az ügyvédhez, és nem veszi észre, hogy a szél az egyik lapot befújja a szekrény mögé.

A per zajlik, másodfokon jogerős ítélettel zárul (az idős bácsi veszít), és két hét múlva a bácsi megtalálja a papírt.


Ha viszont a jogerős ítélet meghozatalát követően állítják ki azt a papírt, akkor az már új bizonyíték.


A bírói gyakorlat nem egységes (ami ugyancsak borzasztó), személy szerint azon az állásponton vagyok, hogy új bizonyíték/új tény alapján nem lehet perújítást kérni.


Szerintem nem volt lefizetés, a bírók benéznek dolgokat, nem kevés az értelmetlen döntés. Erre való a fellebbezés és a rendkívüli perorvoslatok.

Szóval élőben kell kérdezni ügyvédtől, az a biztos. Sok sikert!

2017. jún. 11. 09:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 A kérdező kommentje:

oké köszi, nekem is az tűnik logikusnak, amit Te írsz, csak hát egy a vége mindenképpen: borzasztó, ahogy írtad. hogy ennyire ne működjön a rendszer, ez már szinte hihetetlen.

Amit ügyvédről írtál: igen, ez az ésszerű, csak ha megkeresek 20 ügyvédet, egy az egyben ez a káosz lesz, mint itt a válaszok kapcsán, aztán találjam ki, akkor mégis melyiket érdemes választani és kinek van igaza...

2017. jún. 11. 09:35
 17/17 anonim ***** válasza:
Megkérdezhetsz 20 ügyvédet, mindegyik azt fogja mondani, hogy ilyen esetben perújításnak nincs, csak felülvizsgálatnak van helye.
2017. jún. 11. 19:38
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!