Magánerdőben is lelőheti a vadász a kutyámat?
Úgy tudom ha póráz nélkül sétáltatunk kutyát az erdőben akkor a vadász lelőheti a kutyát, főleg ha az megkergeti a vadakat.
1,Még akkor is lelőheti ha sokkal mögötte csak a szagát követve "üldözi"?
Mi van akkor ha van 20 hektár erdeje valakinek és ott gombászás közben a kutya elcsatangol. A vadász tudja,hogy a kutya a terület tulajdonosának az ebe.
Akkor is lelőheti?
Köteles vagyok a saját erdőmben a kutyámat pórázon tartani? Elvégre magánterület.
Ebben az esetben mit mondanak a paragrafusok ?
Aki nálam jobban szereti a kutyákat, az festi magát, utolsó. Ennek ellenére is az a véleményem, hogy a kutyának, macskának semmi keresnivalója az erdőben. Ennél már csak az a dühítőbb, amikor ott motoroznak.
De ez szigorúan csak az én véleményem, és ezt nem kell véresen komolyan venni. Bősz természetb*zi létem ellenére is volt olyan időszak, amikor két autó állt az udvaromban, mert másképp nem tudtuk megoldani a munkába járást.
Kérdező, attól még, hgy a vadásztársaság vadászatra használja az erdődet, attól még nem kerül a birtokába. Tehát ott a vadőr nem fog mászkálni. Tehát senki sem lőheti le a kutyádat.
"És miért lényeg, hogy a kutya? A farkas, a róka, a vaddisznó, a patkány, a szarvas stb. nem zavarja meg a fiókát? "
De, nyilván egy farkas is okozhat hasonló gondot, de még mindig jobb ha csak a farkas van ott, mint ha a farkas ÉS még pluszban a kutya is.
"És miért lényeg, hogy a kutya? A farkas, a róka, a vaddisznó, a patkány, a szarvas stb. nem zavarja meg a fiókát? "
A patkányt zárjuk is ki mindjárt. Mo-on kétféle patkány létezik. A kihalófélben levő házi patkány, és az őt kiszorító vándorpatkány. Mindkettő jobban szeret az ember közelségében élni.
Mindazonáltal károkat tud okozni a görény, a nyest, időnként a menyét, de akár a borz is. Ezek azonban kalkulált veszteségek. Beletartoznak a természet rendjébe.
Nos kérdező néhányan idétlen hülyeségeket írtak, még néhányan kicsit értelmesebb dolgokat, de látszik, hogy semmi közük a valósághoz.
1. A vadásztársaság területe nem csak erdőre terjed ki, ott vannak még a mezők, rétek, legelők, mocsarak, stb.
2. Ha a magánerdő nincs kivonva vadászatból akkor a vadász vadászati céllal nyugodtan tartózkodhat ott, mivel az is az általa felügyelt területhez tartozik és részben felelős érte. Értve itt a vad által okozott kár megelőzése. Már találkoztam olyan esettel (erdővel, mezővel is) ahol a tulaj kivonatta a területét, de utána meg sírt a vad által okozott kárért és kártérítést is próbált követelni.
3. Amire itt néhányan tévésen gondoltak az az erdőkezelő (erdész). Ha az állami erdőkezelőnek nincs megbízási szerződése a magánerdő tulajdonos/ok-al akkor NEKI nincs ott keresnivalója.
4. Egy személyes példával zárok. Agancs szezonban történt. Reggel mikor készítettem fel a gépet (mentem rét újítást befejezni néhány kisebbségi ment a mezőn pórázon tartott kutyákkal. A nap folyamán találkoztam a kutyákkal és mit csináltak szarvasokat kergettek, hiába voltak csak kb. 100 méterre a gazdáik ha van nálam fegyver elsütöm.
Köszönöm.
Ha a magánerdő nincs kivonva a vadászat alól akkor én magánerdőmben a vadásztársaság összes vadásza bejárhat vagy csak a területileg illetéke fővadász?
Nem szép dolog lelőni a kutyát ha ott a gazdája.
A vadat is lelövöd ha látod ,hogy valakinek a telkén épp a gyümölcsfákat rágja,teszi tönkre vagy a kertben a veteményest?( csak zárójelben,hogy a vad védeni kell,de a az általa okozott kár meg lenyelni)
Szívesen válaszolok szép sorban.
1. A területileg illetékes fővadász illetve hivatásos vadász lehet ott, illetve területileg illetékes társaság tagja ill. vendége vadászati céllal.
2. Tudom hogy nem szép dolog lelőni ha ott a gazdája, de ugyanazt mondhatom annak a szarvasbikának is aminek az üldözés miatt a beakadó agancs kitépett egy darabot a koponyájából és ezáltal kimúlt, illetve azoknak amelyek maradandó sérülést szenvedtek és a rendellenes agancsképzésük miatt "gyilkos" bikák lettek. Illetve azoknak a vadaknak akiket hurokcsapdával kínoztak halálra illetve nyomorítottak meg egy életre. (Találtam olyan hurokcsapdát amely a disznó alsó állkapcsát fogta be és az állat jobb híján addig rángatta amíg lenem tépte az állkapcsát.
3. A kertben lévő vad lakóterületen tartózkodik annak elejtése a törvény által olyan szinten szabályozva van, hogy képtelenség kivitelezni. Mellesleg a vad által okozott kárt nem kell lenyelni, a társaság köteles fizetni a szakértő által megállapított kár értékét, viszont hála a törvényeknek olyan drága a kárszakértő, hogy inkább nem hívják ki mert többe kerül a leves mint a hús.
Saját példával zárok kár tekintetében: 15 hektár napraforgót a földel egyenlővé tett nekem a vad, és a társaság szépen fizetett nekem a kárért.
Nekem akkor is fura,hogy a saját erdőmben a saját kutyámat lelőhetik ! Az erdő az enyém,a vad benne az államé, a kutya az enyém és lelőhető még ha nem is kergeti az állam tulajdonát.
más
Mi van akkor ha bekerítem az erdőmet és azt akarom,hogy vadmentes legyen? Megtehetem?
Attól,hogy egy kutya póráz nélkül jár az erdőben még nem biztos,hogy kergeti is a vadakat?A komondorban pl kimondottan kicsi(ha egyáltalán van)vadászösztön anno mégis lelőtték ismerősöm kutyáját. És még az sem kizárt,hogy tudták kinek a kutyája !!
Sajnálatos,hogy ilyesmi történhet a vaddak ha kutya kergeti,de egy rész kutya nélkül is megtörténhet.
Természetes ragadozója nincs,az életfeltételek nem is olyan rosszak hála a sok élelemnek ami a földeken találnak.Télen sem hullanak el,mert etetik őket.
Néha bizony többet is ki lehetne(kellene) lőni !!
Mekkora vadkár felett fizet a vadásztársaság?
Nem bekerített,nem zártkerti telken tönkreteszik a fákat azért fizet a társaság? 1 fáért is vagy az okozott kárnak el kell érnie egy bizonyos összeget?
Kedves kérdező az eddigi válaszaim tekintetében igyekszek további megfelelő választ adni.
1. Nyugodtan körbekerítheted a magánerdőt és ezáltal kivonhatod vadgazdálkodás alól, viszont minden ezután keletkezet kárért a társaság nem felelős. pl.: A nálunk az erdészet által a friss ültetésen kihelyezett vadvédelmi kerítést a szarvas szétnyúzta, a disznó meg áttúrt alatta.
2. A kutya erdőn való pórázon tartása nem csak a vad egészsége miatt, hanem a kutya saját egészsége miatt is fontos. Ide két példát mondok: a. A Rókáknak kihelyezett veszettség elleni vakcinát könnyűszerrel felveheti. b. Saját tapasztalat, hogy a kutya szeret a dögben megfürödni, nos mi lenne, ha megfürödne egy veszélyes kór miatt elpusztult tetemben, ha netalán még enne is belőle, esetleg szem elől tévesztve harcba keveredne egy fertőzött állattal.
3. Ezt két részre osztom:
A. A téli etetés és egyáltalán az etetés fő célja a vad eltérítése a mezőgazdasági területekről. Most konkrétan beszéljünk akkor az ősszel elvetett növényekről. Egy M.o.-i kísérlet során bebizonyosodott, hogy a vaddisznó 60-80 cm mélyen a föld alatt lévő táplálékot megérzi és képes feltúrni érte a talajt, most gondold el az őszi vetés 4-12 cm mélyen van.
B. Minden vadásztársaság rendelkezik éves ütem tervel, melyben megvan határozva a területen található egyes vadfajokra vonatkozóan az elejtési kvóta, ha a fő vadász és a vadőr úgy látja még így is sok maradt akkor lehet kérni megindokolva plusz keretet.
4. Vadkárnál nincs értékhatár a vadásztársaság köteles még a legkisebb kárt is megtéríteni, viszont figyelembe kell venni a kárszakértő díját is amit a tulajnak kell fizetni és nem a társaságnak. pl. van egy fádon kb. 2000ft kár, a kihívott kárszakértő díja meg legyen mondjuk 20000ft, a társaság kifizeti neked a 2000-et te meg hozzáadsz még 18000-et és kitudod fizetni a szakértőt.
De jó,hogy te válaszolsz!
Nem szeretném ha félreértenéd.Sem a vadak sem a vadászat ellen nem vagyok.
Csak nekem úgy tűnik,hogy a vadat és a vadászokat jobban védik és a gazdáknak nyelniük kell.
Ilyen drága egy vadkár szakértő?
ez valahol kiszúrás,mert van ahol rendszeres a vadkár ,de nem éri el alkalmanként a 20ezer forintot.
tehát megint a károsultnak kell nyelni.
Muszáj vadkár becslőt hívni?
Maga a fővadász miért nem jön ki és nézi meg, hogy áh igen tényleg lenyúzta ennek a 3 éves fának a kérgét az őz. Mennyibe is kerülhet? és megegyeznek egy árban.
Vagy legalább időnként adnának egy kis vadhúst :-)
mert meséltek nekem ilyenekről, hogy ezt így is intézték egykor.
2, Tényleg nem lenne szerencsés eset a kutyával,de általában szólnak ha ilyesmit szórnak ki.Tudtommal.
Biztos elvetemült vagyok,de ha a kutyák nem falkában vadásznak a vadakra hanem a kirándulók kutyái megkergetik szegény Bambit mi történik?
Úgy sincs természetes ellenségük.
Kicsit futkároznak és visszajönnek. A legtöbb kutya szerintem nem is tudna elejteni egy őzet. Ehhez már túl puhányak. Persze hallok én is olyan esetről amikor kutyák tépik szét a vadat,de ezt a média is felkapja.
Gyanítom sokkal többször sétálnak kutyák az erdőben,mint ahányszor rátámadnak a vadakra és még meg is sebesítik.
3,a Ez fontos infó volt ! Biztos,hogy mindig sikerül is ez?
3,B Mi a helyzet olyankor ha nem igen vadásznak a környéken? sok az őz,,de arra nem vadásznak a közeli erdős területen.Miért nem emelik fel a kvótát ha tudják,hogy sok a vad?
1, tudom,hogy a kerítés adott esetben sokat nem ér.
Tényleg ha a kerítést széttépik az kifizeti a vadásztársaság?
Azt azért be kell látni,hogy az etetéssel,természetes ellenségek hiányában és télen sem pusztul éhen a vad eléggé megkönnyíti a gyarapodásukat.
Ha ehhez hozzátesszük,hogy sutát és tehenet csak kényszerből lőnek az megint csak a mennyiség növekedését segíti elő. A farkasok nem válogatják ki csak a legszebb bikákat. (erősek is nem ér meg rátámadni)
Üdvözlet itt a következő adag válasz.
1. Vadvédelmi ideiglenes kerítés telepítésében segédkezhet a társaság, de olyanban már nem fog amikor már komplett erdőket kerítenek le és vonnak ki vadászat alól.
2.
A. Raknak ki értesítést, de az oltóanyag egész évben kint lehet, én pl. decemberben találtam egykori gyümölcsös területén.
B. Évszak függvényében, különböző károkat tud okozni a kutya amikor megkerget valamit. Mondok egy konkrét példát: Őzsuta esetében a kergetés során fellépő sokk hatására nagy valószínűséggel elvetél.
3. A. sajnos ez nem mindig tökéletes megoldás, viszont nagy mértékben csökkenti a kárt.
B. Ez egy kicsit bonyolultabb, ha nincs meg a kvóta akkor a társaság szankciókkal kel hogy számoljon, úgyhogy érdekük lenne.
4. Sajnos nem tudom most mennyi a vadkár szakértő, úgyhogy hasra csapásszerűen adtam meg adatot. Kis mértékű kárnál érdemesebb a megelőzésre gondolni. A vadkár becslőt mindenképp hívni kell, mert ebben a bürokratikus rendszerben a társaságnak is el kell számolni a pénzel.
5. A farkashoz írok neked egy jó és érdekes példát mely megtörtént: adott egy jó állapotú életerős szarvasbika szembetalálkozik egy farkassal, erre a bika védekezésképp lehajtja a fejét, hogy az aganccsal tudjon védekezni. Míg az első farkas ekképpen eltereli a szarvas figyelmét addig az egyik társa a szarva mögé lopakodik és elharapja az egyik hátsó lábában az inakat, ezáltal a szarvas mozgásképtelenül a földre rogy. A többit a fantáziádra bízom kedves kérdező, mert rögtön lepontoznának.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!