A bipoláris zavart, a mai "hivatalos" álláspont szerint nem lehet csak úgy elhagyni. Tünetmentessé tehető és kezelhető. Ehhez a megelőző gyógyszerszedés is hozzátartozik és ha a Te kezelőorvosod igazolja, hogy folyammatos monitorozás, ellenőrzés alatt vagy, így pedig tünetmentes, akkor ez nem akadályoz meg téged a gyermek tökéletes ellátásában és arra sem indok, hogy elvegyék Tőled. Viszont ez nem mezei major depresszió, olyan meg nem nagyon akad, hogy valaki ukkmukkfukk 1-2 év alatt spontán gyógyul, még akkor sem, ha a sulyosbító, környezeti körülmények megszűntek, avagy javultak. Ergo olyat állítani, hogy neked kutya bajod felesleges, mert egy bíróságon sem fogják eéfogadni, lévén ilyen álláspont nem létezik jelenleg. Az már igen, amit mondtam, hogy kezelt, kontrollált, diagnosztizált, tünetmentes beteg vagy, aki teljes életet élhet, de ezt a szakértők, akiket említettél biztosan elmondták és elmondják a bíróságon is a másodfokú tárgyaláson, hisz itt nem csak a papírokkal kell dodálózni, ténylegesen el kell mondja egy klinikai szakpszichológus, hogy mi értendó ez alatt pontosan és te hol illyeszkedsz ebbe a képbe. Ez nagyon szomorú mindenesetre, de bipolárás zavarból nem szoktak csak úgy kisétálni emberek, kezelés nélkül pedig igen szélsőséges sémákat is mutathat. ergo arra kel rámenni, hogy kontroll, monitor alart vagy és az alatt is maradsz a jövőben is, avval nem nagyon ehet vitázni, hiszen még skizofrén diagnózissal is nevelnek gyereket, ha folyamatos az orvosi kontroll és felügyelt terápia alatt áll a páciens. Én kérnék új vizsgálatot és szakvéleményt a kezelőorvostól, továbbá idéztetnék be a tárgyalásra független szakértőt, aki lefesti, elmagyarázza a helyzetedet. valóban vannak az agyban kémiai zavarok, de nem úgy működik, hogy fehérjevizsgálat (ezt nem is értem) által megállapítható ki beteg,ki nem. A bipoláris zavar kialakulásának pontos okai máig sem ismeretek, de amiben mindenki egyetért, hogy egy veleszületett genetikus hajlam alapján öröklődik, így nem levetkőzhető pusztán avval, hogy javulnak a környezeti körülmények és ritkán marad rejtve ennyire sokáig, hisz azt monddtad a válóper alatt jött elő. Biztos jó a diagnózis? Az esetek döntő többségében legkésőbb a huszas évek elejére jelentkezeik. továbbra is a már említetteket tudnám jószándékkal javasolni, mert ha ilyen hirtelen jött-ment ténylegesen, ahogy állítod, akkor az nem bipoláris zavar, hanem félrediagnosztizált major depreszzió, ha pedig a diagnózis pontos, akkor a betegségbelátás hiánya miatt magad nem jelenthteted ki, hogy jobban vagy, éppkézláb pszichiáter meg nem ad olyan szakvélemyént, hogy "elmúlt", maximum olyat, hogy "kezelés alatt".