Ha valakit megvádolnak (tehát bírósági per indul ellene és valami komoly dolog [emberölés, drog. Stb. ]) akkor a vádlott kérvényezheti hogy őt igazságvizsgálóval vallatják ki? Tehát hogy alkalmazzank igazságvizsgálót? Vagy igazságszérumot?

"én ezt tagadom, de nem tudom bizonyítani"

Még jó, hogy az igazságszolgáltatás nem így működik.

A vádlónak kell bizonyítania a bűnösséged, nem neked az ártatlanságod.

A gyanúsított ( vagy az ügyvédje) indítványozhat hazugságvizsgalóval történő kihallgatást, de az nem teljes értékű bizonyíték, és csak a nyomozati szakban használható - bíróságon már csak az eredményt vehetik figyelembe. De nem "ér" annyit, mint a tárgyi- vagy személyi bizonyítékok. ( Tehát ha pld. ott a helyszínen az ujjlenyomat, akkor az a döntő, nem az, hogy a gyanúsított állítását, hogy nem volt ott, a hazugságvizsgáló nem cáfolja.)

Igazságszérumot nem alkalmaznak a magyar büntetőeljárásban.

Ha már lezárul a nyomozati szak, és vádemelésre kerül sor - vagyis a gyanúsítottból vádlott lesz, akkor már nem tehet ilyen indítványt.

1. A hazugságvizsgálat nem megbízható, ezért nem nagyon alkalmazzák. Inkább csak egy irányt mutathat a nyomozást végző szervnek. ( Bizonyos esetekben kihallgatás-taktikai eszközként vetik be.)

Nem kötelező a gyanúsítottnak alávetnie magát - szemben pld. a DNS-minta adással, , vagy a vérminta adással. Az, ha a gyanúsított megtagadja a közreműködést, jelzés értékű lehet a nyomozók felé - mint ahogy az is, ha vállalja. De ez nem bizonyíték.

2.

Bírósági tárgyaláson nincs hazugságvizsgáló. Ott a nyomozati szakban beszerzett bizonyítékokat, és a bíróság előtti tanúvallomásokat értékelik. ( Egy egyszerű példa: közlekedési bűncselekmény tárgyalásán sem folytatnak le egy balesettel kapcsolatos közlekedés-rendészeti helyszínelést, hanem a már lefolytatott helyszínél alapján készült jegyzőkönyv megállapításait, adatait, a felkért szakértők szakvéleményét értékelik.)

3. A bíró szabad döntése, hogy figyelembe veszi-e. Teljes szabadsága van abban, hogy melyik bizonyítékot milyen súlyúnak találja. Az alap az, hogy a tárgyi bizonyíték ( ujjlenyomat, DNS-egyezés, videofelvétel, megtalált gyilkos fegyver/ ellopott tárgy...) mindig nagyobb súllyal esik latba, mint a személyi bizonyítékok ( vallomások).

A bíró mindent összegezve mérlegeli, hogy figyelmbe veszi-e, és ha igen, mennyire.

"Lehet olyan ügy aminél sperma mintát kér a nyomozási szak?"

Nem. Ezt megoldják DNS mintával.

"...vagy akár a májból is lehet szövetmintát venni (van ilyen injekció)."

Nem nézel túl sok amcsi sorozatot? :-)